Baarle-Nassau avagy Baarle-Hertog tulajdonképpen egy város, de két ország osztozik rajta, méghozzá elég bonyolult módon. A legkönnyebben talán úgy érthetjük meg ezt a
komplikált és a józan észnek teljesen ellentmondó
helyzetet, ha egy metaforával élünk: képzeljünk el egy nagy, holland tavat, amelynek 22 belga szigete van, viszont az egyik belga szigetnek hét kicsi holland tava van. Ugye, értik? Így néz ki a dolog a térképen:
Ezt a nagy kavarást két középkori főúr okozta egy 1198-ban kötött adásvételi szerződéssel. Egyikük ugyanis úgy adta el Bredát és Baarle falut a másiknak, hogy közben megtartott magának itt-ott néhány szántóföldet, parcellát, amelyekből különösen jó jövedelme származott.
Amikor aztán a település fejlődni kezdett, a helyzet egyre bonyolultabbá vált. Az építkezések inkább az észszerűséget követték, mintsem a határokat, így aztán előfordul, hogy
az utcák, telkek, sőt akár lakóházak egy része Hollandiában, másik része Belgiumban fekszik.
Ez főként azután okozott sok gondod, hogy Belgium 1830-ban függetlenné vált Hollandiától. Hogy ki melyik ország állampolgára, az döntötte el, hogy merre nézett a bejárati ajtaja.
Előfordult, hogy egyesek befalazták az eredeti ajtót, és azon az oldalon nyitottak egy újat, ahová tartozni akartak. Például, mert abban az országban enyhébbek voltak a törvények és az adóterhek. Olyan is akadt, aki
úgy játszotta ki a hatóságokat, hogy az ajtaját a határvonal közepén helyezte el,
így lehetetlen volt eldönteni, melyik ország törvényeit kell betartania.
Baarléban az utcák térkövein fehér keresztek jelölik a határvonalat, de akad néhány igazi határkő is, rajta az ominózus 1198-as dátummal. Az ide látogatók kedvenc szórakozása, hogy olyan szelfiket készítenek, amelyen egyik lábukkal holland, másikkal belga földön állnak. Tény, hogy a helyes, tízezer lakosú kisvárosnak ez az élmény a legnagyobb turisztikai vonzereje.