Hét hóvirágfaj 28 változata nyílik mintegy 2,5 hektáron az ország egyik legelső angolparkjában. A növények közötti különbségeket – a levél erezetében vagy a szirom csúcsának színárnyalatában – csak a hozzáértők fedezik fel,
az összhatás azonban szemkápráztató fehér-zöld szőnyeg,
amely finoman hullámzik a szélben. A virágzás a napokban éri el a csúcsát és március közepéig tart, úgyhogy ha szeretnénk részesülni az egyedülálló látványban, most érdemes felkerekedni.
Annál is inkább, mert az arborétumba nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatni. Különlegességekben nincs hiány, az egykori tulajdonos,
Habsburg József nádor számos egzotikus fát és növényt ültetett a 40,5 hektáros területen.
Pedig nem volt könnyű dolga. Amikor 1818-ban ő lett a tulajdonos, a birtok még elhanyagolt pusztaságként terült el a Váli-völgyben.
József nádor a schönbrunni kertépítő mesterre, Tost Károlyra bízta a park tervezését, de ő maga is tevékenyen részt vett a kialakításában. Így került ide sok egyéb mellett fehér akácfa, törökmogyoró, vérbükk és tulipánfa is.
Az egyik legérdekesebb növény az Észak-Amerikából származó óriás tuja. Ennek földre hajló ágai legyökeresedtek, és a 24 új oldaltörzsből szentélyszerű alakzat jött létre.
De itt találjuk hazánk legidősebb libanoni cédrusát is,
amelyet az 1830-as években ültettek a szomszédos Csaplári-erdőben. Összesen 540 fa- és cserjefaj található a parkban.
Az arborétum tavaszi virágkavalkádja
A sárga virágú téltemető éppen elnyílóban van, a hóvirágok közül pedig már majdnem mind kidugta a fejét. A hóvirágok után máris jön a többi tavaszi növény: a hunyor, a májvirág, a meténg és a pettyegetett tüdőfű. Március végén virágzik az odvas keltike, a kankalin, a krókusz, a fürtös gyöngyike és a tulipán, de nagy nárciszmezőkben is gyönyörködhetünk majd. Májusban pedig a jezsámenfajták és az illatos ciklámenek ideje jön el.A patakok be- és kifolyásánál könnyűszerrel bejutnak az Alcsúti Arborétum területére a vaddisznók, őzek és rókák, a víz vonzza a szürke gémeket és a jégmadarakat, de fakopáncsok is jócskán akadnak a környéken. Az egyik épület használaton kívüli részébe pedig kis patkósdenevérek költöztek.
Az arborétum épített emlékei is figyelemreméltóak. Az 1820 és 1827 között épült kétszáz szobás klasszicista kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az épület sajnos elpusztult a második világháborúban,
ma már csak a monumentalitást sugalló portikusz (oszlopcsarnok) látható belőle.
Most is áll azonban a Babaház, ahol hajdanán a főhercegi gyerekek játékait tartották, az előtte elterülő kert pedig azért érdekes, mert egykor mindegyik csemete kapott egy parcellát, ahol a saját elképzelései szerint kertészkedhetett. A helyszínt nemrég újították fel, két oldalán rózsalugast alakítottak ki.
A neoromán kápolnát ugyancsak érdemes meglátogatni. Ha szakvezetést kérünk, akkor belül is körbenézhetünk, és meghallgathatjuk az anekdotát az építéséről. Eszerint az épület egykor lóistállóként funkcionált, de a székesfehérvári megyés püspök annyira beleszeretett, hogy azt mondta,
akár Isten háza is lehetne belőle.
József Károly főherceg először furcsállta az ötletet, ám a püspök azzal érvelt, Jézus is hasonló körülmények között jött a világra.
Ezzel sikerült meggyőznie a főherceget, aki Storno Ferencet kérte fel az átépítési munkára. A kápolna csodaszép lett, szenteket ábrázoló ólomüvegablakok, színes mennyezeti freskók, fehér márvány oltárak díszítették. Sajnos
ezekből ma már szinte semmi nem látható,
a háború és az azt követő időszak ezt az épületet sem kímélte.
A kápolna mégis megőrizte egyedi, szakrális hangulatát, amit az is bizonyít, hogy több filmet forgattak itt a közelmúltban. Itt készült például a Rítus néhány jelenete Anthony Hopkins főszereplésével, de az alcsúti helyszín a Borgiák című sorozatba is bekerült.
1944-ben a család menekülni kényszerült a kastélyból. Ekkor a legkisebb gyerek, a hároméves Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg kezébe adták a kápolna kulcsát. “Vigyázz rá, mert te leszel az, aki majd visszatér ide közülünk” – mondták neki. A jóslat igaznak bizonyult, a főherceg felnőtt korában valóban visszatért, és azóta is rendszeresen ellátogat a birtokra. Pünkösdkor például nagy családi összejövetelt tartanak a helyszínen.
A közelmúltban számos újításra került sor az arborétum területén. Helyreállították a vizes élőhelyeket, megtörtént a növényzet rehabilitációja, hidakat, dísztavakat, szökőkutakat újítottak fel, nyomvonal-rekonstrukciót és burkolatjavításokat végeztek. Kialakítottak egy tanösvényt, és bővítették az információs hálózatot. Nemcsak a növényekről, de az épített érdekességről is ismertető táblákat helyeztek ki.
Hogy jutunk el oda?
Az arborétum autó nélkül is könnyen elérhető a Bicske és Székesfehérvár között közlekedő autóbusz "Alcsútdoboz, Kastély" megállójából. A járatok Bicske vasútállomásán a Budapestről érkező vonatokhoz is csatlakoznak. Ha kerékpárral megyünk, a bicskei vasútállomásról a Csákvári úton, Felcsúton át érhetjük el az arborétumot egy kellemes, tíz kilométeres túrával.