A diszkont-légitársaságok a jövőben nem használhatják Szerbia legnagyobb repülőterét, a belgrádi Nikola Tesla repülőteret, helyette kisebb vidéki légikikötőkre repülhetnek majd – idézte a B92 lap a területért felelős szerb államtitkárt. Zoran Ilic szerint a világon bárhol szokatlan, hogy a fapados cégek egy ország fő repterét használják.
Nem ott a helyük, hanem a másodlagos repülőtereken"
– mondta az államtitkár.
Való igaz, hogy a fapados modellben működő légitársaságok a költségek leszorítása érdekében korábban igyekeztek a kihasználatlan, távolabbi repülőterek felé orientálódni, ám az utóbbi időben ez a trend már nem feltétlenül igaz. A Ryanair például – amelynek egyébként nincs járata Belgrádba – egyre több elsődleges repülőteret vesz fel célpontjai közé, hogy az igényesebb utazóközönséget is megcélozza. A budapesti repülőtér forgalmának is tekintélyes részét bonyolítják le a diszkont-légitársaságok.
Zoran Ilic arról is beszámolt, hogy Aerodromi Srbije néven egy vállalatot hoztak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy Szerbia kisebb repülőtereit működésbe hozza. Az államtitkár szerint Niš légikikötője is ebbe a kategóriába esik, de a Kraljevo melletti Morava repülőteret is szeretnék mielőbb üzembe helyezni. Szerbiának jelenleg 22 regisztrált repülőtere van, többnek közülük „mesterséges borítású” a felszíne, amelyeket eddig nem nagyon használtak.
A szerb kormány törekvése a Wizz Airt is érintheti, amely a honlapja szerint jelenleg 13 városba üzemeltet járatot Belgrádból. A magyar kötődésű légitársaságnak korábban már volt vitája a belgrádi repülőtér üzemeltetőjével a reptéri díjakról. Később felmerült, hogy a Wizz Air a Belgrádtól 237 kilométerre lévő Niš-be teszi át működését, a légitársaság azonban akkor hangsúlyozta, hogy fontos neki Belgrád is.
Megkérdeztük a Wizz Airt, mit lép a szerb kormány törekvésére, de csak egy meglehetősen szűkszavú választ kaptunk:
Bár a jövőt illetően nem bocsátkozunk találgatásokba, továbbra is elkötelezettek maradunk amellett, hogy alacsony viteldíjakat és kiemelkedő fedélzeti szolgáltatásokat biztosítsunk Szerbiában csakúgy, mint hálózatunk többi országában."
Bár a szerb államtitkár nem tért ki az Air Serbiára, elképzelhető, hogy a fapadosok tervezett kiűzése mögött a nemzeti légitársaság pozíciójának megerősítése áll. Az abu-dzabi székhelyű Etihad 2013-ban 49 százalékos kisebbségi részesedést szerzett az Air Serbia elődjében, a Jat Airwaysben,
stratégiájában pedig fontos szerepet szán a belgrádi repülőtérnek.
A szerb légitársaság többségi, 51 százalékos tulajdonosa továbbra is a szerb állam.