Kalandra és romantikára vágyik? Irány Csesznek!

Vágólapra másolva!

Itt van az ország egyik legromantikusabb várromja és első via ferratája, vagyis vasalt útja. Az pedig hab a tortán, hogy a környéken minden megvan, ami egy izgalmas természetjáráshoz szükséges: vadregényes ösvények, barlangok, meredek sziklák, zúgó patakok.

Joó Annamária,

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

kirándulás Csesznek utazás via ferrata vár Bakony

Kevés olyan vára van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai olyan nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robusztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó- és felsővár. Még romjaiban sem nehéz elképzelni, milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt, a várurak és a lovagok idejében.

Csesznek, a malac

Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy

Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét.

Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el, az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt.

Szeretett malaca emlékére Garai erődöt emeltetett a kígyó barlangja fölötti sziklára, a tekergőző kígyó pedig bekerült a Garaiak címerébe, legalábbis a mendemonda szerint. Valószínűbb azonban, hogy a vár keletkezése ennél jóval prózaibb körülményekre vezethető vissza. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a 13. század második harmadában már állt egy kis méretű tornyos palota a sziklaszirten.

A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is. Virágkorát a 15. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át.

Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak,

akik a 18. század közepére barokk palotává formálták a várat.

A család az 1700-as évek végén elköltözött az addigra korszerűtlenné vált kastélyból, az erősség romlásnak indult. Az elhagyott várat az 1810. évi földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.

Rosszul elsült tűzijáték

Históriájából nem hiányzik az abszurditás sem. Történt ugyanis az Úr 1573. évében, hogy Wathay Lőrinc várkapitány a cseszneki vitézlő néppel nagy eszem-iszomot, dínomdánomot rendezett a várban. A krónikák szerint „vígan lakó”, nagytermészetű ember volt,

szerette a fegyverforgatást, a vitézséget, a szép asszonyokat és a jó bort.

Éjféltájt, amikor a jókedv kezdett a tetőfokára hágni, a kapitány úgy döntött borgőzös mámorában, hogy fokozza még a hangulatot egy kis tűzijátékkal. Odapattant hát egy ágyúhoz, és tüzet parancsolt a pattantyúsnak. A katona jelezte, ezt nem tartja jó ötletnek, mert rosszul sülhet el a dolog, vén már az ágyú, és a töltés is.

Ám a várkapitány „Ne legyél már nyúlbéla, édes fiam!” felkiáltással kikapta a vonakodó pattantyús kezéből a fáklyát, és begyújtotta a kanócot. Ami ez után következett, az mindenkinek gyorsan visszavett a jókedvéből. Az ágyú hatalmas robajjal szétrobbant, és mind az egykor dicső várkapitány, mind a pattantyús szörnyű halált halt.

Falra fel! Várhódítás drótkötélen

A várlátogatás mellett jó program lehet az ország első vasalt sziklamászó útjának felfedezése, amelyet a legegyszerűbben a közeli Kőmosó-szurdokból közelíthetünk meg. A mászópályák a kezdőknek (Ostromlók útja), a gyakorlottabbaknak (Várpanoráma út) és a profiknak (Tálos Zoltán-emlékút) is tartogatnak kihívásokat.

Csesznek és környéke a via ferratára még rá tud tenni egy lapáttal. Olyan elsőrangú kirándulóhelyeket kínál, hogy nem győzzük majd kapkodni a fejünket a táj szépségeit látva. A Kőmosó-szurdok és az Ördög-árok páratlan sziklaképződményei, a Kecske-barlang vagy a Cuha-völgy, amelyet akár kisvasúttal, akár gyalog is érdemes bejárni, mind-mind kihagyhatatlan célpont. Nem ronthatjuk el a napunkat, ha Csesznekre kirándulunk. Ez a verdikt.

Hasznos információk a várról és a via ferratáról

A cseszneki vár minden nap látogatható.
Belépőjegyek: diák, nyugdíjas 500 Ft, felnőtt 700 Ft.
Kapunyitás 9 (télen 10) órakor, kapuzárás a tavasztól őszig tartó időszakban kb. 19 órakor, télen sötétedés előtt 1 órával.
GPS-koordináták: 47 21 04 N 17 52 53 E
Megközelíthetőség: gépkocsival, parkolás a vár tövében.
Még több infó a várról itt, Csesznek településről pedig itt olvasható.

Via ferrata:

A mászáshoz biztonsági felszerelés szükséges, a pályákat mindenki saját felelősségére használja.

Felszerelésbérlésről és a cseszneki via ferrata útvonalakról itt és itt tájékozódhatnak bővebben.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. júniusi számában.