Szerelemből épített oázist az Alföld közepén

Vágólapra másolva!

A szarvasi Pepi-kertben voltam már jó néhányszor, de nem tudom megunni. Minden alkalommal új élmények érnek, új színeit fedezem fel a kertnek. Ráadásul legutóbbi látogatásom óta számos új látnivalóval bővült az arborétum és a szomszédos Mini Magyarország makettpark is.

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

Magyarország makettpark utazás Szarvas Szarvasi Arborétum Bolza Pál

Az út egyik oldalán sárgarigó, a másikon fülemüle énekel. Ennél szebb fogadtatás nem is kell, gondolom magamban, mikor besétálunk az ország legnagyobb arborétumának kapuján, ahol látnivalókban bizony nincs hiány.

A 82 hektáros gyűjteményben Alaszkától Mexikóig, a Himalájától Afrikáig közel 1600 fa- és cserjefaj, -fajta, -változat található, ebből

1200 lomblevelű és kb. 250 lágyszárú.

Május elejére sok növény már elvirágzott, de például a magnóliákat vagy a mesebeli nevű barkóca berkenyét még most is láthattuk virágba borulva.

Gróf metszőollóval

Bolza Pálnak két szerelme volt. Az egyik a felesége, Vigyázó Jozefa, a másik a Pepi-kert. Végzettségét tekintve jogász volt, de a tárgyalótermek helyett sokkal jobban érezte magát a természetben. Leginkább a növények érdekelték,

autodidakta módon képezte magát botanikából és kertépítésből.

Szülei halála után ő lett a szarvasi birtok örököse. A mai arborétum területét, ahol régi álma lassan valósággá válhatott, nagybátyjától, Bolza Józseftől kapta ajándékba. A gróf olyan arborétumot álmodott meg, ahol Amerikától Ausztráliáig minden földrészről vannak növények. A formálódó arborétumot nagybátyja, Pepi bácsi után nevezte el Pepi-kertnek.

A kert első fáit a közeli Anna-ligetből telepítette át, ahol még nagyszülei, Bolza József és Batthyány Anna alakítottak ki parkot. Hatalmas földlabdákkal szekéren tolták át a fákat az egyik parkból a másikba, és ma sem lehet pontosan tudni, hogy miért is vállalkozott a gróf arra, hogy évtizedes nagy fákat telepítsen át.

Az egyik magyarázat az lehet, hogy ebben az időben épült az Anna-ligeti kastély is, és talán ezek a fák az építkezés miatt voltak útban. Az áttelepítést sok fa nem élte túl, de ma is láthatunk még olyanokat, amelyek akkor kerültek mai helyükre.

Fák a világ minden tájáról

Ezek egyike az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amelyet bizonyára mindenki felkeres, aki itt jár. Az első mamutfenyőket 1852-ben találták meg a kaliforniai Sierra Nevada erdeiben. Az európai parkokba az 1870-es években kezdték el telepíteni őket.

A Szarvasi Arborétum mamutfenyőjét 1873-ban ültették,

így egyike a legidősebb európai példányoknak. A paraméterei önmagukban is tekintélyt parancsolóak. A több mint 140 éves példány 30 méteres magassággal, 176 centiméteres törzsátmérővel és 550 centiméteres törzskerülettel büszkélkedhet.

Hogy ma is jó egészségnek örvend, valódi csoda. Természetes élőhelyén, a Sierra Nevada lejtőin, 1000-2500 méter magasságban az éves csapadékmennyiség a 3500 millimétert is elérheti, míg Szarvason előfordul, hogy egy évben csak 500 milliméter esik. A fának egyébként 2010-ig volt egy társa is. Az a példány azonban néhány éve elpusztult, miután többször is villámcsapás sújtotta, 2008-ban pedig egy nagy vihar tépázta meg.

Bolza Pál 34 éves volt, mikor rátalált élete szerelmére, Vigyázó Jozefára, akinek édesapja, Vigyázó Sándor az ország egyik leggazdagabb embere volt. A Vigyázó család tagjai szintén nagy természetbarátok voltak,

vácrátóti kastélyuk kertjéből hozták létre a mai botanikus kertet.

Bolza Pál és felesége rajongtak a természetért, házasságuk után az arborétum fejlesztésén is együtt dolgoztak.

Boldogságuk azonban nem tarthatott sokáig, a grófnő ugyanis a lánya születése után néhány hónappal meghalt. A gróf soha nem tudta túltenni magát szeretett felesége elvesztésén, özvegyemberként csak lánya és az arborétum jelentett számára vigaszt. Tavasszal ő maga is naponta megjelent a Pepi-kertben, és metszőollóval a kezében járta a parkot.

Leginkább az észak-amerikai fásszárúak érdekelték,

ő honosította meg az Alföldön a mocsári ciprust is.

Ez a különleges fa mára szinte Szarvas jelképe lett, hisz az arborétumon kívül a város több pontján is akadnak szép példányok, például a holtág fölött átívelő híd két oldalán. A mocsári ciprus eredetileg Észak-Amerika délkeleti részén honos. Jellegzetessége, hogy nedves környezetben a felszín fölé emelkedő légzőgyökereket növeszt.

A kék pávák is régi lakók

A Pepi-kert, különösen a forró nyári napokon tényleg olyan, mint egy zöld oázis. Az Alföld klimatikus viszonyai miatt bizony télen-nyáron akad kihívás a növények gondozása során. Nyáron a szárazság, télen a hideg ellen kell óvni a növényeket. Például a dél-amerikai, másfél-két méter magasságot is elérő pampafű esetében, amely meglehetősen nehezen viseli a téli hónapokat. De olyan is volt már, hogy a helyi tűzoltók is besegítettek, és

télen vízágyúkkal szabadították meg a fákat a rájuk fagyott vastag jégrétegtől.

Az arborétum állatvilága – különösen a rovar- és madárvilága – rendkívül gazdag. Közel 150-re tehető az itt megfigyelt madárfajok száma. A csilpcsalpfüzikék, széncinegék és erdei pintyek bájos trillázása mellett egyszer csak éktelen rikoltozásra lettünk figyelmesek. A szépnek épp nem nevezhető hang tulajdonosai az arborétum régi lakói, a pávák, amelyek hol a fűben sétálgatva, hol egy épület tetején, hol pedig éjszakai pihenőhelyük, a hatalmas kőrisfa ágán tűntek fel.

A színpompás kék páva Indiából származik, és Nagy Sándor hozta először Európába. Az arborétum pávái épp a párválasztás lázában égtek, ebben az időszakban előszeretettel mutogatják gyönyörű farktollaikat, és táncolják körül a tojókat. Szerencsénk volt, mert

a park egyetlen hófehér páváját is láthattuk teljes pompájában.

A pávák mellé néhány éve új lakók érkeztek, két emu, amelyek szépnek ugyan nem nevezhetők, de annál viccesebbek.

Egész Magyarország belefér

A Szarvasi Arborétum évente százezer látogatót vonz, akik között sok a visszatérő vendég. Nem véletlen, hisz a jól megszokott látnivalók mellett évről évre újabb és újabb programlehetőségekkel várják a látogatókat. Számomra külön öröm, hogy az arborétum időről időre úgy tud megújulni, hogy mindeközben megmarad olyannak, amilyennek régen megismertem és megszerettem.

A park egykori kertészlakjában Pepi gróf varázstanyája kapott helyet.

Az interaktív kiállításon a Bolza család és az arborétum története mellett a Pepi-kert élővilágáról is számtalan érdekességet tudhatunk meg. Az üvegházban a kaktuszok mellett teknősök is élnek, és egy ásványkiállítást is berendeztek.

A kikötő melletti kis fenyvesben szabadtéri kerámiakiállítás kapott helyet. Az egyik legújabb attrakció pedig családok és baráti társaságok kedvence lehet. A Titkok kertje tulajdonképpen szabadulós játék, ahol logikai és ügyességi feladatok megoldása révén lehet megfejteni az elvarázsolt kert titkát.

Persze a gyerekek számára a Mini Magyarország a legnagyobb szenzáció.

Az ország egyetlen interaktív makettparkjában ma már több mint száz híres épület miniatűr mását lehet megcsodálni. A részletgazdag makettek között már nemcsak az ország, de a Kárpát-medence ismert épületei is ott vannak. Az erdélyi és a felvidéki épületek mellett 2017-ben kárpátaljai műemlékkel is bővült a park.

Látható itt például Huszt vára, a kőrösmezői fatemplom és a 20. század elején épült uzsoki viadukt, amelynek eredetije épp ott áll, ahol egykor a Magyar Királyság és Lengyelország határa húzódott. Nekem talán a várak tetszettek legjobban, a felvidéki várak közül láthatjuk például Árva, Bajmóc vagy Krasznahorka várát is.

A legkisebbeknek persze a vonatok jelentik a legnagyobb élményt, bár az óriási terepasztal a felnőtteket is hamar visszaviszi a gyerekkorba. A makettek között, folyók felett, alagutakban és viadukton áthaladó szerelvényekkel bármelyik korosztály órákat el tudna tölteni.