Tíz plusz egy hazai kilátó csodaszép panorámával

Vágólapra másolva!

Jó fent lenni. Jó onnan lenézni. A magasból minden szép, vagy legalábbis elég távol van ahhoz, hogy még a csúf is érdekesnek tűnjön. A táj messzire nyújtózik előttünk, a felhők szemmagasságban lebegnek, és az élet ott lenn csupán apró mozaikok halmaza. Következzen most tíz plusz egy hazai kilátó, ahonnan csodaszép látványban lehet részünk.

Tóth Judit,

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

Magyarország utazás kilátó Kékestető Galyatető János-hegy túra

1. Az ország tetején – tévétorony-kilátó (Kékestető)

A hazánk legmagasabb pontján álló tévétorony a Mátra emblematikus építménye. Persze nem a szépsége miatt szeretjük, sokkal inkább a fentről elénk táruló látvány miatt.

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A torony 1981-ben készült el. Előtte a ma is álló, 1958-ban épült kőtornyot használtak kilátóként. A 176 méteres torony szocreál fogadóteréből lifttel juthatunk a második szinten lévő zárt kilátóba, illetve az egy szinttel magasabban található nyitott kilátóba.

Ez utóbbi 45 méter magasan van, így aki ide feljön, az 1059 méteres tengerszint feletti magasságból gyönyörködhet a kilátásban. A második szinten egy presszó is működik, valamint egy 8000 üveget számláló minipalack-gyűjtemény is helyet kapott.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Kékestetőn egyébként már a 19. században is volt egy kilátó, amelyet a Mátrai Egylet állított 1888-ban, és az akkori népjóléti miniszterről, Vass Józsefről nevezték el. A fából készült kilátóhoz 1926-ban egy menedékházat is építettek. A torony állapota azonban később annyira leromlott, hogy be kellett zárni, majd a II. világháború idején le is bontották.

2. Egy igazi klasszikus – Erzsébet-kilátó (Budai-hegység)

A János-hegy már régen is közkedvelt célpont volt a természetjárók körében. Tetején eredetileg egy fából készült kilátó állt, de már 1888-tól tervezték egy kőkilátó építését. A munkálatokat végül – anyagi okok miatt – csak 1908-ban kezdhették el.

A torony triász időszaki édesvízi mészkőből és homokkőből épült, legfelső terasza 23,5 méter magasan van. A tervezéssel Klunzinger Pál építészt bízták meg, akinek eredeti elképzeléseiben még egy kupolás épület szerepelt. Később Schulek Frigyes átdolgozta a terveket, és a kupola helyére a ma is látható két felső terasz került.

A János-hegy Erzsébet királyné egyik kedvelt kirándulóhelye volt; 1882-ben többször is ellátogatott ide, és ha hinni lehet a feljegyzéseknek, nagyon tetszett neki a fentről látható panoráma: „Csodálom az embereket – mondta –, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel."

3. Két ország határán – Írott-kő kilátója (Kőszegi-hegység)

A kilátó 1913-ban épült, és két ország területén fekszik: az osztrák–magyar határ az építmény közepén halad át. A 883 méteres hegyet németül is ugyanúgy hívják, ahogy magyarul; Geschriebenstein, azaz Írott-kő. Az elnevezés a kilátó közelében található sziklaalakzathoz kapcsolódik, amelyen ma is kivehetők a bevésett (C, B és E) betűk. A feltételezések szerint ezek közigazgatási határt, talán a Batthyány- és az Esterházy-birtokok határvonalát jelölhették.

A kilátó, legrövidebb útvonalon, a Hörmann-forrástól, mintegy 2,5 kilométer megtételével, 45 perc alatt érhető el, de Kőszegről, Velemből, Bozsokról és Ausztriából is szép útvonalak vezetnek ide, valamint innen indul az Országos és a Dél-dunántúli Kéktúra is.

4. Határtalan panoráma – magas-hegyi kilátó (Zempléni-hegység)

Az 514 méteres Magas-hegyen álló kilátóból Sátoraljaújhely, a Hegyalja, a Bodrogköz és Szlovákia hegyei tárulnak elénk. A kilátóhoz libegővel is feljuthatunk. Az 1332 méteres libegő hazánk leghosszabb ülőszékes pályája, amely sífelvonóként is működik. A kilátótól induló turistautakon felfedezhetjük a Zempléni-hegység szépségeit, az itt található tanösvény pedig 15 táblán mutatja be a hegység természeti értékeit.

Aki túrázni indul a környéken, ne hagyja ki a Megyer-hegyi tengerszemet. Ez a szurdokban megbúvó állóvíz emberi beavatkozásnak köszönhető, Malomkövet bányásztak itt századokon át, majd az idők folyamán csapadékvíz töltötte ki a bányaudvart. A 70 méteres, meredek sziklafalakkal határolt tó legnagyobb mélysége 6,5 méter.

Forrás: Turista Magazin archív/Szoboszlay Marcell

A látogatók azonban nem csupán túrázni és síelni tudnak itt, de az extrém kalandoknak is hódolhatnak; négy, különböző nehézségű kalandtúra-útvonalon is kipróbálhatják magukat, továbbá egy bobpályán is lecsúszhatnak.

5. Futurisztikus látvány a hegytetőn – Csergezán Pál-kilátó (Budai-hegység)

A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méter magas Nagy-Kopaszon álló kilátó egyedi formájával már önmagában is különleges látvány. A 2005-ben felhúzott építmény vörösfenyőből készült, és sűrű lécborításának köszönhetően a feljutás még tériszonyosok számára is csupán könnyed bátorságpróba.

A kilátó legfelső szintjéig 100 lépcsőfokot kell leküzdenünk, de megéri, mert a 18 méteres magasságból gyönyörű a panoráma. Tiszta időben a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át egészen a Velencei-hegységig ellátni.

A kilátóhoz Nagykovácsi felől, valamint a Budakeszi és Telki közötti úttól egyaránt kétórás sétával juthatunk el, a Sisakvirág tanösvényen haladva. A 2012-ben létesített tanösvény a Nagy-Kopasz bükköseiben élő farkasölő sisakvirágról kapta a nevét. A kilátó névadója Csergezán Pál, ismert természet- és vadászfestő, aki többek között Fekete István és Kittenberger Kálmán könyveit is illusztrálta. Élete utolsó éveit Telkiben töltötte. Hamvait a falu közelében húzódó erdőben helyezték örök nyugalomra.

6. Kőtorony a Lővérekben – Károly-kilátó (Sopron)

A Tűztorony mellett Sopron egyik jelképe a kőből épült Károly-kilátó. Ezen a helyen korábban egy fából készült kilátó állt, melyet Romwalter Károly – nyomdász, lapkiadó és lelkes városszépítő – saját pénzéből építtetett 1876-ban. Az ő tiszteletére nevezték el a 398 méter magas Váris-hegyet Károly-magaslatnak.

Forrás: Turista Magazin archív/Botos Zsanett

A megromlott állagú fakilátó helyén 1936 nyarán avatták fel a mostani építményt, amelynek kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, illetve a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban is gyönyörködhetünk.

Az épület első emeltén a „botanikusszentély"-nek nevezett állandó kiállítás ad képet Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságáról, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeiről. A kilátó második emeletén pedig a Roth Gyula és Csapody István munkásságát bemutató, „Elődeink voltak" című állandó emlékkiállítás található.

7. A Kőris-hegyen is túl – Vajda Péter-kilátó (Bakony)

A Bakony legmagasabb hegyén, a 709 méteres Kőris-hegyen álló kilátó 1920-ban épült, majd 1962-ben újjáépítették. A háromszintes kilátóból láthatjuk a Balaton csillogó víztükrét, a Bakony, a Bakonyalja és a Pannonhalmi-dombság falvait, a Kab-hegyet, a Somlót. A távolban a pannonhalmi bencés apátság is kivehető, napfényes időben pedig az Alpok távoli hegyei is kirajzolódnak.

A kilátó szomszédságában egy különleges építmény, a kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás áll, amely a hazai légiforgalmi irányítási rendszer egyik fontos eleme. Az építmény fehér kupolás radartornya ad némi tudományos-fantasztikus hangulatot a bakonyi kirándulásnak.

8. Egy város jelképe – Avas kilátója (Miskolc)

Az avasi kilátó 2013-ban volt 50 éves. A miskolci lokálpatrióták ebből az alkalomból flashmobot és pikniket szerveztek a kilátónál, hogy így ünnepeljék meg városuk emblematikus épületének „születésnapját". Az építmény egyébként volt már lépcsőfutó verseny helyszíne, de szolgált már díszletként is a miskolci operafesztiválon – a Toscát adták itt elő.

A Miskolc közepén emelkedő, 234 méter magas Avason korábban több, fából készült kilátó is állt. A jelenlegit, amely alapvetően tévétorony, 1963. augusztus 20-án avatták fel. A hetvenkét méter magas tornyon 10 méteres magasságban egy nyitott terasz szélesedik ki, ahonnan szép kilátás nyílik a Bükk, a Sajó-völgy, a Cserehát és Tokaj, valamint az Alföld irányába.

A közelben vezet a 4 km hosszú Szinva tanösvény a Herman Ottó Emlékparktól a Szeleta-tetőn át, Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, és a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.

9. Kilátó bányászmúlttal – Ranzinger Vince-kilátó (Tatabánya)

Tatabánya leghíresebb pontjától, a Turul-emlékműtől 15-20 percnyi sétával érjük el a Kő-hegyen álló, a maga nemében különleges kilátót. A forma a régi, csak a funkció változott, mondhatnánk, hisz a harminc méter magas építményt az egykori szénbánya egyik aknájának felvonójából alakították ki.

9. Kilátó Ranzinger Tatabánya Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A kilátót Ranzinger Vince bányamérnökről nevezték el. Ha fel akarunk menni a toronyba, tanácsos tériszonyunkat odalent hagyni, mert a keskeny lépcsőkön bizony van, akinek megremeg a lába. De ha leküzdöttük félelmünket, fentről – jutalom gyanánt – Tatabánya és a környező települések, Óbarok, Oroszlány és Komárom látványa tárul elénk.

A Turul-emlékmű alatt, a Kő-hegy oldalában egy mintegy 45 méter hosszú és 12–14 méter széles barlang található. A Szelim-lyuk nevű képződmény teteje néhány éve beszakadt, és a hét méter széles kürtőn keresztül a kék ég tekint be a barlangba.

A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán a katonáival máglyát rakatott a bejártnál, és a máglya füstjével fojtotta meg a falvak barlangba menekült népét.

10. Ég és föld között – Zsongor-kői kilátó (Mecsek)

A Jakab-hegy oldalában található kilátóból páratlan látványban lehet részünk: előttünk két település, Cserkút és Kővágószőlős fekszik, nem is olyan távol a Villányi-hegység, a Dráván túl pedig a Horvátországban található Papuk hegytömege is felsejlik.

Szinte karnyújtásnyira tőlünk a hegy jellegzetes sziklaképződményeit, a különleges formájú Babás-szerköveket is megcsodálhatjuk. A Zsongor-kő (a monda szerint) – egy Zsongornak keresztelt legényről kapta a nevét, akinek volt egy gyönyörű menyasszonya.

A Jakab-hegyi vár ura elrabolta a leányt, az ifjú pedig elindult, hogy kiszabadítsa kedvesét. Sikerült is megszökniük, de az őrök utolérték a szerelmeseket. Amikor az üldözők bekerítették őket, Zsongor lovával és arájával a szikláról a mélységbe ugratott. Azóta nevezik a sziklát Zsongor-kőnek.

+ 1. Lenézni Kékestetőre – Galya-kilátó (Mátra)

A Mátra szívében, Galyatetőn adják át néhány héten belül az ország egyik legmagasabban álló kilátóját (a Kékestetőn lévő tévétorony ugyanis nem klasszikus kilátó), amely jelentős átalakításon, felújításon esett át az elmúlt időben. Az esztétikumot és az időtállóságot ötvöző építményt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói tervezték újra.

A Galya-kilátó - amelynek eredeti magassága 17 méter volt, de a felújítás során 13 méter vasbeton magasítást kapott, így jelenleg 30 méter - lélegzetelállító, 360°-os panorámával és csaknem 1000 méteres tengerszint feletti magasságban kialakított tetőterasszal várja a turistákat, ám nem csak emiatt különleges.

Az épület körül elhelyezett, ritka szövésű, rozsdamentes acélból készült hálónak a fényviszonyoktól, az időjárástól és a látószögtől függően változó, szemkápráztató játéka, az eredeti építményhez hozzátoldott felső rész színes ablakai és a körajtós pihenőkamrák egyedülállóvá teszik az Országos Kéktúra útvonalán lévő kilátót.

Megjelent a Turista Magazin 2013. novemberi számában.