Megnéztük közelről a titokzatos vájatokat

Mintha engem figyeltek volna

A népnyelv kaptárköveknek hívja őket, de nem valószínű, hogy mézgyűjtésre használták ezeket a kúp alakú sziklaképződményeket. Magyarországon eddig 564 fülkét számoltak össze 56 lelőhelyen és 104 sziklaalakzaton. Érdemes az ismerkedést a Bükkalján kezdeni, hiszen Szomolya környékén találjuk a rejtélyes vájatok egyötödét.

Húszmillió éve annak, hogy a Bükkalja környékét a heves és pusztító vulkáni tevékenységek tufával borították be. A hatalmas sziklákat mosta az eső, fújta a szél, koptatta az idő, így különös, kúp alakú képződmények jöttek létre. Később ezekbe a

kőtornyokba véste az ember a fülkéket, amelyeknek eredeti funkcióját homály fedi.

Nemcsak a történetüket, hanem a környéküket is homály fedte, amikor elhatároztam, hogy meglátogatom a legnagyobb kaptárkőlelőhelyet hazánkban. Kaptárköveknek nevezte el ugyanis a nép ezeket a furcsa sziklaképződményeket. A Szomolya melletti Vén-hegy lejtőjén nyolc méretes riolittufa-vonulat húzódik, melyeken összesen 117 fülke található. Ez a magyarországi kaptárkővájatok egyötöde.

Nem csak a vájatok történetét, az egész környéket homály fedte Forrás: Oláh Róbert

A misztikus köd passzolt a túrához

A reggeli ködben úgy éreztem, már az is siker, ha megtalálom a falut. De a zúzmarába burkolt táj hamar feledtette a kellemetlen időjárást. A zúzmarához állítólag köd, hideg meg szél kell, cserébe viszont hófehér mesévé változtatja a tájat. A jégbe zárt világot csak ámuldozva tudtam nézni.

A Vén-hegyet kedvtől, időtől és hangulattól függően két irányból is megközelíthetjük.

Egerből egy hosszabb, körülbelül 12-14 kilométeres túrával lehet elérni. Ha ezt választjuk, a sárga jelzésen kell elindulni, majd rátérni a pirosra, végül pedig a piros háromszögre. Menet közben is akad látnivaló, kisebb kaptárkőcsoportok, sziklaképződmények.

Ha piros hó esik, nehezebb lesz megtalálni az ösvényt Forrás: Oláh Róbert

Ha csak a fő lelőhelyre vagyunk kíváncsiak, akkor Szomolya központjából könnyedén megtaláljuk az utat, mert méretes táblák jelzik.

Innen mindössze másfél kilométert kell sétálni.

Autóval még ezt is el lehet csalni, de nem érdemes. Ha kocsival mentem volna fel, észre sem veszem a Nagyvölgy-tető kilátót, ahonnan minden irányba megfigyelhettem a ködöt.

A kilátóra nem volt könnyű felkapaszkodni Forrás: Oláh Róbert

A homályba vesző, néma környezet egyébként jobban illett a kaptárkövek rejtélyességéhez, mint az előző napok ragyogó, kék ege. Az üregek használatáról ugyanis semmit sem tudunk. Már a 11. században említik őket, I. László törvénykönyvének egyik pontja pedig talán ezekre (is) utal, amikor megtiltja a pogány áldozati szertartásokat a fáknál, folyóknál, köveknél. Ipolyi Arnold szerint ugyanis

a latin szövegben található lapis szó egyfajta kőoltárt vagy oltárkövet jelentett,

de nincs annyi lelet, hogy biztosak lehetnénk a vájatok funkciójában.

Nem valószínű, hogy kaptárok voltak

Hófehér tölgyalagúton át jutottam a sziklák fölé. Rövid, jelzett körtúra vezet a misztikus kövek között, a meredek részeken mesterséges lépcsők segítenek. Föntről is látványosak a kúp és süveg alakú, ősi kőtömbök, de igazán azt élveztem, amikor az út már alattuk vitt. Innen lehetett látni a sok falvésetet, amelyek titkokat őrző, soha ki nem nyíló ablakoknak tűntek.

Tökéletes háttér a különleges helyszínhez Forrás: Oláh Róbert

Geomorfológiai vizsgálattal kimutatták, hogy három korszakon át vájták a falakat a hajdani emberek. Az első generációs kaptárkövek 400 körül keletkezhettek. És ezek csak a hivatalosan megállapítható darabok, szakértők szerint jóval korábban kezdték őseink a kövek faragását.

A kutatók egyébként két főbb csoportra oszlanak azzal kapcsolatban, hogy mi is lehetett az üregek eredeti funkciója.

Az egyik oldal sziklaméhészeti leleteknek tartja a vájatokat,

innen származik a kaptárkő elnevezés. Azonban semmi erre utaló jelet nem találtak az ásatások során, ráadásul néhány ablak árnyékos, zugos, szinte elérhetetlen helyen van, így nagyon sántít ez az elmélet.

Jól látható a perem az üregek szélén Forrás: Oláh Róbert

A másik oldal szerint temetkezési vagy vallási célból épültek az üregek. Ők úgy vélik, hogy I. László tényleg a kaptárkövekre utal abban a bizonyos szövegben, vagyis az ablakok az isteneknek felajánlott áldozat tárolására szolgálhattak. Érdekes, hogy a jó állapotban megmaradt darabokon még mindig látható egy bemélyedő keret, szélein lyukakkal. A fülkéket tehát fedlappal takarták, melyet ékekkel rögzíthettek.

A kevés ásatás során kevés leletet találtak a régészek:

11-12. századra datált edénytöredékeket, karddarabot, 14-15. századi kerámiát.

Az Árpád-korban tehát használatban voltak a fülkék, de nehéz elképzelni, hogy előtte évszázadokig csak üresen álltak.

Eddig 564 fülkét találtak

A egész helyszínt körbelengte a misztikum. Leültem a sziklák mellett elhelyezett padra, és próbáltam megérteni a komor, titokzatos kaptárkövek hangtalan beszédét. Két perc múlva, még a padhoz fagyás előtt, állva folytattam a hallgatózást.

Mintha engem figyeltek volna Forrás: Oláh Róbert

Bármilyen hihetetlen leletek a kaptárkövek, nem sokon múlt, hogy csúfos véget érjenek. 1958-ban ugyanis kőbányát nyitottak a területen. A helyiek gyors összefogása megmentette a helyszín nagy részét: az Országos Természetvédelmi Tanács

1960-ban természetvédelmi területté nyilvánította a környéket.

A kaptárkövek természeti értékként és kultúrtörténeti emlékként is kiemelkedően fontosak. Ennek elismerése, hogy idén bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe az Aggteleki-karszt mellé.

Rövidsége ellenére is élvezetes túra a szomolyai Forrás: Oláh Róbert

Ha valaki kedvet kap a magyarországi kaptárkövek felkereséséhez, válogathat a különböző helyszínek között. Eddig

56 lelőhelyen 104 sziklaalakzatot találtak, amelyeken 564 fülkét számoltak össze.

Egy kisebb csoport Pest megyében is van – a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben –, de a Bükkalja az igazán gazdag lelőhely, Szomolya pedig tökéletes kedvcsináló.

A falu egyébként messze földön híres a cseresznyefáiról, amelyek szinte fekete gyümölcsöt adnak. Ha azonban a fák a település határán kívülre kerülnek, a termésük már közelebb lesz a bordóhoz vagy a piroshoz. Úgy tűnik, a helyiek nem spórolnak a rejtélyekkel.