Kilátótorony nyílt a főváros egyik legszebb templomában

Nagyboldogasszony-templom, Mátyás-templom, Budapest
Budapest, 2015. október 21. Kilátás Pest felé, a Duna, az Országház és a Margit-sziget irányába a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornyából 2015. október 21-én. A torony a nagyközönség számára is látogatható lett. MTI Fotó: Soós Lajos
Vágólapra másolva!
A nagyközönség számára is látogatható a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornya.
Vágólapra másolva!

A felújításról és a harangtorony történetéről tartott szerdai sajtótájékoztatón Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa elmondta: a torony 1894 óta - amikor Schulek Frigyes megtervezte és felújította - csak "a kiváltságosoknak volt nyitva". A templom gondnoksága 2012-ben kapott tízmillió forintot a fővárostól a torony megnyitásához szükséges műszaki átalakításra. A felújítás végeztével, ez év júniusától tesztjelleggel már megnyitották, mostantól pedig a nagyközönség is látogathatja.

A Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén Mátyás-templom Forrás: MTI/Soós Lajos

A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.

A 13. százdaban épült

A torony történetéről szólva a plébános felidézte, hogy a Mátyás-templom IV. Béla király idejében, körülbelül 1250 és 1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Akkori tornyáról, amely 1384-ben összedőlt, nem maradt fenn ábrázolás, és 90 évig nem is építették újjá. A ledőlt torony csonkjára Mátyás király építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról tudjuk, hogy a befejezés időpontja 1470 volt.

Kilátás Pest felé, a Duna, az Országház és a Margit-sziget irányába a Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornyából Forrás: MTI/Soós Lajos

A mai torony és a rajta látható címer voltaképpen másolat, hiszen a végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a 19. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredetit pedig a templomban, a torony belső falán helyezték el.

Kilátás Buda felé, az Országház, a Fortuna és a Táncsics Mihály utcák irányába Forrás: MTI/Soós Lajos

Süllei László kitért arra is, hogy a torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, még a 145 éves török uralom idején is. A templom ebben az időben mint Eszki dzsámi, azaz Öreg mecset működött, Allah énekesei, a müezzinek pedig naponta ötször mentek fel tornyába, hogy imára szólítsák a hívőket. A török hódoltság utáni legkorábbi adat 1723-ból származik, amikor a hét napig tartó nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak - tette hozzá.

A sisak története

Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom kulturális és művészeti vezetője a torony kilátóteraszáról elmondta, hogy amikor Schulek Frigyes a 19. század végén kialakította a Mátyás-templom mai képét, magától értetődő volt számára, hogy a Mátyás korabeli harangtorony pontos másolatát kell megépítenie. A torony sisakja azonban nem volt meg, és ábrázolás sem volt róla.

Harangok a megújult harang- és kilátótornyban Forrás: MTI/Soós Lajos

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a templom felújítását elindította és pártolta, fém borítású sisakot képzelt el a templomra. Ha az ő elképzelése valósul meg, azon kilátóerkélyek nem lehettek volna. Schulek Frigyes azonban felkérte mesterét, Friedrich Schmidt osztrák építőmestert, aki a bécsi Stephansdom felújítását vezette, hogy szakértőként nyilatkozzon a kérdésben. Az ő véleménye alapján döntött Schulek Frigyes a koszorúerkélyekkel koronázott kősisak mellett.

Kilátás Pest felé, a Duna és az Országház irányába Forrás: MTI/Soós Lajos

A tornyot 1894-ben adták át, de nagyon hamar jelentkeztek rajta a Budapest 19. századi épületeire jellemző gondok. Az építés során használt rossz minőségű kövek jelentős részét 1935-re Schulek Jánosnak, Schulek Frigyes fiának ki kellett cserélnie.

Sérüléseket szenvedett

Tíz évvel ezután, Budapest ostroma során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy életveszélyessé vált. Török Antal tűzoltó ezredes 1948-ban, nagycsütörtökön az ölében vitt le egy a torony mellé beékelődött aknát. Három évig "ketyegett tehát egy élő akna a toronyban" - tette hozzá Mátéffy Balázs.

A Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornya Forrás: MTI/Soós Lajos

A Mátyás-torony háború utáni felújítása 1956 márciusában fejeződött be, az 1956-os forradalom leverésekor azonban újabb sérüléseket szerzett a torony, amelyek egészen 2008-ig láthatók voltak a homlokzatán.

Kilátás Buda felé, a Fortuna utca irányába Forrás: MTI/Soós Lajos

Lung Rita, a Mátyás-templom turisztikai és marketingvezetője a látogatás rendjéről szólva elmondta, hogy egyszerre 15 ember tartózkodhat a toronyban két kísérő vezetésével. Hétfőtől vasárnapig délelőtt tíz és délután öt óra között óránként indítják a látogatócsoportokat, a toronybejárás pedig átlagosan 45 percig tart. A belépőjegyet - amely 2015-ben felnőtteknek 1400, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint - a Mátyás-templom jegypénztárában, illetve - legkésőbb a látogatás előtt egy nappal - ezen az oldalon lehet megvásárolni.

Kilátás Buda felé, a Szentháromság tér irányába Forrás: MTI/Soós Lajos
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!