A tél beálltával nehezen válunk meg a fűtött szoba kényelmétől, pedig a hideg napokon is érdemes engedni a természet csábításának, hiszen a kopár erdők csendje és varázsa ilyenkor is működik. Hideg, de napfényes időt fogtunk ki, ami remek alkalmat kínált egy két-három órás erdei sétához. Balatonalmádi szállásunk épp a Balaton-felvidéki kéktúra mentén helyezkedett el, innen vágtunk hát neki a Csere-hegyi kilátót és a Köcsi-tavi tanösvényt érintő mintegy 8 kilométeres körtúrának.
Az elején almádi nyaralói és házai között kanyargott az aszfaltos „kék” út, amely úgy másfél kilométer után, mikor már épp kezdett volna unalmassá válni az aszfaltkoptatás, átváltott girbegörbe földútba, és gyümölcsösök, szőlőtőkék, présházak között vitt, majd egy hirtelen kanyarral bevezetett az erdőbe.
Ettől kezdve a kirándulás egyáltalán nem volt unalmasnak mondható. Hol széles, jól belátható erdei ösvényen, hol sziklás terepen haladtunk, hol meg bokros csapásokon vágtunk át. Mint általában a kilátók, a Csere-hegyi is egy magaslat tetején található, de
a 298 méteres magasság leküzdése nem jelentett komolyabb fizikai megerőltetést,
akár gyerekkel és nagymamával is nekivághatunk.
A kék jelzés pont a kilátóba torkollik, amely első ránézésre leginkább egy reneszánsz vár kecses tornyának tűnik. Nemcsak a Balaton környéki kilátók népes sorából emelkedik ki, de országosan is az egyik legszebb építmény, amit valaha láttam. A vörös kőből épült, fa tetejű torony a hozzá kapcsolódó oldalépülettel azért is különleges, mert
gondnok, kutya és nyolc cuki macska őrzi.
A nagy, barna, bozontos kutyus hangos csaholással jelezte a gazdájának, hogy idegenek érkeztek. A kilátó melletti házikóból Lajos bá, a gondnok lépett ki, és rögtön megnyugtatott bennünket, hogy Grizzly barátságos kutya, nem bánt senkit. Hát, nem is, mert a futtatóhuzalhoz csatlakoztatott póráz megakadályozza, hogy elérje a látogatókat. Lehet, hogy Grizzly tényleg kedves kutya, de azért én nem szívesen találkoznék vele póráz nélkül.
Miközben Lajos bával beszélgettünk, körénk settenkedtek a cicák, amelyek szintén az ő gondnoksága alá tartoznak. Van közöttük kicsi, nagy, közepes, szürke, fekete-fehér meg cirmos, és nagyon szeretnek a kirándulóktól ételt kunyerálni, pedig kapnak bőven macskakaját a gondozójuktól. Szó esett a kilátóról is, a történetéről, meg arról, hogy
nyáron galéria működik benne,
télen viszont leszedik a képeket a hideg miatt. Meg úgy általában arról, milyen az élet a Csere-hegyen, ahol Lajos bá 16 éve gondnokoskodik.
Kevesen tudják, hogy az 1935-ben átadott, Padányi Gulyás Jenő építész tervei alapján elkészült kilátó volt a Balaton-felvidék legelső kőkilátója. Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett torony nevét az 1950-as években Szabadság-kilátóra változtatták. Az évek múlásával azonban állaga meglehetősen leromlott, és 1998-ban le is zárták. Az alsóörsi Kilátóért Egyesületnek köszönhetően 2001-ben újították fel.
A 6,5 méter magas kilátóhoz ekkor építették hozzá az ötméteres famagaslatot,
hogy a fák koronája a lehető legkevésbé takarja el a kilátást, és ekkor épült a gondnoki ház is. A felújítás után az építmény a Csere-hegyi kilátó nevet kapta. Körülötte padokat, tűzrakó helyeket alakítottak ki, és egy kis pavilon is várja a megfáradt túrázókat, amely egyúttal a Balaton-felvidéki kéktúra Csere-hegyi bélyegzőhelye is. A torony tetejéről 360 fokos körpanoráma tárul elénk: látni lehet a Balatont, a környező hegyeket és Alsóörs, Balatonalmádi, Felsőörs házait.
Miután kigyönyörködtük magunkat a balatoni távlatokban, pár száz métert visszaereszkedünk a kéken, és rácsatlakozunk a sárga keresztre, amely néhány szocreál üdülő és ifjúsági tábor mellett egyenesen levezet a Balatonalmádi Káptalanfüred városrészéhez tartozó Köcsi-tóhoz.
Aki igazi tóélményt vár, az csalódni fog.
Az egykori bányató csak nagy jóindulattal nevezhető tónak,
inkább tavacska vagy erdei tocsogó. Egyik partján kisebb víztükör csillan meg, de nagyobb részét már benőtte a nád. Viszont hangulata, az van. A tó körüli erdei tisztáson tűzrakóhelyet alakítottak ki padokkal, asztalokkal. A füves placc jó időben nagyszerű piknikezőhely lehet.
Az egykori agyagbánya területén létrehozott mesterséges tavat csak a csapadékvíz és az olvadó hólé táplálja. Medencéjének fenekén vízzáró agyag duzzasztja vissza a szivárgó vizeket. A 20. század elején kimélyítették, elbányászott anyagát strandolásra alkalmas part kialakításához a Balatonba öntötték.
A tó körül 400 méteres, négy állomásból álló tanösvényt járhatunk végig,
ahol megismerhetjük a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint az egykori vöröshomokkő-bánya által föltárt különleges földtani képződményeket.
Az egyik legérdekesebb látnivaló a „Kavicskő – ősi folyópart” állomás, ahol rácsodálkozhatunk az őskori vízpart helyén meredező vörös sziklákra. Az ismeretterjesztő tábla szerint itt a késő perm korban a kavicsos, homokos folyóparton háromujjú, elég vicces kinézetű őshüllők éltek.
A Köcsi-tótól előbb a sárga kereszten, majd ismét a balatonalmádi házak között a kéken haladva ripsz-ropsz visszaérkeztünk kiindulópontunkra, a szállásunkhoz. A 8 kilométeres túra fotózással, nézelődéssel két-három óra alatt kényelmesen bejárható, akár az egész családdal is. Érdemes egy délutáni programnak beiktatni, ha a Balaton-felvidéken járunk.
A Csere-hegyi kilátó megközelítése
A kilátóhoz Balatonalmádiból, Alsóörsről és Felsőörsről egyaránt eljuthatunk. Alsóörsön az Endrődi Sándor utcát elhagyva a kék turistajelzést kell követnünk. Felsőörsön az Almádi útról a sárga háromszög jelzés mentén haladjunk tovább. Ha autóval érkezünk, a parkolótól kellemes, félórás sétával juthatunk el a célállomásra. Balatonalmádiban a Szabadság-kilátó, a Tábor és a Galagonya utcáról is elérhetjük a kilátót, itt a kék, a sárga sáv, illetve a sárga kereszt turistajelzés mentén kell haladnunk. A kilátó minden nap 11 órától 19 óráig látogatható.