Péniszek, megtört szívek és vécécsészék a múzeumban

Falloszok minden mennyiségben

Itt nincsenek régi pénzérmék, törött cserépdarabok vagy évszázados relikviák. Ezek a múzeumok olyan tárgyakat mutatnak be, melyekről elsőre nem gondolná az ember, hogy múzeumban a helyük: vécéket, péniszeket vagy épp rossz véget ért szerelmek emlékeit.

A világ legfurcsább múzeumainak listája évről-évre bővül. Van már múzeuma a berliniek kedvenc eledelének, a currywurstnak. Az Egyesült Államokban egy idős hölgy hajmúzeumot hozott létre, ahol nemcsak hajból készült viktoriánus ékszereket, de hírességek tincseit is láthatjuk. S ha van MOMA, akkor miért ne lehetne MOBA is, azaz Museum of Bad Art, ahol olyan műtárgyakat állítottak ki, amelyek annyira rosszak, hogy egyszerűen nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.

Péniszek formaldehidben

Alighanem Földünk egyik legbizarrabb múzeuma a Reykjavíkban található Fallosz Múzeum. Ha már ott jártunk, mi sem hagyhattunk ki, bár, be kell vallanom, elég hamar megcsömörlöttünk a sok-sok hímtag láttán. Mert hát voltak köztük egészen pici egér- és elképesztően hatalmas bálnapéniszek, de a lényeg és a forma végül is nagyjából mindig ugyanaz.

Falloszok minden mennyiségben Forrás: Tóth Judit

A kiállításon 96 faj közel 300 péniszét állították ki, a többség Izlandon és a környező vizekben élő állattól származik, köztük van például 17 bálnafaj, hét fókafaj vagy a jeges medve is. Emellett számos, a témához kapcsolódó művészeti alkotást és néprajzi érdekességet is lehet látni. Az egyik sarokban az izlandiak nemzeti büszkeségei, a férfi kézilabda-válogatott tagjai is bemutatkoznak. Persze, ezúttal ők sem a szokásos módon, hanem szoborba öntött hímtagjaik révén. Azt persze nem tudhatjuk meg, melyik kié.

A kézilabda-válogatott is bemutatkozik, azt persze nem lehet tudni, melyik kié Forrás: Tóth Judit

A múzeum alapítója, Sigurður Hjartarson, gyerekkorában kapta gyűjteményének első darabját, egy bika hímvesszőjét. Később iskolaigazgatóként a kollégái ajándékoztak neki néhány bálnapéniszt, akik nyaranta a közeli bálnakutató állomáson dolgoztak, és feltehetően ugratni akarták főnöküket a szokatlan ajándékkal. Nem sejthették, hogy ezzel igazi gyűjtőszenvedélyt keltenek életre, ugyanis Hjartarson mániáját ezután nem lehetett leállítani. Miután családja kissé besokallt a házat elfoglaló péniszektől, 1997-ben 62 példánnyal Hjartarson megnyitotta kis múzeumát.

2004-ben a múzeum hét évre Izland bálnakutató fővárosába, Húsavíkba költözött, 2011-től azonban már újra a fővárosban várja a látogatókat. Aki azt hiszi, hogy a múzeum pornográf, nagyot téved. Ahogy az alapító mondja, a kiállítás a tudomány irányából közelíti meg a témát, és talán segít abban, hogy az emberi testtel kapcsolatos tabukat ledöntse.

96 faj közel 300 péniszét állították ki a reykjavíki múzeumban Forrás: Tóth Judit

A múzeum leghíresebb darabjának – egy izlandi férfi péniszének – történetéről dokumentumfilm is készült, The Final Member címmel. A múzeumnak, hogy a tárlat teljessé válhasson, két férfi is felajánlotta péniszét. Az egyik egy idős izlandi úriember, aki fiatal korában nagy nőcsábász volt, a másik egy excentrikus amerikai, aki mindig is szerette volna, hogy Elmónak becézett hímvesszője híres legyen. Ő arra is vállalkozott volna, hogy pénisze még életében a múzeumba kerüljön, később azonban meggondolta magát. Az izlandi úriember, Pall Aronson 2014-ben halt meg 95 éves korában, és betartotta ígéretét. Pénisze ma már a múzeumban látható.

Megtört szívek múzeuma

Nem ennyire bizarr, de azért semmiképpen sem tekinthető szokványosnak a zágrábi Museum of Broken Relationships ( http://brokenships.com/en) gyűjteménye, mely kiállítási tárgyain keresztül arról mesél, amit mindannyian jól ismerünk: mi történik, ha egy szerelem véget ér.

Zágrábban múzeum őrzi a régi szerelmek relikviáit Forrás: Flickr/Connie Ma

A kiállítás anyagát névtelen adományozók ajánlották fel a múzeumnak. Olyan tárgyak kerültek ide, melyek egy nagy szerelemre emlékeztették tulajdonosaikat. Vannak itt szomorú, tragikus, de vicces tárgyak is.

Egy szerelmes Teddy maci, egy kenyérpirító, mint az egyetlen tárgy, amit a kedves otthagyott az exének, egy piros tűsarkú, egy szeretőjén uralkodni akaró üzletember ajándéka, vagy egy fejsze, amellyel a megcsalt hitves férje bútorait darabolta apróra.

A piros tűsarkú, amelyet a gazdag üzletember vett fiatal barátnőjének Forrás: Flickr/Connie Ma

Az adományozók minden darabhoz mellékelték annak történetét. Az összetört zsebórát például egy idősebb úr vette fiatal szeretőjének. „Azt hittem, szereti a régi dolgokat, de kiderült, hogy nem”– áll a mellékelt szövegen. Egy bugyi mellé csak ennyit írtak: „Túl kicsi lett rám... de ma már nem bánom.” Nem tudom, előfordult-e, hogy valaki itt látta viszont egy korábbi ajándékát, és felismerte magát a sorok alapján. Ha igen, nem lehetett túl jó érzés, az biztos.

Mobilvécé kincses ládának álcázva

Első hallásra talán furcsának tűnhet egy vécéknek szentelt múzeum. De ha jobban belegondolunk, a téma múzeumi környezetbe helyezésének Indiában igenis van létjogosultsága. Egy országban, ahol több embernek van mobiltelefonja, mint vécéje, van mit mondani a higiénia fontosságáról. Márpedig az új-delhi Sulabh International Museum of Toilets alapítójának, Dr. Bindeshwar Pathaknak épp ez volt az elsődleges célja.

Megtudhatjuk, hogyan végezték dolgukat eleink Forrás: Flickr/Harsha Vardhan D.

Dr. Pathak évtizedek óta az indiai közegészségügyi helyzet javításán dolgozik, hogy a társadalom legszegényebbjei is megfelelő higiéniai körülmények között éljenek, és eljöjjön az idő, amikor minden indiai házban lesz vécé. A múzeum is ennek szellemében, elsősorban ismeretterjesztő céllal született meg.

A kiállítás anyaga részben a Föld különböző pontjain használt vécétípusokat mutatja be, de végigvezeti a látogatókat a toalett kultúrtörténetén. Bemutatja a toalett etikettjét a különböző történelmi korokban, és olyan verseket is olvashatunk a kiállításon, melyek az illemhelyhez és annak használatához kapcsolódnak.

Ez igazán kényelmesnek tűnik Forrás: Flickr/Harsha Vardhan D.

A kiállításon láthatjuk, milyen volt a legrégibb csatornázott illemhely időszámításunk előtt 3000 évvel, milyen művészien díszített toaletteket használtak a viktoriánus Angliában, vagy hogy milyen volt a francia császári toalett. (Természetesen trón formájú.) A modern kor high-tech illemhelyeit is sorra veszik, de olyan különös tárgyakról is szó esik, mint például a középkori mobil láda, mely kinézetre egy kincses ládához hasonlított, de valójában az angol urak használták vadászat idején. El lehet képzelni, mit gondolhatott az útonálló, amikor kinyitott egy ilyen díszes ládikát, amelyet az uraktól rabolt.