Ez az egyik legszebb magyar kastélypark

Martonvásár Brunszvik-kastély
Vágólapra másolva!
A martonvásári Brunszvik-kastély története több szempontból is érdekes. Egyrészt itt fejezte be Appassionata című művét Beethoven, de ha hinni lehet a mendemondáknak, a híres zeneszerző nem csak a komponálásra koncentrált a Martonvásáron töltött idő alatt.
Vágólapra másolva!

A martonvásári Brunszvik-kastélynak az épülete is szép, de ami igazán lenyűgözi az ide látogatót, az a körülötte elterülő óriási park. Ha pedig Beethovent és a „halhatatlan kedvest” is odaképzeljük, a legkevésbé sem szokványos történetek bontakoznak ki előttünk. Nem is csoda, hogy a kastélyban máig éltetik a Beethoven-kultuszt.

Talán háromszor járt itt

A parkban rendszeresen tartanak hangversenyeket, az épület néhány látogatható termében pedig

múzeumot rendeztek be a német zeneszerző tiszteletére.

Pedig Beethoven legfeljebb háromszor járhatott a kastélyban, az időpontok is nehezen rekonstruálhatók és kétségesek. Az viszont bizonyos, hogy barátság fűzte a Brunszvikokhoz, sőt egynémely családtaggal gyengéd viszonyt is ápolt.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az ismeretség 1799-ben köttetett, amikor özvegy Brunszvik Antalné két gyermekével, a 24 éves Terézzel és a 21 éves Jozefinnel Bécsbe látogatott. Az asszony felkérte az akkor 29 éves Beethovent, akinek egy közös barátjuk mutatta be, hogy tanítsa zongorázni a lányokat. Bár a zeneszerző alapvetően úgy tartotta,

tanítson az, aki nem tud komponálni,

mégis elvállalta a feladatot, és 16 napig oktatta a két Brunszvik lányt.

A döntés végeredményben gyümölcsözőnek bizonyult: később megismerkedett a testvérükkel, Ferenccel is, aki jó barátja és mecénása lett. Neki ajánlotta az Appassionatát, amit állítólag a martonvásári kastély parkjában fejezett be. A legenda szerint a szigeten, egy nagy, fekete nyárfa alatt.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A magyarországi grófi családok közül, ellentétben mondjuk a Festeticsekkel vagy a Nádasdyakkal, a Brunszvikok nevével viszonylag ritkán találkozhatunk. A címet Mária Teréziától kapták a martonvásári birtokkal együtt, ahol 1785-ben emeltek barokk kúriát. Persze az évszázadok alatt számos alkalommal végeztek bővítést és átalakítást az épületen, amely

először klasszicista, majd neogót stíluselemekkel gazdagodott.

Mai kinézetét az 1870-es évek második felében nyerte el. A kastélyban a család négy generációja élt, majd az építmény Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez került, aki később Dreher Antal sörgyárosnak adta el. 1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 49-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (illetve jogelődjeinek) ad otthont. A kastély ezen része sajnos nem látogatható.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A múzeumban Beethoven magyarországi kötődései kapják a fő hangsúlyt, és bemutatják a Brunszvik családot is, amelynek négy generációja élt itt. Teréz, akit sokáig Beethoven szerelmének tartottak, igazán sokoldalú karakter: amellett, hogy vonzódott a művészetekhez – rajzolt, festett, szavalt, zongorázott, verseket írt német nyelven –,

ő hozta létre 1828-ban a Monarchia első óvodáját,

amit akkoriban kisdedóvónak hívtak, és ahol a mai megszokással ellentétben még férfiak vigyáztak a csemetékre.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Teréz – unokahúgát, Teleki Blankát segítve – az első magyar nőnevelő intézet megalapításában is részt vett. Még egy apró érdekesség: állítólag ő állított először karácsonyfát Magyarországon. Az időpont 1824, a helyszín azonban nem tisztázott, egyes források Martonvásárt, míg mások Aszódot vagy éppen Pestet említik. Teréz munkásságával és az óvodapedagógia fejlődésével egyébként a szomszédos Óvodamúzeumban ismerkedhetnek meg jobban.

Ki volt a halhatatlan kedves?

Csak nemrég derült fény arra, hogy Beethoven

valójában nem Terézzel, hanem Jozefinnel bonyolódott szerelmi kapcsolatba.

A lány sorsa korántsem irigylésre méltó: fiatalon hozzákényszerült egy nála jóval idősebb férfihoz, Joseph Deym grófhoz, aki néhány évvel a házasságkötés után meghalt tüdővészben.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Jozefin ekkor sem lehetett szabad, bár Beethovennel kölcsönösen szerették egymást, a zeneszerző polgári származása miatt nem házasodhattak össze. Második férje végül az észt Stackelberg gróf lett, de mellette sem volt boldog, és komoly anyagi gondokkal is küszködtek. Jozefin 42 évesen halt meg ideglázban.

„Már az ágyban Hozzád szállnak gondolataim, én Halhatatlan Kedvesem, itt-ott vidáman, azután ismét szomorúan, várva a sorstól, meghallgat-e bennünket? Élni csak egészen Veled tudok, vagy sehogy.” Az idézet Beethoven rejtélyes leveléből származik, címzettjének kilétét a mai napig homály fedi. Feltételezhető, hogy az írás Jozefinnek szól, de

a zenetörténészek szerint még legalább két másik hölgy is szóba jöhet.

Antonie Brenato, egy frankfurti kereskedő felesége, illetve a Brunszvik lányok unokatestvére, Giulietta Guicciardi. Neki ajánlotta a zeneszerző a Holdfényszonáta című művét. A lány állítólag meglehetősen kacér volt, és bár egy ideig játszadozott Beethovennel, végül egy grófhoz ment feleségül. A halhatatlan kedveshez szóló legendás levél másolata a martonvásári kiállítás részét képezi, mellette olvasható a magyar fordítás is.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Zenekedvelők számára különösen érdekesek lehetnek a múzeumban kiállított kották, a 19. századi hangszerek, de a korabeli miliőt megidéző szoba is hangulatos. Ebben a teremben tartják azt a medált, amelybe Beethoven hajszálait foglalták bele – kissé bizarr látványt nyújt. Egy helyen kibontották a falat, így megtekinthetők a monogrammal ellátott téglák, amelyeket a család saját téglaégető műhelyében gyártottak. A jelölések alapján lehet beazonosítani, hogy a kastély mely részét mikor építették.

Beethoven nem volt túl magas, inkább köpcösként írták le.

Olyannak, aki előredöntött felsőtesttel, karját hátul összekulcsolva, tempósan sétált. Azt is mesélik, hogy – talán éppen említett lendületessége miatt – Schubert, akivel egy utcában lakott, bár bálványozta őt, sosem merte megszólítani. (A mai napig vitatkoznak arról, megismerkedett-e végül a két zeneszerző, vagy sem.) A múzeum legnagyobb termének sarkában felállított szobron remekül meg lehet figyelni a jellegzetes testtartást.

A zeneszerző néhány hajszála Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az egyik legszebb angolkert

Nehéz elképzelni, hogy amikor 1783-ban Brunszvik Antal megkapta a martonvásári birtokot, egy nagy, vizes pusztaság terült el a gyönyörű angolpark helyén. A területen egy ház, néhány pásztorviskó és egy fa állt – derül ki Teréz visszaemlékezéséből. Az abban az időben 100 (most csaknem 70) hektáros kertet Brunszvik Ferenc pofoztatta ki.

Tájépítésze az a Heinrich Nebbien volt, akihez a Városliget kialakítása is köthető.

A vízrendezés és a mocsárlecsapolás után égerest, törpe mandulást telepítettek, és többek között platánokat, később pedig egzotikus fafajokat ültettek. Az 1820-as években kihelyezett kőpadok, a háromívű kőhíd és a vörösmárvány kút a mai napig látható a parkban.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A második világháború alatt a terület óriási károkat szenvedett. 1949-ben kezdődött a helyreállítása, 53-ban pedig természetvédelmi területté nyilvánították, és ma bátran kijelenthetjük, hogy a Brunszvik-kastélyt körülölelő park az egyik legszebb a maga nemében Magyarországon. Számos különleges fafaj megtalálható itt a vöröslevelű japán juhartól kezdve a páfrányfenyőn keresztül a tulipánfáig, a különleges mocsárciprus pedig a hely egyik büszkesége.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A festői képbe jól illeszkedik a nagy halastó a rajta átívelő híddal és közepén a szigettel, ahol hangversenyeket tartanak. Az énekes- és vízimadarak, mókusok, nyestek, sünök és mocsári teknősök mellett néha-néha vidrával is lehet találkozni. Ha nyitott szemmel járunk, olyan érdekességekre is bukkanhatunk, mint a kastély közelében álló kőoroszlán.

Ez a szobor arra a pályázatra készült, amelyet a Lánchídhoz írtak ki 1850-ben. A nyertes alkotás végül Marschalkó Jánosé lett, az ismeretlen művész kreálta szomorú ábrázatú, kevésbé tekintélyt parancsoló oroszlán pedig most a Brunszvik-kastély épületét őrzi.

Hasznos információk

Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
Weboldal: www.mgki.hu
A park nyitva tartása:
Nyári időszakban minden nap 8.00 – 17.30
Téli időszakban minden nap 8.00 – 16.00
Belépőjegy a kastélyparkba:
Felnőtteknek 750 Ft, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 350 Ft
A Beethoven Emlékmúzeum nyitva tartása:
December 1-től március 31-ig (hétfő kivételével) hétköznap 10.00 – 12.00 és 14.00 – 16.00, hétvégén 10.00 – 13.00 és 14.00 – 16.00
Április 1-től november 30-ig (hétfő kivételével) hétköznap 10.00 – 12.00 és 14.00 – 16.00, hétvégén 10.00 – 13.00 és 14.00 – 18.00
Belépőjegy a múzeumba:
Felnőtteknek 750 Ft, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 350 Ft
Forrás: Turista Magazin
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!