Melyik a jobb: a Balaton vagy a horvát Adria?

Sokakban merül fel ez a kérdés évente, ideje hát, hogy erősen a nyár vége felé közeledve megmondjuk, mi hogyan látjuk ezt. A cikk természetesen igencsak szubjektív, mert akad, akinek a tejfölös, trappistás, olajjal átitatott lángos okoz végtelen boldogságot, másnak meg az, ha sziklás partokon ugrándozhat a vízbe, hogy utána este a tengeri sün okozta sebeket borogassa hosszan. Több szempont alapján pontozunk, ön meg szavazzon a cseppet sem komoly összeállításunk végén!

Utazás: 1-0 ide

Tegye fel a kezét, aki szeret nyolc-tíz órákat autóban dekkolni, hogy estefelé, kisebb-nagyobb dugók és családi hisztik után végre kiszállhasson egy ismeretlen városka mellékutcájában, hogy ott konstatálja, egészen másképp fest a bérelt ingatlan, mint a Booking.com fotóin!

A Balaton itt van a közelben,

a fél ország egy, legfeljebb két óra alatt ott is van, ha megvan a kellő elszántság. Jó, Békéscsabától egy kicsit odébb van, de a Rab sziget még messzebb.

Városok: ott a pont, 1-1

Na, tessék, nem figyelt a hazai védelem, máris egyenlítettek a horvátok! Isztria városait érdemes megnézni (Pula, Rovinj, Porec mellett még akad egy pár), az onnan délre eső hosszú, kontinentális sávot, Zadart, Splitet, Dubrovnikot és a többit is csapjuk mellé, így könnyen beláthatjuk, hogy

Keszthely, Balatonfüred és Siófok együtt sem versenyezhet velük.

Persze könnyű nekik a hatalmas területtel: az ország tengeri felségvizeinek felszíne 31 ezer 067 négyzetkilométer, szemben a Balatonnal, ami kevesebb, mint 600. Több part, több kedves halászfalu és történelmi város.

Cres, tengeri öböl várrommal Forrás: Kalmár Csaba

Természeti szépségek: 1-2, de már oda

Az Adriai-tenger Horvátországhoz tartozó területén nagyjából hétszáz sziget, közel négyszáz szigetecske és 78 zátony található. Sokkal nagyobb terület, sokkal több parti rész, kedélyes strand, szúrós borókaerdő, meredek, fenyegető sziklaszirt, izgalmas sziget található ott. Persze ez nem kisebbíti a Badacsony vagy Tihany szépségét, ettől nem lesz kevésbé értékes vagy szívnek kedves Szigliget, de lássuk be:

a tenger az tenger, és slussz.

Kikötő Losinjban Forrás: Kalmár Csaba

Éttermi és bolti árak: itt a pont, 2-2

Gyorsan egyenlítettünk, nehogy a déli szomszédaink elbízzák magukat. A horvát partokon száz kuna alatt szinte képtelenség megvacsorázni, ez cikkünk írásakor 4400 forint. Ha hozzávesszük, hogy szinte mindenhol 18 kuna egy üveg Karlovacko vagy Ozujsko sör (800 forint), akkor kétségtelen, hogy

itthon, ha nem is olcsón, de kedvezőbb áron letudhatunk egy családi vacsorát.

Amúgy érezhető különbségek vannak a szigetek és a kontinentális partvidék árai között is, és külön idegesítő, hogy a legtöbb városban még este fél tízkor is fizetni kell a parkolásért.

Éttermek Fonyódon Forrás: Lantos Gábor

Fagyi: 2-3 oda

Megint vezetnek a horvátok, teringettét! Odakinn egységesen 7 kuna (310 forint) egy gombóc fagylalt, a cikkíró az elmúlt tíz év alatt kipróbálta ötven helyen, és sehol nem csalódott. Sokkal nagyobb a kenet, mint itthon, ahol a klasszikus 5 dekás gombóc előbb lement négyre, majd itt-ott háromra redukálódott.

Ráadásul a kinti fagyisok nem kapirgálják elszántan és elkeseredetten az adagot

annak gátlástalan megfelezéséig, hanem korrektül megpakolják a tölcsért. Mondhatnánk, hogy a fagyi nem lehet osztályozási szempont, de ha az ember egy hetet nyaral két gyerekkel, és maga is fogyasztó, akkor napi kettő esetén már 42 fagylaltról beszélünk, ami viszont gombócból is sok.

Balatonfüredi kézműves fagylalt 810 forintért Forrás: Lantos Gábor

Halételek: 2-4 oda

Megint kihagyott a figyelmünk, már kettővel mennek! Persze ez is szubjektív, de valahogy

sokkal jobban esik egy tintahal, kagyló, sült apróhal a tenger mellett,

mint egy olajos, ki tudja honnan jött hekk vagy egy paprikás-erőspistás halászlé a Balatonnál. Nyilván van, aki utóbbira esküszik, és kész lenne érte megverekedni is, de nekünk előbbi jobban esik, még akkor is, ha például a calamarit nem a Krk szigetbeli Malinska partjainál halászta ki a derék Drazan, Vlatko és Miroslav, hanem fagyasztva importálják távoli vizekről.

Kagyló a horvát parti étteremben Forrás: Kalmár Csaba

Autópálya: jövünk fel, 3-4, de még oda

Egy pont ide! Egészen egyszerűen azért, mert itthon – miután galád módon megszüntették itthon a négynapost – 3 ezer forintért fortélyosan fel-alá cikázhatunk az összes magyar sztrádán egy héten át, ami nem kevés pénz, de sokkal barátibb, mint amit lenn művelnek. A magyar határtól, Letenyétől Zágráb 42 kuna, onnan Rijeka még 70. Rijeka-Pula 51 kuna, pedig nem is hosszú a táv. A Zágráb-Zadar táv 121 kuna, ami nyilvánvalóan felháborító.

Ha Splitbe mennénk, akkor úgy 10 ezer forintot kell fizetnünk,

csak oda, és még egyszer ennyit, ha a kocsit haza is akarjuk hozni, és nem lökjük be dühödten egy szakadékba.

Annyira azért ne siessünk az autópályán! Fotó: Marton Szilvia - Origo

Italok: itt a pont, 4-4

Ha baráti társasággal megyünk nyaralni, csak előkerülnek a palackok, főleg estefelé. A Balaton környékén

a bor, a pálinka normálisabb árban és jobb minőségben beszerezhető, mint kinn.

Vannak, akik jobban szeretik a szlovén Laskót, vagy a horvát Ozujskót, és esküsznek a Pelinkovacra, de itthon is vannak kellemes csapolt sörök, jobbak a borok és a falusi, igazi szilva.

Meghitt pillanat Stara Baskán Forrás: Kalmár Csaba

Gyerekszemmel: 5-4 már ide

Végre visszavettük a vezetést, a kutyafáját! Hiszen a gyereknek úgy 10-12 év alatt jóformán mindegy, hogy hol nyaral, ha van megfelelő vízfelület és egykorú zsiványokból, hasonszőrű csibészekből álló meghitt társaság. Lehet, hogy Bora Borán szétunja a fejét, ha csak a szűk családdal megy, de Balatonszárszón meg élete csúcsnyaralását éli meg, ha ott pörög mellette egy-két unokatestvér.

Az édesvízben is szívesebben elvannak a gyerekek,

ráadásul nem kell a tengeri sün tüskéit sem kivetetnünk a helyi baleseti sebészeten a vörös fejjel üvöltő gyermekből.

A gyerekeknek tökéletes a Balaton is, miattuk kár a tengerhez menni Forrás: Kalmár Csaba

Tengerfaktor: 5-5

A tenger az tenger, és kész. Sok embernek ünnep, ha egy évben egyszer eljut oda, fogadjuk ezt el. Azt a szabadságot, nyaralásélményt sajnos nem adja vissza a mégoly szép füredi Tagore-sétány, sem a siófoki Aranypart, de még a tihanyi panoráma sem.

A tenger az tenger Forrás: Kalmár Csaba

Szállásárak: már 6-5 ide

Sajnos nem mindenkinek van egy Jenő bácsija vagy Cili nénikéje Földváron vagy Csopakon, aki kölcsönadja a vityillóját, és még kevesebb magyarnak van kinn egy Josip nagybácsi vagy Ivana néne, aki tengerparti ingatlannal bír. Ennek megfelelően bérelni kell, és

ha időben lépünk, napi 15 ezerből meg is lehet egy házikó,

nem messze a tótól. Kinn ennyiért egy fából összetákolt kutyaólat kapunk, jó esetben bozontos, haragos eb és lánc nélkül.

A fenti házikó kiadó! Forrás: Kalmár Csaba

Programok: egy pont oda, 6-6

Megint egyenlítettek, pusztán azzal, hogy a hatalmas területen sokkal több a szórakozási lehetőség, mint a mi kis tavunknál, amely mindössze 77 kilométer hosszú. Többnapos vitorlázás szépséges szigetek között, búvárkodás, számos lehetőség várja azt, akinek a pénztárcája bírja. Olyan hajóval is mehetünk, amelynek az alja vastag üveg, látjuk a halakat, sziklákat, a vízbe pottyant mobiltelefonokat. Barlangok, remek akváriumok várnak ránk, és

többször láttunk delfint már a Kvarner-öbölben is,

vígan ugráltak a vízben. Persze itthon is van rossz idő esetére lovaglás, mászós kalandpark, de azért a kinti lehetőségek csábítóbbak.

Kalandpark a Balatonnál Forrás: Kalmár Csaba

Időjárás: 6-7 oda, ajjaj

Egyszerűen délebbre van, így több a napos óra, melegebb a nyár, bizton számíthatunk arra, hogy ha legalább egy hétre megyünk, több nap tudunk fürdeni. Ha bora jön, mint nekünk idén augusztus elején, az is csak két napot kavar be. Itthon számtalanszor előfordult mindenkivel, hogy lement egy hétre a Balatonra, az első négy napot elvitte egy szokatlanul erős és galád hidegfront, sok esővel, széllel, majd az utolsó három nap – hiába sütött gyámoltalanul a nap – nem tudott fürdeni a tóban, mert úgy lehűlt, hogy népes eszkimócsaládokat láttak a tihanyi révnél.

Sajnos a magyar nyarak mostanában esősek, szeszélyesek,

egyáltalán nem barátságosak, tíznaponta egy hidegfront bosszantja a vakációzni vágyót, úgyhogy sajnos mennie kell, és többet fizetnie annak, aki nyáron nyaralni akar, és nem egy esernyő alatt dühöngeni.

Viharos szél a Balatonnál Forrás: Kalmár Csaba

Nyelvtudás: 7-7, csak egyenlítünk a végén!

Itt a pont. Most nem a pincérek és a szállásadók által beszélt nyelveket listázzuk, mert akkor lehet, hogy nem jönnénk ki jól az összehasonlításból (sok horvát pincér komplett magyar és olasz mondatokat mond és ért, de angolul is jól nyomják). A Balatont és az Adriát a legvégén a nyelveket csak szerfelett harmatosan beszélő honfitársaink szemszögéből vizsgáljuk:

hol könnyebb jelezni a főbérlőnek, hogy nincs meleg víz a bérleményben,

puha vagy túl kemény a párna? Hol könnyebb értelmezni az étlapot, és protestálni, ha hajszál úszkál a levesben? Ugye, hogy a Balatonnál?!

A horvátok már felismerték, hogy tudniuk kell magyarul Forrás: Lantos Gábor

Utóirat: Persze tudjuk, hogy almát hasonlítunk körtével, más műfaj a kettő. A cikkíró az elmúlt tíz évben legalább 15-15 alkalommal volt az Adrián és a Balatonnál egyaránt, anyázás helyett inkább szavazzon!