A britek az 1810-es, amerikaiakkal vívott háború éveiben a katonai ellátmány szállítására tervezték az Ottawát és Kingstont összekötő 202 kilométeres Rideau-csatornát. Azért választották ezt a helyet, mert itt az amerikaiak elől rejtve maradhattak a hajóik.
Mire aztán 1832-ben ténylegesen kiépült a vízi út, már nem kellett katonai célokra használni, de fa- és gabonarakományok szállítására kiváló volt. Manapság a csatorna főleg sétahajókkal van tele, pláne 2007 óta, amikor felkerült az UNESCO Világörökség listájára, mint Észak-Amerika legrégebben működő csatornarendszere.
Az igazán kemény téli hónapokban azonban a vízi út jelentős része befagyott, ilyenkor menetrendszerűen korcsolyázók lepték el a csatorna Ottawában futó belvárosi részét. Szervezett formában csak a hetvenes évek végétől alakították ki a feltételeket korcsolyázásra, ekkor tarkították kölcsönzőkkel és melegedő helyekkel is a partszakaszt.
Mivel a csatorna korcsolyázható jégvastagsága erősen függ az időjárástól, a jég vastagságát és vertikális mozgását mindennap ellenőrzik. Ha kellően biztonságos, a 35 bejáratnál zöld zászlókat húznak fel, ha piros zászlókat látunk, nem szabad jégre lépni. A Rideau-csatorna 7,8 kilométeres szakaszát a világ legnagyobb természetes jégpályájaként tartják számon (bár a kanadai Winnipeg jégpálya 8,54 km hosszú, de jóval keskenyebb).
Évente egy millióan koriznak rajta. Hatalmas szállodák, Ottawa legnagyobb egyeteme és a kanadai parlament épülete előtt vezet az út. Rengeteg turista érkezik februárban a szokásos Winterlude Téli Fesztiválra is, amikor italokat és ropogtatni valókat kínáló, kivilágított bódékkal telik meg a csatorna partja.
Persze a zermatti jégpálya sem nyújt kevesebb élményt a havas alpesi díszlettel a háta mögött. Zermatt városában több természetes jégpályát és műjeget találunk, a nagyobb pályák közelében pedig éttermek, sportszerüzletek és -kölcsönzők sorakoznak.
Polcaikon az okoseszközzel kompatibilis síkesztyűk mellett garmadában állnak a Toblerone csokoládék, amelyeknek formája a környező Alpok vonulatát idézi, csomagolásukra pedig a Matternhorn sajátosan görbe csúcsát rajzolták. Ebben a páratlan festői környezetben róhatják a köröket a korcsolyázók, vagy állhatnak be egy-egy spontán alakult jéghoki vagy curlingcsapatba.
Az alpesi városban működik ugyanis Svájc legsikeresebb curling csapata, és a világ legjobb curlingező játékosai is Zermatt jegét karcolják a mai napig. A város büszkesége például Diego Perren, aki a férfi curlingcsapattal együtt arany medállal térhetett haza a ’98-as téli olimpiáról. Minden év januárjában itt tartják Európa legnagyobb szabadtéri curlingbajnokságát, a Horu Trophyt, amelyen néhány hét múlva 76 európai csapat fogja sikálni a jeget a gránitkorongok alatt.
Az Eiffel-torony első emeletén kialakított jégpályát 45 évvel ezelőtt pont akkora csinnadrattával avatták fel, mint tíz éve. Igaz, 2004-ben már nem egy orosz cirkuszi medve siklása, hanem a jég alá épített színes plazmareflektorok hozták izgalomba a látogatókat. Az még kérdés, hogy idén is lesz-e hely a ráncfelvarráson átesett első emeleten egy időszakos jégpályára, mindenesetre az első szint legvonzóbb látványosságának jelenleg az új, szédítő kilátást nyújtó üvegpadló és üvegfal számít.
A párizsiak persze így sem maradnak jég nélkül. Számos téren, stadion és bevásárlóközpont közelében alakítanak ki sokszor ingyenes pályákat. A város legnépszerűbb jégpályája azonban mégiscsak az Öreg Hölgy acélszoknyája előtt, a Trocadero téren található.
Ez a pálya méreteiben és hangulatában éppen olyan, mintha az Andrássy út díszkivilágítását, a Vörösmarty téri vásár hangulatát és a Városliget jégpályáját házasították volna össze. A Trocadero metróállomás felett mintegy száz feldíszített fabódé kínálja karácsonyi portékáit, a város vezetői pedig minden évben igyekeznek felülmúlni az előző évi izzószámot. Tavaly itt állították fel Európa legmagasabb karácsonyfáját.
AzsúfoltManhattan szívében található Central Park békés oázisát évszaktól függetlenül milliók keresik fel. Télen különösen a park déli része telik meg: ahogy megnyílik a Trump Wollman(http://www.wollmanskatingrink.com/)jégpálya, a helyiek és a turisták igyekeznek mielőbb kipróbálni.
A korcsolyázás hagyománya ugyanis egyidős a parkkal. Ahogy kialakították az első mesterséges tavat 1858-ban, a park látogatói a vízfelület teljes befagyása után egyből csúszkálni kezdtek rajta. Később ugyanez történt néhány másik halastóval is. Azonban a New York-i időjárás szeszélye és a növekvő tömeg miatt már egyre kevésbé volt biztonságos a tavak jegére lépni.
1949-ben aztán egy gazdag, jótékonykodásáról ismert New York-i család utolsó tagja, a nyolcvanéves Kate Wollman hatszázezer dollárt adományozott a parknak, hogy építsenek belőle a helyieknek egy tisztességes korcsolyapályát. (A park északi felében fekvő másik korcsolyapálya nyáron strandként üzemel, azt is a hölgy adományából építették, közvetlenül halála előtt).
A romantikus környezetben fekvő Wollman jégpályát azóta számos filmben láthattuk, köztük a Love Story és a Szerelem a végzetem klasszikus jelenetében. Akinek pedig korcsolyázni szerető násznépe van, az a pálya közelében álló nagyobb méretű, fűtött, mécsesekkel, selyemfüggönyökkel dekorált sátrak valamelyikében esküdhet örök hűséget a párjának.
Listánk végén a moszkvai Gorkij park áll, amely az utóbbi néhány évben látványos átalakításon esett át, és amelynek centruma októbertől márciusig hatalmas jégpályájává változik. A pálya a maga 18 ezer négyzetméteres jégfelületével a legnagyobbnak számít Európában. Hűtéséhez és csiszolásához a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák.
Szerteágazó jégutcái mentén mobil reflektorok, színes ledfüzérek és óriás mécsesek gondoskodnak a hangulatról. A kis utcákban kölcsönző, öltözőpavilonok, melegedősátrak, kávézók és falatozók sorakoznak, és amíg egy színpadon esténként koncerteket, addig a jégsávok közepén lévő nagypályán hokiedzéseket tartanak.
Kezdő korcsolyázók nagyszerű helyszíne ez, a tripla leszúrt Rittbergert nem itt kell megtanulni, de a pálya kialakítása pont ideális arra, hogy mire körbeérünk rajta, képesek legyünk stabilan korcsolyánk élénk maradni. A jégbirodalom hangulatát talán ez a videó adja vissza a legjobban: