Keressük a legszebb nevű magyar települést

A gyönyörű fekvésű Istenmezeje hazánk egyik legszebb nevű települése

Ez a történet egy, a szerkesztőségben lezajlott beszélgetéssel kezdődött. Zirig Árpád kollégám azt fejtegette, hogy melyik lehet a három legszebb hangzású magyar településnév. A kérdés szöget ütött a fejembe, ezért néhány nappal ezelőtt elkezdtem olvasgatni Magyarország falvainak, városainak neveit. Alfabetikus sorrendben haladva először az általam 30 legszebbet írtam fel, majd a következő lépésként a legnagyobb közösségi oldal olvasóit buzdítottam szavazásra.

Felkerült tehát az oldalamra az a harminc név, amelyet a legszebb hangzásúnak véltem. Figyelem, ez a lista is szubjektív, mások biztosan találnának olyan faluneveket, amelyek még ennél is szebben csengenek.

A harmincas lista a következő volt

Almáskamarás, Ásványráró, Boldog, Egervölgy, Fűzvölgy, Gyöngyfa, Hencida, Himesháza, Illocska, Istenmezeje, Kincsesbánya, Kisasszonyfa, Kisecset, Kozmadombja, Lánycsók, Lulla, Medgyesbodzás, Mikekarácsonyfa, Misefa, Nagykarácsony, Nyugotszenterzsébet, Oltárc, Öregcsertő, Szamosangyalos, Szentkozmadombja, Taktabáj, Tornakápolna, Vasboldogasszony, Vöröstó és Zselickislak.

A szavazás 24 órán keresztül tartott, és a voksok összesítését követően a legjobb (akarom mondani, a legszebb) tíz mezőnye.

Szamosangyalos, Fűzvölgy, Almáskamarás, Öregcsertő, Lánycsók, Medgyesbodzás, Lulla, Hencida, Istenmezeje és Szentkozmadombja.

A következőkben röviden bemutatom ezeket a falvakat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a TOP 10 mezőnyét alkotó települések közül csupán egyetlenegyben, Hencidán jártam, de ennek is lassan húsz éve már. A térképeken azt is megnézhetik, hogy az egyes falvak az ország melyik részében találhatók. Ezek után nincs más dolguk, mint a cikk végén elhelyezett szavazólapon arra a településre voksolni, amelynek neve a legjobban tetszik önöknek. Az első három helyezettet személyesen keressük fel, és mutatjuk be az Origo olvasóinak.

1. Almáskamarás (Békés megye)

A megye délkeleti részén fekvő kis falu honlapjáról sok minden nem tudható meg. A legközelebbi nagyváros az ide 20 kilométerre fekvő Mezőkovácsháza.

A falu honlapján a polgármester köszöntőjében azt olvasom, hogy Almáskamarás legnagyobb eseménye, amikor az egykor kitelepített lakosok minden második évben hazatérnek szülőfalujukba. A németországi Leimenben, Walldorfban és Heidelbergben számos olyan ember él, akit 1946-ban Almáskamarásról telepítettek ki.

Almáskamarást 1844-ben alapították.

Két nevezetessége a Szent Vendel római katolikus templom és a temető, amelyen a sírfeliratokat gót betűkkel készítették el.

2. Fűzvölgy (Zala megye)

Igazi zalai aprófalu, Nagykanizsától 10 kilométerre fekszik. Fűzvölgy területén a római korban átvezető Borostyánutat egy 1940-es régészeti feltárás alkalmával találták meg. A faluról az első írásos emlékek a 13. századtól állnak rendelkezésünkre.

Fűzvölgy mai lakosságának ősei a németországi Koblenz városából érkeztek erre a területre.

1722-ben a Metternich család segítségével indult meg egy nagyobb létszámú koblenzi sváb csoport idetelepítése. A letelepítés után a mai Fűzvölgyet Freywis névre keresztelték át.

Ilyen a táj Zala megyében, ahol rengeteg apró település található (a képen nem Fűzvölgy látható) Forrás: Lantos Gábor

Egy nemrég végzett felmérés szerint még az 1930-as években is éltek olyan családok Fűzvölgyön, akiknek a tagjai kizárólag német nyelven beszéltek.

Turisztikai szempontból a közeli szőlőhegyre és a borkóstolásra hívja fel a figyelmet a falu honlapja.

3. Hencida (Hajdú-Bihar megye)

Számos népmesében, amikor a mesebeli szegénylegény révbe ért, és elnyerte a királykisasszony kezét, olyan lakodalmat csaptak, amelyen Hencidától Bonciádig folyt a sárga lé, vagyis a húsleves. Nos, akkor tisztázzunk pár dolgot. Először is:

Boncida a valóságban Bonchida, és nem Magyarországon, hanem Kolozsvár mellett, Erdélyben található község.

Hencida viszont Hajdú-Bihar megye délkeleti részén elterülő község. Hogy azért némi igazságtartalom is kerüljön a mesébe, Hencida és Bonchida 1994 óta testvértelepülések.

Hencidán, bármelyik irányból is közelítjük meg a falut, szemünk előtt a református templom magasodik. A falu központjában Petőfi Sándor mellszobra is megtekinthető. A tájat a Berettyó formálta, a folyó ma Hencida kedvelt horgászhelye és vizes paradicsoma.

4. Istenmezeje (Heves megye)

A Tarna felső folyásánál hosszan elnyúló völgyben található Istenmezeje, amelyet – Istenmezey alakban – az első forrás 1311-ben említ meg.

Istenmezeje csodálatos fekvésű kis falu, amely az egyik legszebben hangzó magyar településnévvel büszkélkedhet.

A falu határában 1865-ben késő bronzkori leleteket találtak.

Egy előkelő férfit, akinek a sírjába behelyezték a fejdíszét, egy nagyon szép bronzdiadémot is. A koronaszerű föveg az emberi csontváz koponyáján volt, míg a nyak körül gyöngyfüzér szemei feküdtek.

A gyönyörű fekvésű Istenmezeje hazánk egyik legszebb nevű települése Forrás: Wikipédia

A kis falu legnagyobb nevezetessége a barlangra hasonlító sziklakápolna. Később, az 1850-es évek közepén új templomot építettek Istenmezején.

5. Lánycsók (Baranya megye)

Bármennyire hihetetlen, ez a község 4000 éves múltra tekinthet vissza.

A Duna völgyének sík vidéke itt találkozik a dunántúli dombokkal. A szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték ezt a falut, mert volt három lánytestvér, kik e vidéket örökségül kapták, és megosztoztak rajta. A történet így szól:

Egyikük vörös hajú volt, Vörösmarton lakott, és Márthának hívták. A második neve Vígleány, lakását Villányban tartotta. A harmadik meg itt élt, Lánycsókon. A három lány sokáig haragban állt egymással. Talán épp az örökség miatt veszekedtek. Később csókkal békültek ki – Lánycsókon.”

Egy másik történet szerint egy török katona egy szép leányt látott e vidéken. Annyira tetszett neki, hogy utánaszaladt, és azon nyomban megcsókolta.

Busó áll a lánycsóki buszmegállóban Forrás: MTI/Sóki Tamás

Ez is Lánycsókon esett meg. A dimbes-dombos falu határában zajló legfontosabb tevékenység a szőlőtermesztés. Lánycsók két legfontosabb épülete a templom és az iskola.

6. Lulla (Somogy megye)

Lulla Tabtól északra fekszik. Mindössze 228 fős, piciny zsáktelepülés. A 20. század elején még Torvaj községhez tartozott, és a térképeken pusztaként szerepelt.

Legfőbb látnivalója a római katolikus templom és a harangláb.

A közeli Jaba-patak völgye amúgy már az őskorban is lakott volt. A honfoglalást követően Lulla már a 11. században létezett. 1264-ben a korabeli oklevelek megemlítik „Villa Lyula” egyházát. A falu temploma hosszú évszázadokon át létezett, erről a leletanyagok a 12. századtól a 16. századig szolgálnak bizonyítékokkal.

A település 19. század fordulójára szinte teljesen elnéptelenedett, története innentől a szomszédos Torvaj községével fonódott össze.

1907-ben a Perczel család tulajdonát képező Lulla-pusztát eladták. Új telepesek érkeztek Tolna megyéből, döntő többségük Gyönk községből. A Fejér megyei Lajoskomáromból is több család költözött ide, és további új lakosok jöttek még Somogy és Zala megyéből is.

7. Medgyesbodzás (Békés megye)

Medgyesbodzás község Békés megye déli részén fekszik.

A község neve a történelme folyamán több alakban fordul elő: Bozzás, Bozos, Bodzas, Bodzás, Borzos, Bozyas, Buzáz, Meggyes-Bodzás, Medgyesbodzás. A bodzás helynév értelme: bodzával beültetett, benőtt hely. Míg a Medgyes előtag megkülönböztető szerepű, és az itt honos gyümölcsre utal. Medgyes Bodzás kertészközséget 1857-ben telepítették.

A Békés megyei Medgyesbodzás egyik elhagyott háza Forrás: MTI/Rosta Tibor

1855-ben 29 dohánykertész telepedett le, és 1857. augusztus 20-án már 100 külső és 15 belső telkes (zsellér) kötött szerződést a kincstárral. A falu egyik híres szülötte Laczkó Mihály, aki a kilencvenes években kétszer is a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke volt. Egyik híres mondása:

az elnök nem rúghat gólokat...”

8. Öregcsertő (Bács-Kiskun megye)

Öregcsertő község Kalocsától keletre, a kalocsai Sárköz vízerekkel szabdalt magas árterén fekszik, Kalocsa és Kiskőrös között. Öregcsertő írásos emlékei a 13. századra nyúlnak vissza.

A falu elnevezése minden bizonnyal a település egykori tulajdonosának nevéből ered. A 16. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban. A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg-”, illetve a „kis-” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.

Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik.

A Sárköz a Duna és mellékágai által körülhatárolt szigetjellegű terület, amelyre később települések épültek. A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a 13. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést Öregcsertőről.

9. Szamosangyalos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Érintetlen természeti környezet, friss levegő, nyugalom és béke – ez Szamosangyalos.

A község nevének Szamos előtagját a folyóról kapta, az Angyalos a latin „angelus” magyar megfelelője.

Jókai Mór mindössze egyszer járt Szabolcs-Szatmárban. 1876-ban egy erdélyi utazása során ellátogatott Domahidy Ferenc és István képviselőtársaihoz, és innen Ferenccel együtt kikocsizott Szamosangyalosra.

Az Ecsedi-lápban című útleírása ennek az élményeiből született meg, és az irodalomtörténet úgy tartja, hogy a Csengeri kakas című anekdotát a Domahidyektől hallotta. Később a Lőcsei fehér asszony Pintye Gregor című fejezetében is felhasználta szatmári emlékeit. Szamosangyalos legnagyobb birtokosa a Domahidy család volt. A 19. század közepén a Szatmár megye főispánjaként ismert Domahidy Ferenc a településen klasszicista stílusú kastélyt építtetett.

A műemlék jellegű református templom egyhajós, keletre néző szentélyű épület. A 18. századi copf berendezésből a szemet gyönyörködtetően szép szószék henger alakú kosarát faragott növényi motívumok díszítik, a hangvető háromrészes párkányán aranyozott, faragott kis fagyümölcsök függnek.

10. Szentkozmadombja (Zala megye)

A Göcsej szívében fekvő gyönyörű nevű kis falunak, Szentkozmadombjának még honlapja sincsen. Az írott források szerint a nevét Szent Kozma és Damján orvos ikerpárról kapta, később ez változott meg a mai Szentkozmadombja elnevezésre.

A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően szeresen helyezkedtek el, fő építőanyaguk a fa volt, egyesek sövényfalúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemes kályha, a konyhákban sárkemence állt.

A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész és tanár volt.

Kápolnája Szentháromság titulussal lett felszentelve.

Most már önök jönnek, szavazzanak!

Eddig tartott tehát az általunk tíz legszebb hangzású magyar településről szóló ismertető. Most már önökön a sor, szavazzanak, és az első három helyezett falut az Origo meglátogatja.

Frissítés: a szavazást lezártuk.

A szavazás végeredménye Forrás: Origo