A Lonely Planet a világ legnagyobb útikönyvkiadója. A Wheeler házaspár első kötetei a ’70-es években kifejezetten a kevés pénzű, kalandvágyó fiatalokat célozták meg. Nem csoda, hiszen a hippikorszak épp virágkorát élte. A Fillérekből Ázsián át típusú, személyes élményekből táplálkozó, élvezetes stílusú és praktikus tanácsokban bővelkedő könyvek elképesztő sikert arattak.
Ma már tizennégy nyelven, évente hatmillió példányban jelennek meg, igaz, 2011 óta nem Wheelerék, hanem a BBC irányítása alatt. A legújabb kötet tíz országot mutat be,
a kiadó szerint ezek az új év, 2016 legvonzóbb úti céljai.
Demokratikus, haladó és felvilágosult, de mindenekelőtt vad. Így jellemzi a Lonely Planet az afrikai országot, amely 2016-ban ünnepli függetlenségének 50. évfordulóját. Ami a Botswana-sztorit igazán lenyűgözővé teszi: úgy sikerült az elmúlt évtizedekben a legnagyobb átlagos növekedést produkálniuk a világon, hogy közben
nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre.
Jól teszik, hiszen az ország legnagyobb kincse az érintetlen és vad természet. A Kalahári sivatag végtelenje, az Okavango-delta mocsárvilága, a gazdag állatvilág transzváli oroszlánokkal, feketelábú macskákkal, ezüsthátú sakálokkal, fokföldi rókákkal, denevérfülű rókákkal és más elképesztő kreatúrákkal.
Japán ezen a listán a második helyezett, de ha azért utazunk, hogy valami teljesen mást, valami soha nem tapasztaltat éljünk át, akkor ez a number one. Japánban könnyű elveszni, mert szinte sehol nincsenek angol feliratok. Az éttermekben sincs idegen nyelvű étlap, úgyhogy sosem tudhatjuk, mit eszünk, viszont biztosak lehetünk benne, hogy finom lesz. Szürke emberek és avantgárd fiatalok, high-tech masinák és kimonós hölgyek, teaszertartás és karaoke,
Japán az ellentétek országa.
Meg még sok másé.
2016-ban a 100. születésnapját ünnepli a National Park Service. Ez a szervezet igazgatja az USA mind az 59 nemzeti parkját. A centenáriumi ünnepségsorozat védnökei Michelle Obama és az ex first lady Laura Bush. A kampány a „Találd meg a saját parkodat!” akcióval indul, amellyel a kisebb, ismeretlenebb nemzeti parkokra igyekeznek felhívni a figyelmet.
Palau egy csendes-óceáni szigetállam. 241 szigete közül mindössze 12 lakott, de a népesség kétharmada egyetlen szigeten tömörül, Kororon. Az egész országot természetvédelmi régióvá nyilvánították. A Palau fennhatósága alá tartozó óceáni terület majdnem akkora, mint Franciaország.
Csak cápából 130 fajta úszkál errefelé, 2011 óta ráadásul teljes biztonságban.
Palau volt ugyanis az első ország, amely védett állattá nyilvánította a cápát.
A nemes gesztus mögött persze anyagi érdekek is húzódnak, hiszen a cápára kíváncsi búvárok évente 18 millió dolláros bevételt jelentenek Palaunak.
Az első európai ország a listán igazi meglepetés. A kis Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 folyója és több mint 3000 tava van.
Riga középkori és szecessziós házakból álló óvárosa felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
A fővárostól alig egyórányira van a Gauja Nemzeti Park látványos erdőségekkel és a fák közül előbukkanó gyönyörű várakkal, és akkor a tengerpartról még nem is beszéltünk. Mindössze 25 kilométerre Rigától, a Jurmala nevű üdülővárosban 30 kilométer hosszú fehér homokos strandon napozhatunk, kocoghatunk, ábrándozhatunk.
Ausztrália különösen azok számára lehet vonzó, akik kedvelik a road trip műfaját, vagyis a hosszú autós körutakat, amikor maga az úton levés fontosabb, mint a cél. Aki pedig eljut erre a távoli kontinensre, ne hagyja ki Queenslandben a 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 szigetből álló Nagy-korallzátonyt, amely még az űrből is látható. Na, meg a tasmán ördögöket Ausztrália legnagyobb szigetén, Tasmaniában.
Wroclaw lesz 2016 kulturális fővárosa, amit pezsgő művészeti életének, fiatalos lendületének és történelmi örökségének köszönhet.
A 10. században alapított Odera parti városnak száznál is több hídja van,
a legöregebb nagyjából egyidős a mi Lánchidunkkal.
A várost a második világháború utolsó hónapjaiban majdnem földig rombolták, az épületek 70 százaléka összeomlott. A kommunista éra alatt épült újjá, és ami meglepő, a lengyel elvtársak nem akarták a múltat végképp eltörölni, hanem épp ellenkezőleg, a történelmi óváros szinte minden épületét megmentették.
Suriname után a második legkisebb állam Dél-Amerikában. Egyre több turistát vonz, ami nem csoda. Az Atlanti-óceán vad partvidéke, az oroszlánfóka-kolónia Lobos szigetén, na és Dél-Amerika legérdekesebb fővárosa, Montevideo éppen elég élményt kínál.
A legfőbb csáberő mégis az, hogy a turisták egy kicsit gauchónak (ejtsd: gaúso), amolyan dél-amerikai cowboynak érezhetik magukat.
A gaucho marhapásztort jelent, vagy vándort, vagy vicces fickót,
az etimológia nem tisztázott, de a lényeg, hogy gauchónak lenni életérzés, amelybe csak Latin-Amerikában kóstolhatunk bele.
Nagyot ugrunk a glóbuszon, föl az Északi-sarkvidékre, a világ legnagyobb szigetére, amely földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag Európához (Dánia autonóm tartománya, társországa) tartozik. Aki ide utazik, éjszakai világosságra, északi fényre, jéghegyekre, kutyás szánokra, fóka, bálna, rénszarvas húsából készült ebédekre, dánokra és főként eszkimókra, vagyis inuitokra számíthat.
Kék lagúnák, áttetsző víz, fehér homokos strandok, pálmaoázisok, vízre épült meseházak. Sokan így képzelik el az édenkertet. Itt forgatták a Kék lagúnát, és itt robinsonoskodott Tom Hanks a Számkivetett című filmben. Fidzsi két nagy és 320 kisebb szigetből áll, a Viti Levu nagy szigeten él a lakosság majdnem háromnegyede.
Nagyon más élményeket szerezhetünk a különböző szigeteken.
Némelyik kifejezetten a luxusturizmusra szakosodott, de akadnak szinte érintetlen területek is,
ahol még tényleg megérezhetünk valamit a melanéz őslakosok kultúrájából. Na, nem az emberevőkre gondolok, ezt a szokást a 19. század végére sikerült beszüntetni. Az utolsó emberevő 1959-ben halt meg, 96 évesen, úgy hívták, Sanaila. Ő mondta, hogy amikor először evett embert, disznóhúsnak hitte.