A Szallas.hu becslése szerint az előző negyedévben ismét bővült a belföldi turizmus, hozzávetőleg majdnem 10 százalékkal. „Folytatódik az a trend, hogy
honfitársaink egyre szívesebben töltik szabadidejüket hazai környezetben,
akár egyetlen hétvégére is gyakrabban utazunk el, ilyenkor pedig igenis számít, milyen távol van az úti cél. Emellett pedig mostanában sokan kevésbé mernek olyan – korábban nagyon népszerű – külföldi nyaralóhelyekre elutazni, ahol a szubjektív biztonságérzetük alacsonyabb" – magyarázta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője.
A 10 legnépszerűbb külföldi település a második negyedévben
1. Krakkó (Lengyelország)
2. Szováta (Románia)
3. Zakopane (Lengyelország)
4. Torockó (Románia)
5. Parajd (Románia)
6. Crikvenica (Horvátország)
7. Kolozsvár (Románia)
8. Prága (Csehország)
9. Medulin (Horvátország)
10. Gyergyószentmiklós (Románia)
Ezt mutatja az is, hogy a tavaszi kirándulások helyszínéül is előszeretettel választottuk inkább Lengyelországot, Romániát és Csehországot. A nyári pihenések alkalmával is a biztonságosabbnak ítélt, környező tengerparti országokra voksolunk. A következő negyedévben a külföldi foglalások tekintetében egyértelmű Horvátország fölénye: a top 10-es településlistán 7 helyet dél-keleti szomszédunk tengerparti nyaralóhelyei foglalnak el, a legnépszerűbb úti cél Vir az üdülők körében.
Az előfoglalások alapján a következő 3 hónap 10 legnépszerűbb külföldi települése
1. Vir (Horvátország)
2. Medulin (Horvátország)
3. Crikvenica (Horvátország)
4. Szováta (Románia)
5. Zadar (Horvátország)
6. Rab (Horvátország)
7. Omiš (Horvátország)
8. Pula (Horvátország)
9. Parajd (Románia)
10. Zakopane (Lengyelország)
Az idei második negyedévben a legnépszerűbb település Budapest helyett Siófok volt, míg a dobogó 3. helyén Hajdúszoboszló végzett. Siófok a nyári szállásfoglalások alapján az elkövetkezendő hónapokban is megtartja első helyét, míg a 2. és 3. helyre Hajdúszoboszló és Balatonfüred érkezik meg.
A 10 legnépszerűbb hazai település a második negyedévben
(zárójelben a tavalyi év azonos időszakának helyezései)
1. Siófok (2.)
2. Budapest (1.)
3. Hajdúszoboszló (6.)
4. Eger (3.)
5. Balatonfüred (4.)
6. Gyula (8.)
7. Szeged (7.)
8. Balatonlelle (-)
9. Pécs (5.)
10. Miskolctapolca (10.)
A legnépszerűbb nyaralóhelyeken az átlagárak is ennek megfelelően alakulnak. Bármely szálláshely-kategóriáról is beszélünk, egy-egy éjszakáért a legtöbbet sorrendben Siófokon, Hajdúszoboszlón, Balatonfüreden, Zamárdiban, majd Balatonlellén kell fizetni a vendégeknek. „Az évek óta folyamatosan bővülő turisztikai piac kapcsán az év elején még 4-5 százalékos áremelkedést vártunk, de a foglalások értéke ennél nagyobb mértékben nőtt. Részben a piacbővülés miatt, részben pedig a hotelek népszerűségének növekedése okán
az átlagos foglalási érték jelentősen, több mint 40 százalékkal nőtt
2016 második negyedévében, így meghaladta az 50 ezer forintot is" – tette hozzá a Szallas.hu vezetője.
Az igénybe vett szálláshelytípusok tekintetében az előző három hónap egyértelmű nyertesei az apartmanok, minden negyedik foglalás ide szólt. Ha azonban a bővülés szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor
a hotelek népszerűsége nőtt a legnagyobb mértékben
az előző év hasonló időszakához képest. Közülük is leginkább a 2 csillagos, illetve a 4-5 csillagos szállodák örülhettek, előbbi megduplázta, míg utóbbi kategória 11 százalékkal növelte vendégei számát. A fentieknek is köszönhető, hogy a kisebb értékű, 50 ezer forint alatti foglalások 10 százalékot estek vissza, míg minden más árkategóriában bővülést mértek a Szallas.hu szakemberei.
Akadt példa extrém számlákra is: a legdrágább foglalás végére három nullával több került, mint a legolcsóbbnál.
A legmagasabb összeg esetében közel 1,4 millióról szólt a számla,
míg a legolcsóbb cech kifizetésekor 1420 forintot kellett a recepción hagyni.
A megelőző 3 hónapban minden 5. belföldi szállást SZÉP-kártyával fizettek ki a magyarok, ami a tavalyi negyedévhez képest 12 százalékos növekedést jelent. Nemcsak a darabszám, de az átlagár is nőtt, mintegy 2,3 százalékkal, amely így elérte az 58 337 forintot.
A SZÉP-kártya turizmusra gyakorolt pozitív hatása egyre jobban érződik,
ezért is tartanak a szállásadók annyira annak megszűnésétől. Nemcsak az utazási kedv növelésében van jelentős szerepe, a szálláshely költségét SZÉP-kártyával kiegyenlítők átlagosan több mint 15 százalékkal költöttek többet" – emelte ki Szigetvári József.
A belföldi kirándulási szokások átalakulását jelzi, hogy az előző negyedévben további 5 százalékkal bővült az 1 éjszakás kiruccanások aránya.
A leggyakoribbak azonban még mindig a hosszú hétvégi pihenések,
mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt negyedév legtelítettebb napja a pünkösdi hosszú hétvége első éjszakája volt a szálláshelyeken.