Szerencsére odafelé nagyon baráti a menetrend, hiszen a 13.55-ös induláshoz nem kell hajnalban kelni. Más kérdés, hogy a 23.55-ös hazaérkezés miatt már csak az éjszakai BKK-járatokkal vagy taxival, esetleg a parkolóban hagyott saját kocsival hagyhatjuk el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. De maradjunk még a kiutazásnál.
Fontos tudni, hogy
a nemzetközi járatok Keflavik repülőterére érkeznek meg, ez pedig 52 kilométerre van a városközponttól.
Ha nem bérlünk autót, a repülőtéri autóbuszokkal tudunk bejutni a városba. A buszjegyeket érdemes az interneten előre lefoglalni ezen az oldalon.
Ami ebben különleges, hogy a foglaláskor megadhatjuk, melyik reykjavíki szállodához vigyenek minket. Már abban az esetben, ha ez megér nekünk plusz 600 koronát (1351 Ft). Amint a képen is jól látszik, a legördülő menüpontnál ott vannak a különféle szállodák és panziók nevei, vagyis ha úgy akarjuk, a reptértől egyenesen a szállásunkig visz minket a busz, sőt a visszaúton ott is szed fel bennünket.
Ebben az esetben nagyon fontos, hogy az általunk kiválasztott időpontban mindenképpen ott legyünk a hotel előtt, mert a busz nem fog bennünket megvárni. Akkor pedig marad a taxizás, igencsak borsos, 20 000 koronás (45 000 Ft-os) áron.
A reptéri buszjegy ára egy útra alapesetben tehát 2200 izlandi korona (4930 Ft),
ekkor a város közepén lévő BSÍ buszterminálra fuvaroznak el bennünket. 2800 koronáért (6270 Ft) viszont már az általunk kiválasztott hotel lesz a célpont.
Az utazás megtervezésekor az egyik legfontosabb dolog az időpont megválasztása. Száz utazóból 98 nyilván nyáron szeretne menni, hiszen ekkor jó esély van arra, hogy a nappali hőmérséklet akár plusz 15 fok fölé is emelkedjen. Ám semmiképpen se dőljünk be annak a tévhitnek, hogy Izlandot csakis június és augusztus között érdemes felkeresni. Én például ötször jártam a szigeten, de nyáron még sohasem.
Téves az a sztereotípia is, hogy télen egész nap sötét van. A közkeletű tévedést azzal oszlatom el, hogy mindez az év legrövidebb napján, december 21-én sincs így. A téli utazásnak is megvan a maga varázsa, hiszen
ilyenkor sokkal nagyobb az esélyünk arra, hogy sarki fényt lássunk.
Ráadásul főszezonon kívül a szállások ára éjszakánként akár nyolc-tízezer forinttal is olcsóbb lehet.
E cikk írásakor találomra megnéztem, milyen szállásárakkal számolhatunk a fővárosban, ha egy vasárnaptól szerdáig tartó utazásra indulunk Izlandra. Két vendégházat választottam ki, és mindig kétágyas szobát néztem. (Forrás: Booking.com)
Pavi vendégház | Loki 101 vendégház | |
május 1-4. | 43 615 Ft | 71 310 Ft |
július 10-13. | 77 750 Ft | 150 195 Ft |
szeptember 11-14. | 63 525 Ft | 123 265 Ft |
december 11-14. | 51 200 Ft | 51 685 Ft |
A táblázatból jól látható, hogy télen jóval kedvezőbben kaphatunk szobát, mint a nyári hónapokban. Mivel Izland nagyon drága ország, érdemes a kanapészörfözést, vagy fizetős magánszállást választani.
Főleg a kanapészörfözéssel tudunk nagyon sokat spórolni,
márpedig az izlandiak alapvetően barátságos, vendégszerető emberek, így jó esélyünk van arra, hogy a lakásukban kapjunk egy-egy ágyat.
Nem csak a szállások árain lehet pénzt megtakarítani. Ha a szervezett kirándulásokat interneten lefoglaljuk, és előre kifizetjük, szintén sokat spórolhatunk.
A Kék lagúna nem más, mint egy gejzírek által fűtött, télen-nyáron 41 fokos tó,
csodálatos környezetben, nem messze a keflaviki repülőtértől. Ha egyénileg megyünk a tóhoz és vissza, akkor a legolcsóbb felnőtt belépőjegy ára 40 euró, azaz 12 700 forint lesz. Ez nagyon drágának tűnik, de a jeggyel akár egész nap bent lehetünk a lagúnában.
Nézzük most azt a lehetőséget, amikor szervezett kirándulás keretében indulunk el a fővárosból a meleg vizes fürdőhelyhez.
Az egynapos kirándulás ára 9700 izlandi korona,
vagyis 68 euró, illetve 21 836 forint. Ez ugyan 9000 forinttal drágább, mint a szimpla belépő, de ebben az árban az oda-vissza transzfer is benne van, amely 100 kilométer autóbuszozást jelent. Márpedig akár autóval, akár taxival tennénk meg ezt a távot, sokkal többet fizetnénk ennél.
A Kék lagúnához a repülőtérre tartó busszal is el lehet jutni, erről bővebben itt olvashat.
Egy másik, ugyancsak kihagyhatatlan túra az úgynevezett arany körút, vagyis Golden Circle, amely ezen az oldalon foglalható le. Erre azért is érdemes befizetni, mert az érdeklődők egy nap alatt juthatnak el a Stokkur-gejzírhez, az Arany-vízeséshez és a Thingvellir Nemzeti Parkba, amely az ország egyetlen világörökségi helyszíne.
Kevés olyan hely van a világon, amely történelmileg és természetileg is ennyire kivételes helyzetben van. Itt volt ugyanis a világ első parlamentje, másrészt pedig
itt válik ketté és távolodik egymástól az eurázsiai és észak-amerikai földlemez.
A két kontinens távolodása miatt kialakuló résekbe az idő folyamán víz szivárgott. A Silfra-repedés a búvárok kedvence. Itt télen-nyáron 2-3 Celsius-fokos vízbe lehet leereszkedni, amely annyira tiszta, hogy akár 70-150 méterre is elláthatunk a minket körbevevő vízi világban.
Reykjavíkban a helyi közlekedés is tartogathat a turistáknak kihívásokat. Kezdjük azzal, hogy a városi autóbuszra egy menetjegy 400 korona, vagyis 900 forint. A jegyet kizárólag a buszvezetőnél válthatjuk meg, és csak pontos összeggel fizethetünk. A pénzérméket ugyanis egy gépbe kell bedobni, amely számol, és amint megvan a 400 korona, már jön is a jegy.
A városi buszhálózat járataival mindenhova eljuthatunk (Izlandon nincs metró, villamos, vonat, se trolibusz),
a járműveken pedig hasít az ingyenes wifi.
A városi buszok vasárnap délnél előbb nem állnak ki a garázsból, mert a szombat éjszakai bulizást a buszvezetőknek is ki kell pihenniük. Ilyenkor marad a gyaloglás. A buszhálózat oldalát itt találjuk meg.
Szólnom kell még az izlandi főváros repülőteréről, a Reykjavík Domestic Airportról. Ez annyira a városban van, hogy a központtól mintegy 40 perces sétával megközelíthetjük. Innen indulnak a belföldi járatok az ország különböző városaiba, és innen lehet elrepülni Grönlandra is.
Azzal, hogy Budapest és Keflavik között közvetlen kapcsolat létesült, Grönland is közelebb került hozzánk, bár az oda tartó gépekre olykor rettenetesen drágák a jegyek. A városi repülőtér azért is jó szolgálatot tehet, mert itt valamivel olcsóbban lehet autót bérelni, mint akár a keflaviki nemzetközi légikikötőben, akár Reykjavík belvárosában a nagy nemzetközi cégek kölcsönzőiben.
Maradjunk az autóbérlésnél. Saját tapasztalatom szerint az izlandi kölcsönző cégek igen magas előleggel terhelik meg a kölcsönző bankkártyáját. 2012 májusában öt napra béreltem autót. Erre az időre
200 euró volt a bérleti díj, ám a depozit ennek a háromszorosa.
Ezt a 600 eurót zárolták a bankszámlámon, és a zárlatot csak a hazatérést követő harmincadik napon oldotta fel a bank. (A zárlat ideje bankonként változó, de arra mindenképpen figyelni kell, hogy legyen elég pénz a számlánkon.)
Kocsit azoknak érdemes bérelniük, akik hosszabb időt töltenek a szigeten, és messzebb lévő nevezetességekhez is el akarnak jutni. Kettőt említenék ezek közül. Az egyik az északi partvidéken, Husavíkban lévő bálnamegfigyelő központ, amelyről már az Origón is írtam. A másik a déli partvidéken fekvő Jokúlsárlón, egy gleccserlagúna, ahol a szél és a víz szinte letépi a gleccserről a kisebb-nagyobb jégdarabokat, majd a folyó az óceánba szállítja őket. Fantasztikus látvány, órákig el lehet nézegetni.
Az autóbérlésnél alá kell írnunk, hogy személygépkocsival nem közlekedünk az ország belső részein. Ezek a folyók és jégmezők által szétszabdalt területek csakis a nyári időszakban járhatók be, akkor is kizárólag négykerék-meghajtású terepjáróval.
Minden évben akadnak olyanok, akik a tiltás ellenére sima gépjárművel is megpróbálnak bejutni a területre. Ebben az esetben
nemcsak a mentés lesz iszonyatosan drága, hanem a büntetés is,
amellyel a kölcsönzőcég ajándékoz meg bennünket. Éppen ezért a személygépkocsikkal csak a kijelölt utakon szabad közlekedni, arról letérni nem szabad.
Az autóvezetéshez még annyit, hogy Izlandon nem lehet (és nem érdemes) száguldozni, mert a rendőrség minden sarkon felbukkanhat, valamint elég szép számmal találunk beépített sebességmérő készülékeket.
Városon kívül a megengedett legnagyobb sebesség 90 km/h,
míg lakott területen természetesen 50 km/h. A szigetet körbeautózhatjuk a Hringveguron, vagyis az 1339 kilométer hosszú 1-es számú főúton. Majdnem végig aszfaltozott, csupán Izland keleti részén maradt köves-kavicsos.
Mivel Izland nem tagja az Európai Uniónak, a mobiltelefonálás tarifái, azaz a roamingdíjszabás is eltér az EU-ban megszokottól. Erről mindenképpen érdemes tájékozódni, nehogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket. Ami a bankkártyahasználatot illeti, a szigeten széles körben és teljesen elfogadott, még a legkisebb falvakban is.
Pénzt a repülőtéren és a városi bankokban lehet váltani, ami viszont nagyon drága lehet, az az ATM-ből történő felvétel.
Ne lepődjünk meg, ha kezelési költség címén négy-ötezer forintot is levonnak tőlünk.
Ezért aztán – ha mindenképpen innen veszünk ki pénzt – egy alkalommal tegyük meg, számoljuk ki előre, mennyire lesz szükségünk.
A végére még néhány apróság. Izlandon étteremben enni a legtehetősebbek kiváltsága. Talán nem véletlen, hogy
Reykjavík legjobb éttermének egy hot dogot áruló büfét választottak
meg a helyiek, amely a főváros kikötőjében található. A kis piros fabódé tényleg minden reykjavíki kedvence, délidőben hatalmas sorok kígyóznak előtte. Egyszer még az Egyesült Államok egykori elnöke, Bill Clinton is evett itt.
A vékonyabb pénztárcájú turisták azonban sokszor a teljes ott-tartózkodás ideje alatt közértből esznek. Nincsen ebben semmi szégyen, sok izlandi is hasonlóképpen cselekszik. A boltokban kapható és ott elkészített grillezett húsok például kitűnőek, különösen, ha veszünk hozzá egy kis doboz majonézes burgonyasalátát.
Végül érdemes megemlíteni a péntek, de különösen a szombat estéket, amikor a városokban, így Reykjavíkban is elszabadul a pokol. Különösen
szombaton jön el az ivászat ideje,
ilyenkor bizony döbbenetes élményekben is lehet részünk. Gyönyörű lányok miniszoknyában, magas sarkúban a mínusz 10 fokban, akik éjszaka bizony szemrebbenés nélkül telehányják az utcákat.
A kontraszt különösen akkor érzékelhető, ha kint töltünk egy szombat, majd egy vasárnap estét is. Utóbbi olyan lesz, mintha múzeumban lennénk, főleg, ha az időjárás sem fogadja kegyeibe az Izlandra érkezőket.
Mindent egybevetve Izland csodálatos hely, mindenképpen érdemes arra, hogy meglátogassuk. Még valami: ha az utazást időben eldöntjük, és rászánunk pár órát az internetes tájékozódásra, akkor ebben a számunkra nagyon drága országban is sok-sok pénzt takaríthatunk meg.
Utazás- és költségtervezés két felnőtt részére
Az árak a 2016. január 11-i állapotot tükrözik.