1,5 kilométer a Pilis egyik legszebb útvonalán. Nemcsak azért érdemes kipróbálni, mert kedveljük a meredek sziklafalakat és a kis vízeséseket, hanem mert közel van a fővároshoz, így
egy álmos hétvégi ebéd után is simán ki lehet ruccanni ide,
hogy lejárjuk a kalóriákat.
A meredek szurdokvölgyet a Dera-patak (a környék szerb lakóitól eredő elnevezés jelentése hasadék, rés) alakította ki. Hívják pomázi, pilisszentkereszti vagy Kovács-pataknak is, és hol előtűnik, hol elbújik a szemrevaló természeti környezetben.
A szurdokvölgyben mesébe illő kis hidakon kelhetünk át a völgy egyik oldaláról a másikra, a tanösvényen pedig ismereteinket is bővíthetjük. Érdemes a völgy meredek falát is tanulmányozni, mert szépen kirajzolódnak a földtörténeti középkor triász időszakában képződött dachsteini mészkő vastag padjai.
A növényvilág rajongói is örülhetnek, mert gyertyánok, hegyi és korai juharok, bükkök és hegyi szilfák között barangolhatnak, de van itt hölgypáfrány és erdei pajzsika is. A patakban apró rákok és ízeltlábúak nyüzsögnek, de
él az erdőben lábatlan gyík, vagyis kuszma is,
amelyet alakja miatt a túrázók gyakran siklónak néznek.
Megközelítés: Pilisszentkeresztről az Országos Kéktúra útvonalát érdemes követni.
Zalakaros mindössze 22 kilométerre, Nagykanizsa csak 16 kilométerre fekszik Nagybakónaktól. A település közelében különleges, a felső pannon homokba, homokkőbe és márgába ékelődött szurdok vár a kalandos kirándulások kedvelőire.
A mély mederben misztikus atmoszférát teremt a sokféle homokkőalakzat,
csapadékos időjárás esetén ráadásul víz szivárog a falakból, mintha csak könnyeznének.
És ha ez nem lenne elég, a völgy különleges mikroklímájának köszönhetően olyan növényeket találunk itt, amelyek nem jellemzőek dombvidéken, például madárfészek kosbort vagy a sziklákat nagy felületen borító májmohát.
Megközelítés: Nagybakónak irányából a kék sáv jelzésen. A haladást 6-7 kilométer hosszú tanösvény és létrák segítik.
Nem tudjuk, mit szólna Dante Alighieri a beszédes elnevezéshez, de az biztos, hogy minket simán rávesz arra, hogy bakancsot húzzunk, és meg se álljunk a Dudar és Bakonyoszlop között található, természetvédelmi oltalom alatt álló szurdokig, amely közel két kilométeren keresztül ejti ámulatba a túrázót.
A meder alján óriási, mohás sziklák nyújtózkodnak az ég felé a hatalmas páfrányok között,
a völgyoldal fala pedig csaknem 50 különböző méretű fülkét, hasadékot rejt.
A labirintusszerű ösvények fölött sűrű lombkorona burkolja különös félhomályba a katlant.
A sejtelmes környezethez a Bakony legnagyobb barlangja dukál, amely Ördöglik néven írta be magát a hazai természetjárás történetébe. Nem véletlenül. A 168 méter hosszú és 20 méter mély természeti képződmény több teremből és folyosóból áll, de lámpa és kötél nélkül nem járható végig.
Ha ez mind nem lenne elég, a szurdokban találjuk az Ördög-gátat vagy más néven Gizella-átjárót is, ahol egy hatalmas szikla állja el az utat, ezért
egy alig kétméteres hasadékon kell átküzdenünk magunkat
egy 4-5 méteres vaslétra segítségével.
Megközelítés: Legegyszerűbben Bakonyoszlop felől juthatunk el az Ördög-árokhoz. A templom mellett a piros kereszt jelzésű turistaúton kell haladni, majd egy erdős szakasz után a piros sáv jelzést követve érjük el a medret.
Az ország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhatagához, az Ilona-vízeséshez egy közel 7 kilométeres túraútvonalon juthatunk el. A Mátra egyik legszebb része ez, a szurdokban az Ilona-patak a Cserepes-tető (734 méter) és a Marhád (606 méter) meredek oldala között több helyen tör utat magának a sziklák között, hogy a katlan végén, az utolsó sziklán is átjutva mintegy 10 méter magasról zuhanjon alá.
A 20-30 méteres bükkfákkal teli erdő mélyén megbújó völgyben megismerhetjük a Keleti-Mátra földtani értékeit és az egykori ércbányászat emlékeit. A közepes nehézségű túraútvonalon olyan különlegességeket találunk, mint
a 18. század végén megnyitott Etelka-táró, a Timsós-fejtés vagy az Ördög-gátak.
A szurdokban vezető tanösvény egész évben szabadon látogatható, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetést is biztosít a bejárásához, ha igényeljük.
Megközelítés: A vízesésig vezető út Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi-kastély (Rákóczi-fa) mellett kezdődik, majd az Ilona-patak mellett, a zöld sáv jelzésű turistaúttal összefonódva vezet a természeti képződményig.
A Rám-szakadék az ország egyik legismertebb szurdoka, évente több mint 60 ezer természetjáró keresi fel. Az 1000 méter hosszú szakadék sziklafalain a 15 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység nyomaira bukkanhatunk. Mélysége sok helyen több mint 35 méter, míg szélessége olykor a 3 métert sem éri el. A mederben mindig csörgedezik a víz, nagy esők idején és hóolvadáskor pedig patakká duzzad.
Megközelítés: A szakadékhoz egy hosszabb és egy rövidebb útvonalon is eljuthatunk. A nagyjából 7 kilométer hosszú túra Dömösről indul és a Szőke-forrás-völgy, Rám-szakadék, Lukács-árok, Szőke-forrás-völgy útvonalon halad Dömös felé.
A másik útvonal 17 kilométer hosszú, ezt csak gyakorlott túrázóknak ajánljuk. A Rám-szakadék felső pihenőjéig a rövidebb túrával azonos nyomvonalon halad, de nem kanyarodik vissza Dömös felé a Lukács-árokba, hanem először felvisz Dobogókőre, majd a Prédikálószékre, és a Vadálló-kövek érintésével ér vissza Dömösre.