Sokféle felvonó készült a 17. századtól kezdve, de az igazi liftforradalom akkor tört ki, amikor Elisha Otis 1852-ben feltalálta a biztonságos felvonót. Ez a konstrukció már nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma használnak. A szerkezet egy rugó és egy fék segítségével megállította a járószéket, ha a kötél ne adj isten elszakadt.
1857-ben szerelték fel az első Otis felvonót a Broadway 488-as számú házában.
Az Otis Elevator Company azóta is a világ legnagyobb liftgyártója. A világ legmagasabb épülete pillanatnyilag a dubaji Burdzs Kalifa a maga 828 méterével. Ennek hipergyors felvonóját is az Otis cég gyártotta. Míg az 1857-es szerkezet 12 méter per perc sebességgel döcögött, ükunokája 9 métert tesz meg egyetlen másodperc alatt.
A világ leggyorsabb liftjét mégsem az Otis gyártotta, hanem a Toshiba. A tajvani Tajpej 101 toronyban száguld
60,6 kilométer per óra sebességgel
le és föl a 101 emelet között. A torony amúgy 509 méter magas, amikor 2004-ben nagy csinnadrattával átadták, ez volt a világ legmagasabb épülete.
A jokohamai felhőkarcoló 295,8 méter magas, és ezzel Japánban csúcstartó. Az épület 52 emeletén irodákat, szállodát, éttermet és egy kertet találunk, ahonnan pazar kilátás nyílik a Csendes-óceánra és a Fudzsira. A liftet a Mitsubishi gyártotta, és
45 kilométer per órás sebességgel
szállítja utasait.
A világ legmagasabb épülete csak a világ harmadik leggyorsabb liftjével dicsekedhet. Az Otis gyártmány
36 kilométer per órás sebességre képes,
de kétlem, hogy bárki a lassúságára panaszkodna.
2010 augusztusában adták át a 330 méter magas, 74 emeletes toronyházat Pekingben, amelyben 30 lift szállítja a toronyban dolgozókat és az oda látogatókat. A felvonókat a Schindler cég gyártotta, a sebességük pedig ugyanakkora, mint az Otis-lifteké Dubajban:
36 kilométer per óra.
Még egy harmadik helyezettünk van, a sanghaji World Financial Center liftje, amely
ugyancsak 36 km/órás sebességre képes,
és a ThyssenKrupp gyártotta. A sanghaji torony 492 méter magas és 101 emeletes, pillanatnyilag a világ hatodik legmagasabb épülete.
Úgy látszik, egy időben képtelenek voltak túllépni a 36 km/órás sebességet a liftgyártók. A tokiói felhőkarcoló liftje már a negyedik harmadik helyezett a listán, pedig ezt a felvonót is a Mitsubishi jegyzi, akárcsak a második helyezettét.
Mentségére legyen mondva, hogy a Napfény 60 a ’70-es években épült, amikor még mind magasságával, mind a liftek sebességével messze meghaladta az átlagot.
Megint egy Otis felvonó, ezúttal
33 km/órás sebességgel.
A Big John becenévre is hallgató épület sem mai gyerek. Amikor 1969-ben felépült, New Yorkot leszámítva sehol nem volt nála termetesebb torony.
100 emeletes, 344 méter magas, és az a különlegessége, hogy a többi felhőkarcolóval ellentétben nemcsak irodák és éttermek működnek benne, hanem normális lakóépületként is funkcionál. Vagyis a Big Johnban van a világ 700 legmagasabb öröklakása, eszméletlen kilátással Chicagóra és a Michigan-tóra.
Még egy sanghaji lift van a listán, a 420,5 méteres, 88 emeletes Jin Mao-torony felvonója. Szintén Mitsubishi gyártmány és
32,8 kilométer per órával közlekedik.
Amíg a közvetlen közelében fel nem épült a Sanghaj World Financial Center, ez volt Kína legmagasabb épülete.