A levendula ezenkívül a szerelem növénye is. A római nők levendulát tettek az ágyuk mellé, hogy fokozzák a vágyat. A középkorban a lányok levendulafőzetből akarták megtudni, ki lesz a párjuk. A fiatal házasok az ágy alá raktak egy csokrot belőle, hogy sikeres legyen az első éjszakájuk. A levendula egyszerre stimulál és ellazít. Úgyhogy nincs jobb egy levendulaolajas masszázsnál, ha az egymásra hangolódást akarjuk elősegíteni.
Ha levendulamezőkre gondolunk, elsőként leginkább Provence ugrik be, ahol a levendulatermesztésnek sok-sok évszázados hagyománya van.
Sault a levendula fővárosa,
ahol augusztus közepén tartják a levendulafesztivált rengeteg rendezvénnyel: koncertekkel, vásárokkal, versenyekkel. Sault és Aurel között van egy öt kilométeres levendulaút, amelyen a gyakorlatlanabb túrázók is kényelmesen végigsétálhatnak.
Húsz kilométerre Avignontól, a Luberon Regional Park szívében találjuk a Levendulamúzeumot, ahol megismerkedhetünk a növénytermesztés és feldolgozás történetével, folyamatával és a lila virágból készülő számtalan termékkel.
Bár a levendula eredendően mediterrán növény, Angliában is nagy kultúrája van. Az angol ültetvények többnyire a szigetország délebbi felén találhatók. A Somerset levendulafarmon öt hektáron
több mint ötvenezer levendulabokor ontja illatát
a június-júliusi virágzás idején.
A Norfolk levendulafarmon megnézhetjük a lepárlóüzemet, a több mint száz fajtából álló nemzeti levendulagyűjteményt, és persze vásárolhatunk mindent, ami levendulás lehet: csokoládét, szappant, parfümöt, mézet, de még sört is.
Amerikának is van levendula-fővárosa, még ha meglepően pici is, mindössze 6600 lakosa van. Úgy hívják, Sequim, Washington államban található, a Csendes-óceán partján, Kanada szomszédságában. A levendulát nem olyan rég, pár évtizeddel ezelőtt találták ki maguknak a helyiek, mivel más terményekkel nem tudtak betörni a piacra. Az ötlet bevált, 1996 óta minden év júliusának közepén fesztivált rendeznek a megélhetésüket biztosító növénynek. Több mint negyven farm várja ilyenkor a látogatókat workshopokkal, levendulás ínyencségekkel és más programokkal.
A levendulát Japánban is kedvelik, a leghíresebb levendulamezők Hokkaidó szigetén, Furanó környékén találhatók. A látvány elképesztő, a virágmezők egész más hangulatot árasztanak, mint Európában, mert a lila levendulák mellett széles sávokban más virágok is teremnek.
De ami a fő, ma már a levendulamezők látványáért nem kell messzire utaznunk.
Szerencsére a levendula Magyarországon is jól érzi magát.
Egyre többen ültetik kertbe vagy akár balkonra, teraszra. Sőt a rendszerváltás után újraélesztettek néhány régi levendulást, amelyek a háború előtt sikeresen működtek, és egyesek szerint még a provence-i levendulák minőségét is lepipálták.
Rapaics Raymund A magyarság virágai című 1932-es könyvében ezt olvashatjuk: "A múlt században szerte Európában lavandulás asszonyok hordták a városokba a lavandulát és hangos dicsérettel kínálták a városi népnek. Ez a szokás francia eredetű, s valószínűleg Montpellier-ből terjedt el. Bécsen át eljutott Magyarországba is. […] A budai hegyekben itt-ott még most is akad az ember olyan helyekre, ahol néhány tő lavandula beszél elmúlt idők boldogságáról. Talán kertben volt, talán szellőben, de a szőlőt elvitte a filokszéra, a kertet valami rossz vállalkozás, nem maradt az egészből más, mint a lavandula."
Alig egy évtizeddel korábban, 1924-ben Bittera Gyula, bölcsész végzettségű amatőr gyógynövényszakértő telepítette az első levendulaültetvényt a tihanyi Csúcs-hegy oldalába. A vetőmagot a híres párizsi magkereskedőtől, Vilmorintól rendelte meg, ez a cég ma is a világelsők között van. Tihanyban a növények remekül érezték magukat, olyannyira, hogy Bittera illóolajgyárában (előbb Kaposváron, majd Budapesten, a Hungária körúton) készült
tihanyi levendulaolajnak nagy keletje lett Németországban és Amerikában.
Bittera Gyula üzemét a háború után államosították, a tihanyi levendulás egy részét kiirtották, másik részét sorsára hagyták. Az 1990-es évekig kellett várnunk, hogy a napsütötte balatoni félszigeten újra gondozott levendulamezők liluljanak. Ma már minden évben tartanak levendulafesztivált, ahol részt vehetünk a szüreten, kóstolhatjuk a különféle levendulás finomságokat, és persze gyönyörködhetünk a levendulától illatozó balatoni tájban.