A mediterrán sziget 1974 óta megosztott. Törökország ekkor szállta meg Ciprus északi részét, válaszul arra a katonai puccsra, amely egyesíteni akarta az országot Görögországgal. A helyi török közösség 1983-ban kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet azonban csak Törökország ismer el.
Jelenleg 30 ezer török katona tartózkodik a szigeten. A sziget görög és török felét az úgynevezett zöld vonal választja el, amelyet az ENSZ felügyel. A fővárost, Nicosiát kettéosztották, a két részt fal választja el egymástól. A megosztottság másik jelképe pedig az egykor virágzó üdülőváros, Famaguszta, amelynek szállodai 40 éve üresen állnak. A szellemvárosról itt írtunk korábban, Észak-Ciprusról itt olvashatja beszámolónkat, Ciprusról pedig itt.
A zöld sziget északkeleti része ma is az Egyesült Királysághoz tartozik, míg a nagyobbik az Ír Köztársasághoz. Az újraegyesítésért küzdő republikánusok és a brit fennhatóságot támogató unionisták közötti véres konfliktusokat az 1998-ban aláírt nagypénteki egyezmény zárta le hivatalosan, de az ellentétek azóta is tovább élnek. Írország történelméről itt olvashat részletesen. Írországról például itt írtunk korábban, itt pedig belfasti beszámolónkat olvashatja.
A világ második legnagyobb szigete Grönland után, amelynek keleti felét Pápua Új-Guinea foglalja el (erről itt írtunk beszámolót), míg a nyugati fele Indonéziához tartozik (erről pedig itt olvashatja korábbi írásunkat).
Az esőerdőiről és orángutánjairól híres szigeten hárman osztoznak: Indonézia, Malajzia és Brunei. Borneón ugyan még nem jártak az Utazás rovat szerzői, ám vadon élő orángutánnal már találkoztak Szumátrán, nem is akármilyen körülmények között, itt olvashat róla.
Hispanioláról ebben a formában valószínűleg még kevesen hallottak, pedig Kuba után a Karib-tenger második legnagyobb szigete. Aligha lehetne nagyobb kontraszt a két ország között, amely osztozik rajta: keleti kétharmadán a spanyol nyelvű Dominikai Köztársaság tömegturizmusáról ismert, míg a nyugati harmadát elfoglaló Haiti a világ egyik legszegényebb országa.
Szintén a Karib-tengeren található. A közkedvelt üdülősziget területe 1648 óta megoszlik Franciaország és Hollandia között. A holland részen található a Princess Juliana repülőtér, amely annyira közel van egy strandhoz, hogy a fürdőzők remek felvételeket készítenek az oda leszálló repülőkről.
A délkelet-ázsiai szigetet 1975-ben foglalta el Indonézia, amikor Portugália kivonult onnan. Nyugati része most is Indonéziához tartozik, míg a keleti része Kelet-Timor néven 2002 óta független. Kelet-Timorról itt olvashatja beszámolónkat.
A Dél-Amerika legdélebbi csücskében található szigeten Argentína és Chile osztozik. Kezdetben mindketten igényt tartottak rá, aztán 1881-ben megegyeztek a felosztásáról.
Ennek a balti szigetnek a történelme bővelkedik fordulatokban. 1945-ben a potsdami konferencián osztották fel Németország és Lengyelország között. A sziget területe 445 négyzetkilométer, ebből a német rész 373, míg a lengyel 72 négyzetkilométer.
A Memphremagog tavon található kis sziget északi része Kanadához, míg a déli csücske az Egyesült Államokhoz tartozik. A sziget magántulajdonban van, és lakatlan, ám a határt világosan jelzi egy hat méter széles sáv, amit az erdőn vágtak keresztül.
Ez a sziget azért különleges, mert nem szeli ketté határvonal, hanem félévente más államhoz tartozik. Franciaország és Spanyolország határfolyóján található, pár kilométerrel azelőtt, hogy a Bidasoa az Atlanti-óceánba ömlik. A 6820 négyzetméteres sziget a világ legkisebb kondomíniuma, itt írtunk róla részletesen.