Felismeri kedvenc üdülőhelyét az Adrián?

Évről évre magyarok százezrei utaznak az Adriára, és sokan vannak, akik már visszatérő vendégnek számítanak ott. Az alábbi videók nekik is érdekesek lehetnek, hiszen madártávlatból mutatják be a horvát tengerpart lenyűgöző tájait.

Rovinj és Pula

Rovinj egy kiálló szirtfokra épült festői szépségű városka az Isztriai-félsziget nyugati részén, Porečtől 15 km-re délkeletre. Számos szállodájával és látványosságával egyike Horvátország legjelentősebb turisztikai központjainak.

A város szíve, a Szent Eufémia-templom a 30 méter magas Montén magaslik.

Román-gótikus, reneszánsz, barokk és neoklasszicista épületeinek ablakai, teraszai, tetőteraszai, kapuzatai és lépcsősorai megőrizték az ódon hangulatot. Az északi és déli oldalon fennmaradtak a kora középkori és reneszánsz városfalak. Az egykori hét városkapuból három maradt.

Pula vagy magyar nevén Póla Isztria fővárosa, egyben legnagyobb városa. Viszonylag sok nevezetességgel és programmal várja a látogatókat, és éjszakai élete is igen pezsgő. A római korban,

Augustus császár idején építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát.

A város 1813-ban Ausztriához került, 1859-től Ausztria fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja lett. Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák–magyar csatahajók és az egész hadiflotta fő bázisa.

Mennyibe kerül a nyaralás?

Horvátországban az apartmanárak az adott településen általában igazodnak egymáshoz. Ha nem irodán keresztül foglalunk, tehát a rizikósabb, de olcsóbb utat választjuk, akkor például Zadar és Biograd környékén, illetve a szemközti Pasman és Ugljan szigeten tulajdonostól napi 30-45 euróért (9300-13 900 forint) lehet tengerparti, légkondicionált, 2-3 ágyas szobához jutni.

A bolti árak nagyjából megfelelnek a hazaiaknak, de a szigeteken és a frekventáltabb tengerparti városokban (Zadar, Split, Dubovnik) minden drágább. A kenyér kilója 9-10 kuna (370-420 forint), a tej literje 5-6 kuna (210-250 forint). Egy kapucsínó a konobákban 10-15 kuna (410-620 forint), egy kenés fagylalt 5-7 kuna (210-290 forint), egy pohár csapolt sör 12-14 kuna (490-570 forint), 2 dl asztali bor kb. ugyanennyi. Egy jó tenger gyümölcsei pizzát 40-45 kunáért (1700-1900 forint) lehet enni. A zöldséget és a gyümölcsöt a termelőktől lehet a legolcsóbban beszerezni, érdemes tőlük vásárolni, ha vidéken, kisebb településeken járunk. A nagyobb városok piacain a paradicsom kilója 12-16 kuna (490-650 forint), a paprikáé 20 kuna (820 forint), krumplié 5-10 kuna (210-420 forint), a vöröshagymáé 10-13 kuna (420-530 forint).

A benzin literenként 10–10,5 (420-440 forint), a dízel 9,4–9,8 kunába (395-410 forint) kerül.
Sztrádadíjak:
Magyar határ-Zágráb: 42 kuna (1750 forint)
Zágráb-Zadar: 121 kuna (5000 forint)
Zágráb- Šibenik: 154 kuna (6300 forint)
Zágráb-Split: 181 kuna (7400 forint)
Zágráb- Omiš: 193 kuna (7900 forint)

A kompdíjak a távolság függvényében változnak, mindig külön kell fizetni a járműért és a személyjegyért. A Biograd-Tkon átkelésnél például a személyautóért 80 kunát (3300 forint) kérnek, míg felnőtteknek 14 (570 forint), gyerekeknek 12 kuna (490 forint) a jegy.

Kvarner-öböl

A Kvarner-öböl az Isztriai-félsziget és a szárazföld között helyezkedik el, számos kisebb-nagyobb szigettel.

A Kvarner legnagyobb szigetei Cres, Krk, Pag, Rab és Lošinj.

A Krk-szigetre ível az 1980-ban a világ legnagyobb támaszközű ívhídjának számító Krki híd, ma már csak Európában őrzi elsőségét, és a második a világon. A szigetek mindegyike egyedi karakterrel rendelkezik.

Érdemes meglátogatni a parton fekvő Jablanact is, mert a falu több érdekes építészeti emlékkel, várrommal és templommal büszkélkedhet. A kikötőtől mintegy nyolcszáz méterre délre található

a szárazföld belsejébe fjordszerűen benyúló festői Zavratnica-öböl, ahol egy sekély és tiszta vizű strand található.

A víz alatt egy második világháborús hadihajó roncsa található, emiatt a búvárok egyik kedvenc merülőhelye. Az öbölbe a Rab-szigetről is indulnak kirándulóhajók.

Dugi Otok és a Kornati-szigetcsoport

A Dugi Otok horvátul hosszú szigetet jelent, a Zadari-szigetcsoport legnagyobb szigete. Az észak-dalmát szigetvilág szélén helyezkedik el, hosszan elnyúlva, a szárazföld partvonalát követve. Hossza több mint 52 km, és a szélessége csak néhol éri el a 4 kilométert. Legmagasabb csúcsa a 337 méter magas Vela Straža.

A Kornati-szigetcsoport a horvát Adriai-tenger és a Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotja,

közel 150 fehér, kopár, sziklás sziget tartozik hozzá.

Elbűvölő szépsége, vizének áttetsző tisztasága, megőrzött gazdag tengeri világa miatt már 1980-ban nemzeti parkká nyilvánították a nagyobbik részét.

Šibenik és Split

A Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekvő Šibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott.

A város többször volt magyar kézen is, magyarul Szebenikó a neve.

A Szent Miklós-erőd a 16. században épült a tenger felől várható török támadás ellen, később a velenceiek tovább erősítették. Ennek köszönhetően az Adria-part egyik legerősebb erődje lett. Šibenik a világörökség része.

Split Horvátország második legnagyobb városa, közel 200 ezer ember él itt. Diocletianus császár 293-ban palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult vissza, és itt, ebben a 38 700 négyzetméteres luxuspalotában töltötte élete utolsó éveit.

Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros.

Splitet is többször foglalták el magyar királyok.

Omiš és Korčula

Omiš Splittől 25 km-re délkeletre a Cetina folyó adriai torkolatánál fekszik. A középkorban többek között kalózok lakta város egyik nevezetessége, a Szent Péter-templom a 10. században épült.

A tengerparton egy 331 méter magas sziklán állnak Omiš középkori várának maradványai.

A Mirabella-erőd a város védelmi rendszerének része volt. A városból festői kirándulásra van lehetőség a Cetina folyó szűk kanyonszerű völgyébe, amely a vadvízi evezők paradicsoma.

Korčula szigete a Dalmát-szigetcsoporthoz tartozik, a Pelješac-félszigettől a 900 és 3000 méter közötti szélességű Pelješac-csatorna választja el.

Ez a hatodik legnagyobb sziget az Adrián.

Korčula városa a sziget keleti partján fekszik, ott, ahol a sziget a legközelebb van a szárazföldhöz. Fallal körülvett óvárosát sokan a legszebbnek tartják az egész Adrián. Állítólag itt született a nagy utazó, Marco Polo is, bár erre nincsenek bizonyítékok. Tény, hogy a város a 12. században egy ideig a Genovai Köztársasághoz tartozott.

Pelješac-félsziget és Dubrovnik

A 8000 fős Pelješac-félszigetet a legfinomabb horvát vörösbor szülőföldjeként tartják számon. Ez Horvátország második legnagyobb félszigete.

Délkeleti részén található Ston település, amelyet egy keskeny földhíd köt össze a szárazfölddel.

A városok közül kiemelkedik Ponikve, amely sok kisebb faluból áll össze. A legnagyobb fürdőhely Prapratno, ami egyben kikötő is.

Az Adria gyöngyének is nevezett Dubrovnik Horvátország legdélibb részén fekszik, régi magyar neve Raguza. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt.

Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 ezer lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott.

I. Lajos magyar király 1358-ban szerezte meg Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona része volt. Központja 1979 óta a kulturális világörökség része.

A filmet HD minőségben hosszabban is megnézheti Magyarország legnézettebb közösségi csatornáján, az OzoneNetwork tévében.