Mást sem csinál, csak a felhők között túrázik

Vidám koreai utassal a fedélzeten, Nepál fölött

Ha a természetjárás különböző formái kerülnek szóba, az emberek általában gyaloglásra, kerékpározásra vagy evezésre gondolnak. Táj, természet és távolság. Mindezeket madártávlatból, siklóernyővel is megtapasztalhatjuk. Szalma Gábor több mint tíz éve így fedezi fel a világot. Beszélgetésünkből kiderült, hogy ez azért több mint sport, és több mint hobbi. Szerinte szinte bárki megtanulhatja, néhány hónap alatt, és nem veszélyesebb, mint bármelyik másik sport. Miután ő felmondott a munkahelyén, Nepálba utazott kipróbálni egy teljesen új életformát.

Az emberek többsége már látott siklóernyőt, de kevesen tudják, hogyan zajlik egy ilyen repülés.

Kell hozzá egy hegy vagy egy domboldal, meg egy kis szél. Felszálláskor felhúzzuk az ernyőt a fejünk fölé, ilyenkor az feltöltődik levegővel, és felveszi a szárnyprofil alakját. Párat lépünk vagy kicsit futunk, így rugaszkodunk el a földtől. Felszállás után termiket (felszálló meleg légáramlat) kell keresni, ennek segítségével emelkedhetünk fel akár több ezer méteres magasságba is, egészen a felhőkig.

Start a Fülöp-szigeteki Coron-szigetről Forrás: Vali Albinetz

Ebből a magasságból pedig el lehet siklani a következő termikig, újra kiemelkedni és így tovább, sok-sok kilométeren keresztül. Ezt hívják távrepülésnek, vagy ha úgy tetszik, túrázásnak. Itt a megtett kilométer, a táj szépsége számít, szemben az akrobatikus repüléssel, ahol az adrenalinnövelő manőverek bemutatása a cél.

Milyen siklóernyővel túrázni?

Gyakorlatilag gyaloglásból és távrepülésből áll. Megtervezel egy útvonalat, kinézel egy starthelyet, felmászol a hegyre, és repülsz.

Ha jó az idő, és ügyes vagy, akkor távot repülsz.

Hazánkban nem túl elterjedt, de lehet ezt bivakolva (az éjszakát a szabad ég alatt töltve) is. Ilyenkor a gerincen, de ha az nem lehetséges, akkor lent a völgyben száll le az ember.

Ott alszik, majd reggel új starthelyet keres, és repül tovább. Sokszor előfordul, hogy nincs megfelelő starthely a közelben. Ilyenkor a nehéz felszereléssel addig kell hegyet mászni, amíg találunk egy megfelelő pontot. De az időjárástól és a terepviszonyoktól is nagyon függ a túra.

Lombok, Indonézia Forrás: Petr Volf

Milyen felszerelés kell egy ilyen túrázáshoz?

Az ernyő és a teljes felszerelés egy hátizsákban elfér, úgy van kialakítva, hogy gyalogtúrázni is lehessen vele. Ma már léteznek pár kilogrammos felszerelések is, de azért átlagosan 15 kiló egy komplett cucc. Ha több napra megyünk bivakolni, akkor ehhez még hozzáadódik a hálózsák és az egyéb kellékek súlya.

Költséges sport?

Egy jó felszerelésre áldozni kell. Az új felszerelések árai márkától függetlenül nagyjából megegyeznek, minimális eltérés van köztük. Nem szeretnék számokat mondani, de

a használt, olcsó cuccokkal azért vigyázni kell.

Az ernyőket időről időre be kell vizsgáltatni, egy bizonyos repült idő után a zsinórok szakítószilárdsága csökken, az ernyő anyaga felpuhul, és átereszti a levegőt. Csak akkor ajánlott használt felszerelést vásárolni, ha előbb egy műszaki ellenőr bevizsgálja.

Már tíz éve a repülésnek él Forrás: Szalma Gábor

Mi kell ahhoz, hogy valaki siklóernyőzhessen?

Ez a létező legegyszerűbb légi sport, szinte bárki megtanulhatja. Helyszíntől és időjárástól függ, milyen felkészültségi szint szükséges a biztonságos repüléshez.

A legfontosabb, hogy tisztában legyünk a saját határainkkal,

és jól ismerjük a felszerelésünket.

Kell hozzá egy alapvető mozgáskoordinációs készség, és persze józan ész is. Előnyös, ha a testsúlyunk 40 és 120 kilogramm között van. És persze sokat kell repülni, hogy kialakuljanak a reflexszerű mozdulatok, és jól tudjunk reagálni a nem várt eseményekre.

Indonézia madártávlatból Forrás: Petr Volf

Hogyan lesz valakiből hivatalosan is pilóta?

Országonként változnak a követelmények.

Magyarországon az alaptanfolyam (A) néhány hónapot vesz igénybe,

ezután letehetjük a pilótavizsgát (B), és már repülhetünk is önállóan. Természetesen az A és a B szintnek is vannak alszintjei. Léteznek külön oktató-, tandempilóta- és motoros ernyős jogosítások is. Nem nehéz megtanulni, és jó klubélet szokott kialakulni a különböző egyesületeknél.

Utasként mit kell tudni a siklóernyőzésről?

Pár perces fejtágításon kívül nincs egyébre szükség. Az utas a pilóta előtt ül, és csak élvezi a kilátást.

Vidám koreai utassal a fedélzeten, Nepál fölött Forrás: Szalma Gábor

Mikor találkozott először a repüléssel?

Még 2006 tavaszán egy siklóernyő-oktató tévedésből felhívott telefonon, összekevert egy névrokonommal. Megkérdezte, nincs-e kedvem megtanulni repülni a világ legegyszerűbb repülő szerkezetével, és én természetesen igent mondtam. Szóval, mondhatni, egy véletlennek köszönhetem a dolgot. Igaz, már gyerekkoromban vonzott a repülés.

Sokat bámultam a dunakeszi reptéren a Trabant-motoros sárkányrepülőket,

és nagyon tetszett, hogy ilyen egyszerű, könnyű szerkezetekkel is lehet repülni. Azóta a siklóernyőzés lett az életem. Kezdetben főleg a Hármashatár-hegyen és a Budapest körüli domboldalakon gyakoroltam az egyik siklóernyős iskolával. Hamarosan az osztrák Alpokban és Törökországban tapasztaltam meg az igazi magashegységi repülés varázsát.

Hihetetlen szabadságérzés odaföntről lenézni Forrás: Szalma Gábor

Miért vált a siklórepülés a szenvedélyévé?

A szabadságérzet miatt. Amikor elszakadok a földtől, és gyönyörű tájak felett repülök, az leírhatatlan érzés. Olyankor csak a repülés számít, minden más megszűnik, a fejem kitisztul, és hirtelen gondtalanná válok. Nagyon hamar függővé tett, minden formáját ki akartam próbálni, és minél több helyen repülni.

Felmondtam az akkori munkahelyemen, és a repülésre tettem fel mindent.

Új életet kezdett?

Miután felmondtam a munkahelyemen, Nepálba utaztam kipróbálni egy teljesen új életformát. Kisebb megszakításokkal öt évet töltöttem ott, és lényegében csak siklóernyőzéssel foglalkoztam. Rengetegen utaznak Nepálba túrázni és hegyet mászni, de kevesen tudják, hogy az ország egyúttal siklóernyős paradicsom is.

Bivakolás egy nepáli turistaházban Forrás: Szalma Gábor

A nyolcezres, havas csúcsok alatt húzódó hegygerinceken rengeteg hely van, ahonnan fel lehet szállni, sok a túraútvonal, remek bivak túrákat lehet tenni. Az ötezres felhőalapokról, vendégszerető emberekről nem is beszélve.

A legtöbb időt Pokharában töltöttem, mert itt szinte egész évben kiválóak a feltételek a repüléshez. A világ minden pontjáról érkeznek ide siklóernyős pilóták. Sokat lehet tanulni egymástól. Ha azt kérded, melyik a kedvenc helyem a világon, hát az Pokhara.

Egyik kedvenc helyemen, Nepálban Forrás: Szalma Gábor

Merre járt még a világban?

Sok helyen. Főleg Ázsia délkeleti részén. A fantasztikus nepáli élmények csak megerősítettek abban,

hogy a világ milyen nagy, és hogy be kell repülni.

Megszállottan keresem Ázsiában az újabb és újabb, lehetőleg még felfedezetlen siklóernyős helyeket. Huzamosabb időt Nepálban és Dél-Koreában töltöttem, de jártam a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, Mianmarban, Indonéziában, Malajziában. Jelenleg Kínában vagyok már több mint egy éve.

Magyarországon merre vannak jó ernyős helyek?

Magyarországon sok jó siklóernyős starthely létezik. Például Nyikom, a Mátra nyugati lábánál. Nagyon szeretek repülni például a Pilisről, a Balaton-felvidéken a Csobáncról vagy akár a Hármashatár-hegy óbudai oldaláról.

Kalocsa légterében Forrás: Szalma Gábor

Európában hol vannak híres starthelyek?

Európa ismert és nagyon jó starthelyei például az ausztriai Gerlitzen, a Francia Annecy, a svájci Interlaken és télen Monte-Carlo vagy a világhírű Ölüdeniz Törökországban, és még sorolhatnám.

Egyik kedvenc helyem Erdélyben Torockó,

nemcsak a repülés, hanem a gyönyörű környezet és az emberek vendégszeretete miatt.

Azért elég költséges utazgatni a világban. Miből tudja finanszírozni ezeket az utakat?

Nevetni fogsz, de repülésből. Turistákkal repülök tandemben. A siklóernyőzés nem feltétlenül magányos sport, párban is lehet repülni. Az olyan helyeken, mint például Pokhara (Nepál), ahol évi háromszáz napot lehet repülni az Annapurna és a Machapuchare árnyékában, külön iparág épült a tandem-siklóernyőzésre. Az ázsiai turisták nagyon szívesen repülnek tandemben siklóernyővel.

Az ázsiai turisták nagyon szívesen repülnek Forrás: Szalma Gábor

Akkor ez életformává vált?

A repülés függővé tett, ez lett az életem. Amikor nem repülök, akkor is az eget kémlelem, és ha jó az idő, rohanok repülni. Nem számít, hogy kihűl a vasárnapi ebéd.

Mi volt az eddigi legemlékezetesebb repülése?

Az egyik legemlékezetesebb repülésem Borneóban, a Mount Kinabalun történt, a 2015. júniusi földrengés után. A katasztrófának tizennyolc áldozata volt. Amikor megnyitották újra a turistautakat, az ő tiszteletükre tizennyolcan felmásztunk a hegy déli oldalán, és hajnalban lerepültünk a hegy lábához.

A Mount Kinabalu a térség legmagasabb hegye, és általában nem repülhető.

Fent mindig tombol a szél, és nagyon gyorsan változik az időjárás. Néha, nem lehet előre megjósolni, mikor, napfelkeltekor van egy kis idő, amikor lehetőség adódik a felszállásra. Ez nagyon ritka, és nekem hihetetlen élmény volt velük együtt repülni. Hálás vagyok, hogy a csoport tagja lehettem.

Hova szeretne még eljutni, mit szeretne berepülni?

Most Kínában, Jünnan tartományban vagyok, itt még rengeteg a berepülni való hely. Szeretnék visszamenni Indonéziába, a Fülöp-szigetekre és természetesen Nepálba. Ázsián belül viszonylag olcsón lehet utazni. Néhány hasonlóan őrült barátommal, akiket eddigi útjaim során ismertem meg,

föl akarom kutatni azokat az eldugott helyeket, ahol még nem repült senki.

Nem nagyon tervezünk előre, ha van egy jó ötlet, akkor elindulunk.

Az utasnak nem kell sokat tudnia, elég, ha élvezi a látványt Forrás: Szalma Gábor

Azért ez nem veszélytelen sport. Gyakoriak a balesetek?

Úgy gondolom, nem veszélyesebb, mint bármelyik másik sport. Sajnos a média csak a fatális balesetekről tudósít, hisz annak nincs hírértéke, hogy Pista mekkorát repült szombaton, és milyen szép helyeken járt. Felszállás és leszállás közben adódhatnak balesetek, de a legtöbb esetben horzsolással megússzuk. Néha felakadunk egy fára, de a fa a siklóernyős barátja, mert megvéd a nagyobb eséstől.

Ha a levegőben adódik olyan probléma, amelyet nem tudunk megoldani, van egy második ernyő, egy mentőernyő, ezt bármikor tudjuk használni.

Akik nagyon feszegetik a határokat, könnyen odaveszhetnek.

Sajnos egy bivakos túrarepülés során egy ilyen határfeszegetés miatt vesztettem el egy barátomat a Himalájában.

Volt nagyobb balesete?

Én is lógtam már fán, törtem magamat össze, de a saját hülyeségem miatt. De nem ez a jellemző a siklóernyőzésre. Tényleg!

Forrás: Turista Magazin