Bejártuk az egyik legfestőibb pécsi városrészt

Vágólapra másolva!

A pécsi Tettye nem véletlenül kedvelt kirándulóhely, hisz ezen a viszonylag kis területen sok érdekes látnivaló akad. Van itt romantikus rom, barlang, arborétum, nem mellesleg pedig gyönyörű kilátás nyílik az ország egyik legszebb városára. Sőt Magyarország legmagasabb épületét is itt találjuk.

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

Pécs kirándulás utazás Tettye Magyarország

Nehéz volt megállnom, hogy ne ugorjak ki a buszból már a belvárosban, amikor megláttam a bazilikát és egy villanásnyira a Széchenyi teret. Most azonban nem ezekért a látnivalókért jöttem, hanem Pécs egyik legszebb városrészét, a Mecsek lankáira felkúszó Tettyét szerettem volna bejárni.

A Tettyének már a középkor óta fontos szerepe volt Pécs életében. Az innen származó kövekből épült fel szinte az egész város, a bővizű patak vízenergiája hajdan az iparosokat vonzotta, most a helyiek és turisták jönnek fel a festői városrészbe, hogy kiránduljanak és feltöltődjenek itt.

Malmok a patak mentén

A rómaiak idején a Tettye nem tartozott még a városhoz, és az erősen meszes forrásvizét sem használták ivóvízként. A 15. századtól kezdték a patak vizét és annak vízenergiáját hasznosítani, a víz mellé sorra települtek a malmok.

A gabonaőrlő malmok mellett lőpor-, fűrész és papírmalmok is épültek,

de a bővizű patak olyan régi mesterségek képviselőit is vonzotta, mint a tímárok, a tabakosok, a cserzővargák vagy szűcsök. A pécsi ipar kialakulásában nagyon fontos szerepe volt a Tettyének, nem véletlen, hogy a város címerében is szerepel.

Később, a 19. század végén egyre nagyobb lett a város ivóvízszükséglete, ezért a patak vizét csövekbe vezették. 1892-ben maga Ferenc József császár adta át a vízművet. A Pécsi Figyelő így tudósított a nagy eseményről: „Fél öt órakor indult el a király a laktanyától a Tettyére, ahol ezer és ezer ember várta, ellepve a fennsík minden olyan részét, ahová csak előre sejthető volt, hogy a király menni fog. A király jövetelét kürtszó jelezte s Őfölsége fél öt után pár perccel felérkezett a vízmű nagy rezervoár építménye elé.”

A patak ma főleg láthatatlanul, a föld alatt halad, de egy kis szakaszon újra a felszínre terelték. 2010-ben

az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében nagy malomkereket helyeztek el itt,

hogy ezzel is emléket állítsanak a pécsi ipar bölcsőjének.

Botanikus bankár

Első utam a Havi-hegyre vezetett, ahol a kápolnát most sajnos nem tudtam megnézni, mivel épp tatarozzák. Az épületet 1698-ban építették a pestisjárványt túlélt pécsiek Havas Boldogasszony tiszteletére. A közeli mészkősziklák egyikén áll Rétfalvi Sándor Feszület című alkotása. A haláltusáját vívó, fájdalmas görcsbe ránduló Krisztus szobra megrendítő látvány.

A sziklák tövéből és a közeli tettyei romoktól is pazar kilátás nyílik a városra. A városrész legismertebb látványossága eredetileg nyaraló volt, a 16. század végén építette Szathmáry György püspök. A reneszánsz villa a török hódoltság idején egész más funkciót kapott, és derviskolostorként működött.

Innen ered egyébként a Tettye név is, ugyanis a török tekke szó derviskolostort jelent.

A romok közelében van a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja, az épületet gyönyörű arborétum, a Pintér-kert öleli körül. Pintér János banktisztviselő 19. század végén épült villája ad otthont az igazgatóság központjának. Pintér János 1926-ban kezdett el örökzöldeket telepíteni remek klímaadottságokkal rendelkező, de akkor még csupasz mészkősziklákkal körülvett birtokán.

A kert elején, a kis tó partján áll két tekintélyes méretű és korú fenyő, amelyeket ő maga ültetett. A bejárat mellett szárnyas oroszlán és virágzó bazsarózsák fogadják a látogatót. A híres bánáti bazsarózsát azonban nem itt, hanem a kert fölsőbb szintjén találtam meg. Sajnos épp lecsúsztam arról, hogy teljes pompájában lássam a Mecsek fokozottan védett ritkaságát.

A zöld ezernyi árnyalata mellett a virágzó magnóliák, íriszek és a nagyharsányi szoborpark alkotótáborában készült szobrok nagyon kellemes hangulatot teremtenek, mintha egy kis oázisba csöppenne az ember.

A kertben több mint 30 védett növény él,

mint például a szúrós csodabogyó vagy a pirítógyökér, de olyan mediterrán fajokat is láthatunk itt, mint az arizonai ciprus és a gránátalmafa.

Az arborétum alsó része gyűjteményes kert, a néhány éve megnyitott fölső részen a mecseki karsztbokorerdő természetes növényzetével lehet megismerkedni. Ráadásul, ahogy fölfelé haladunk a meredek lépcsősoron, minden eddiginél pazarabb panoráma tárul elénk. Az arborétum önállóan is bejárható, de a nemzeti park munkatársai gyakran szerveznek ismeretterjesztő programokat és tematikus sétákat mindenféle korosztálynak, óvodásoktól a nyugdíjasokig.

Errefelé sok a tüke

A tettyei romok alatt van egy kis szőlőskert, amelyet a korábbi évszázadok bortermelő múltjának emlékeként telepítettek. Itt már második alkalommal futottam bele a tüke szóba, erről kapta nevét az itteni borászat is. De van tükéről elnevezett busztársaság, díszkút, díj, sőt underground együttes is. Addig eljutottam, hogy a szó valószínűleg a szőlőtőkéből ered, azt már később tudtam meg, hogy

a tősgyökeres pécsieket hívják tükének.

Ennek régen alapfeltétele volt, hogy három generációra visszamenőleg pécsi ősöket tudjon felmutatni az ember, illetve szőlőt és présházat a Mecsek-oldalban. Később már az is kiérdemelhette a „tükeséget”, aki szorosan kötődik Pécshez, és sokat tesz a városért.

Ilyen értelemben Reéh György, az ismert pécsi lokálpatrióta lehetett az etalon, aki egész életét Pécsnek és a Tettye újjáélesztésének szentelte. A Tettye koronázatlan királya, ahogy a korabeli sajtó emlegette, rendezvényeket szervezett, helytörténeti múzeumot vezetett, szépítette, fejlesztette a városrészt, és elsőként rendezett tűzijátékot a városban.

1906-ban neki támadt az az ötlete, hogy csináljanak a turistaattrakciót az addig lezárt tettyei barlangból. Lett itt mesterséges vízesés, fényjáték, a sötét járatokban papírmasé sárkányok, őslények és még egy kaszásnak öltözött ember is ijesztgette a vendégeket, szóval amolyan vidámparki szellemvasútélményt kínáltak a látogatóknak.

A pokol kapuja feltárul

A Pokol kapuja, ahogy akkoriban emlegették a barlangot, még népszerűbbé tette a Tettyét, amely a 19-20. század fordulóján kezdett divatba jönni a pécsi polgárok körében, mint pihenő- és kirándulóhely. A barlang az első világháborúig üzemelt, aztán meglehetősen hosszú, nyolcvanévnyi csönd következett.

2006-ban aztán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság nyitotta újra,

hogy megismertesse a látogatókkal a barlang kialakulását és történetét. A Pokol kapujának őrzője, a sárkány azonban megmaradt, ha nem is az eredeti, de annak egy hű másolata az újranyitott barlangban is szerepet kapott.

Forrás: Turista Magazin archív/Komlós Attila DDNPI

A Tettyei Mésztufa-barlangban nincsenek cseppkövek, ez ugyanis édesvízi mészkőben keletkezett, vagyis más, mint a karsztos barlangok. A hegyről lerohanó Tettye-patak meszes vizéből kalcium-karbonát vált ki a patakmederben, amely bevonta a mederbe hullott faágakat, leveleket. Néhány tízezer év alatt

a Tettye völgyében 30 méter vastag és egy kilométer hosszú mésztufa réteg alakult ki,

gátakkal és különböző méretű üregekkel.

A puha kőzetben keletkezett természetes járatokat aztán az ember tovább alakította. A jól megmunkálható mésztufa kiváló építőkő volt, ennek köszönhetően évszázadokon át tartó bányászati tevékenység folyt itt. De nemcsak dolgozni jöttek ide, a 19. század végéig számos barlanglakást is kialakítottak a tettyei mésztufában.

A barlangot bejárva láthatunk is egy föld alatti lakásbelsőt, egy terepasztal pedig a karsztosodás folyamatát szemlélteti. Korabeli fotók segítségével végigkísérhetjük, mennyit változott a táj az elmúlt száz évben, és ha elég bátrak vagyunk, a teljes sötétséget is megtapasztalhatjuk a barlang mélyén.

Az ország legmagasabb épületében

A nap zárásaként még felmentem a Misina-tetőn állón tévétoronyba. Az időjárás sajnos nem volt kegyes hozzám. Bár, ha úgy vesszük, mégiscsak az volt, hisz egész nap lógott az eső lába, mégsem áztam meg egyszer sem. A levegő azonban annyira párás volt, hogy a panorámából ezúttal nem sok látszott. A felhőkön át csak halvány sziluettként rajzolódott ki olykor a Villányi-hegység, de a közeli mecseki hegyek is felhőkbe kerültek néha. Persze a látvány még így is nagyon szép volt.

A tévétorony egyébként 197 méteres magasságával az ország legmagasabb épülete. A 80 méteres magasságban található körkilátóba gyorslifttel lehet feljutni. A hideg szélben megtettem pár kört fent, remélve, hogy mozdulnak valamit a felhők, és kisüt a nap, de végül feladtam, és a presszó ablakán át, egy forró tea mellől folytattam a nézelődést, próbáltam azonosítani a pécsi épületeket.

Lent még sétálgattam egy kicsit az erdőben, amely a szokásosnál is gyönyörűbb és hagymaillatúbb volt, hisz épp most virágozott a medvehagyma. A harsogó zöld erdőben a hófehér virágszőnyeg látványa egészen megbabonázott. Kicsit irigylem a pécsieket, hisz ha kedvük tartja, akár mindennap élvezhetik ezt a csodát.

Hasznos információk

Pintér-kert Arborétum
Nyitvatartás: március 1. és október 31. között hétfőtől csütörtökig: 8–16-ig, pénteken: 8–14-ig, szombat-vasárnap és ünnepnapokon: 10–18-ig,
november 1. - február 28.: hétfőtől csütörtökig. 8–16-ig, pénteken: 8–14-ig

Tettyei Mésztufa-barlang
Nyitvatartás:
március 16. és október 31. között keddtől vasárnapig: 10–18-ig, november 1. és március 15. között zárva.
A barlang látogatása csoportok részére előzetes időpont-egyeztetéssel lehetséges. Vezetések minden egész órában indulnak, a vezetés időtartama 40 perc. Az utolsó vezetés 17 órakor indul.
Csoportlétszám: maximum 30 fő.

Tévétorony

Nyitvatartás:
Hétfőtől csütörtökig: 9–18-ig
Péntek-szombat: 9–19-ig
Vasárnap: 9–18-ig
A Misina-tetőre a főpályaudvarról induló 35 és 35 Y jelzésű buszokkal juthatunk fel. Ezek azonban meglehetősen ritkán járnak. Jó alternatíva lehet, ha a 34 vagy a 34 Y jelzésű busszal felmegyünk az állatkertig, ahonnan a sárga háromszög jelzésen kellemes, félórás sétával juthatunk fel a tévétoronyig.
Persze ha az időnk engedi, az a legjobb, ha gyalog indulunk útnak. A Tettyéről a sárga jelzés vezet a Misina-tetőre. Útközben érintjük Dömörkaput is, ahol az ország legrövidebb erdei vasútjának végállomása van.