Királyrétre mehetünk autóval is, de minek, ha ott van a Kismarosról induló, vadregényes útvonalon zakatoló Királyréti Erdei Vasút. 12 kilométer hosszan kanyarog a Duna-parttól a festői Morgó-patak völgyében, Szokolya községen át Királyrétig. A királyréti végállomáson a bőség zavarával küszködünk, nehéz eldönteni, mivel töltsük az előttünk álló néhány órát.
Ott van mindjárt a hajtányozás, amelyet az állomástól alig 200 méterre lévő hajtánypályán próbálhatunk ki. A négyfős járműveken ketten pedáloznak elöl, és ketten ülhetnek hátul, a fapadokon.
A sínbicikliket nem semmi tekerni.
A 750 méter hosszú erdei körpályán kerékpárnyeregre pattanva hajtjuk a járgányt.
Kezdetben lejtős terepen haladunk, de a táv felénél emelkedős rész jön, ahol már tényleg szükségünk van az izomerőnkre.
A hajtányozás körönként és személyenként 300 forintba kerül,
abszolút megéri az árát.
A másik remek szórakozást a kisvasút végállomásától négy-öt perces sétával megközelíthető Hiúz Ház kínálja. Ez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontja és erdei iskolája is egyben. A felújított épület földszintjén a „Börzsöny lakói” című kiállítás vár ránk. A tárlat interaktív, érdekes és látogatóbarát.
Minden érzékszervünkre igyekszik hatni: tapintás után megtippelhetjük, hogy milyen állat bundáját simogattuk meg, meghallgathatjuk a Börzsönyben élő madarak énekét, de ha kedvünk van, egy gombnyomással egy vashámor modelljét is beindíthatjuk.
Akár egy órát is eltölthetünk a falai között, anélkül, hogy unatkoznánk. A gyerekek imádni fogják, mert
itt minden mozgatható, pörgethető és megtapogatható.
Örökmozgó lurkók elemeinek lemerítésére pedig ott van a látogatóközpont melletti játszótér.
Az erdei iskola mögött kezdődik az egyik legjobb királyréti móka, a tanösvény. Indulás előtt a Hiúz Házban érdemes beszerezni a tanösvény ismertető füzetét, mert ennek jóvoltából
izgalmas titkosírásos játéknak lehetünk a részesei.
Az állomások oszlopain egy betűhalmazt találunk, a füzetben pedig egy hozzá tartozó kérdést. Ha nem tudjuk a helyes választ, a füzet hátsó lapján elhelyezett kódfejtő rács segítségünkre lesz: ráhelyezzük az oszlopon lévő szövegre, elforgatjuk, és kiolvashatjuk a megfejtést.
A kilenc állomásból álló, 2,9 kilométer hosszú tanösvényen a zöld színű fiú és lány békafigurákat, illetve T betűt kell keresnünk. Eltévedés kizárt. Az útvonal könnyű, nincsenek meredek emelkedők. Gyönyörű, lombos erdőkön és ültetett fenyveseken keresztül vezet az út, de vannak izgalmas részei is: patakon átkelés, tó melletti sétányok, régi bányajáratok.
Az egyetlen kellemetlenséget az okozza, hogy a hely méltán népszerű. Ha hétvégén és szép időben járunk erre, számolnunk kell a kisgyerekes kirándulók tömegével. Akit zavar a gyerekrajcsúr, és nyugisabb erdei sétára vágyik,
jobb, ha valamelyik hétköznapon látogat ide.
Minket a Királyrét szépsége így is lenyűgözött, az élmény bőven felülírta a zsúfoltsággal járó bosszúságot.
A Bajdázói-tó, amely a tanösvény ötödik állomása, önálló célpontként is megállja a helyét. A mesterséges tavat az 1700-as évek végén hozták létre a vasérckohászathoz szükséges víz tárolására, később pedig halastóként használták. 2010-ben az eliszaposodott tavat rekultiválták,
helyreállították a vízfelületet, hogy mára az élővilág teljesen megújuljon.
Érdemes ráérősen, nyitott szemmel körbesétálni. Ha szerencsénk van, találkozhatunk mocsári teknősökkel, békákkal, óriás szitakötőkkel, tőkés récékkel és a sekély, partközeli részeken a vízfelszín alatt fürgén ide-oda cikázó kis halakkal.
A közeli Királyréti-tó szintén a vasmű működéséhez szükséges víz tárolására szolgált. A 20. században a tavat és környékét rendbe hozták, ettől kezdve csónakáztak és fürödtek is benne. Ma azonban már
csak horgásztóként funkciónál, fürdeni tilos a tóban.
Közel egyhektáros területen helyezkedik el, hosszúsága 220 méter, szélessége 65 méter, átlagos mélysége 2,6 méter. A tavat manapság a tó végén befolyó patak, egy forrás, illetve egy 152 méter mély kút artézi vize táplálja. Jellemző halai a ponty és a keszegfélék, de kecsege, compó, süllő, csuka és pisztráng is él benne.
A tanösvény utolsó, kilencedik állomásán benéztünk egy régi bányajáratba, ahol a sötétségen kívül nem sokat láttunk, de bátorságpróbának jó volt. Állítólag előfordulhatnak itt denevérek, mi azonban nem találkoztunk velük, vagy nem vettük észre őket a vaksötétben.
Miután visszaértünk a királyréti vasútállomáshoz, ki szerettük volna próbálni a gyerkőccel a kis kerti vasutat is, de technikai okok miatt éppen nem üzemelt. A csalódottságot azonban percek alatt felülírta az erdei vasúton való zötyögés vissza Kismarosra.
Királyrét szuper hely, ez nem is kérdés. Erdőben lenni mindig jó, de az itteni tanösvény a szokásosnál is változatosabbá teszi a kirándulást. És persze nemcsak nyáron érdemes ide kiruccanni, hiszen minden évszakban más és más csodák kerülnek a szemünk elé.
Így juthatunk el Királyrétre
Királyrét Szokolya külterületi településrésze, amelyet egykor Szokolyahuta, illetve Jánospuszta néven is illetek. Már a középkorban kedvelt királyi vadászterület volt. Közelében a 18. században vasércbánya, kohó és vashámor működött. Ma népszerű kirándulóhely rengeteg izgalmas programlehetőséggel.
Megközelíthető autóval Budapestről a 2/A, majd a 12-es úton a Budapest-Vác-Kismaros útirányon át. Kismaroson a Királyrétet jelző táblát követve kell elkanyarodni, és ha átmegyünk a vasúti híd alatt, máris a kisvasút állomása mellett vagyunk.
Vonattal Budapest Nyugati pályaudvarról Dunakeszin és Vácon át 40–60 perc alatt eljuthatunk Kismarosig. Az erdei kisvasút állomását a MÁV megállóhely alatt, onnan két percre találjuk.