„A bőrrákot okozó ultraibolya-sugárzásnak két fajtája van, az UVA és az UVB. Ha repülőn utazunk, a leégéssel leginkább társított UVB-sugárzást kiszűri az ablak, de az UVA-t nem. Mivel jóval közelebb vagyunk az ózonréteghez, a nap sugarai jóval károsabbak" – magyarázta a Telegraphnak Matt Gass, a Brit Bőrgyógyászszövetség (BAD) szóvivője.
„Az UVA át tud hatolni az ablakon, és a bőrbe és mélyebben behatol, mint az UVB.
A napozókrémben lévő UVA-védelem segít megvédeni a bőrt az ultraibolya-sugárzás miatti öregedéstől, mint a ráncosodás, és potenciálisan a bőrráktól is" – idézi a lap a BAD véleményét.
Egy 2015-ben készített felmérés a melanoma (a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása) előfordulásának kockázatát vizsgálta a pilóták és a kabinszemélyzet körében. A Journal of the American Medical Association című lapban közölt kutatás szerint a pilóták 30 ezer láb (9144 méter) magasan repülve
56 perc alatt annyit UVA sugárzást kapnak, mint ha 20 percet szoláriumoznának.
Ezek az értékek magasabbak lehetnek, ha a repülő vastag felhőréteg vagy hófödte talaj felett halad el, amelyek az UV sugárzás akár 85 százalékát is visszaverhetik.
A kutatásból kiderült, hogy a repülő ablakai a leégésért felelős UVB-sugárzás 99 százalékát elnyelték, de az UVA-nak csak a felét. „Ez elég veszélyes ahhoz, hogy növelje a bőrrák kialakulásának kockázatát" – mondta Dr. Richard Dawood, a Telegraph Travel egészségügyi szakértője.
Ezeket a potenciális kockázatokat azonban minden repülőgéptípusra és az utastérre vonatkoztatni „kicsit spekulatív" lenne – tette hozzá Dr. Dawood. Az idézett tanulmányban az UV-sugárzást egy Socata TBM850 légcsavaros magángép pilótafülkéjében mérték. A modern utasszállítók ablakai több UV-sugárzást szűrhetnek ki. Ráadásul, ha a pilóták nem is, az utasok lehúzhatják az ablakuk redőnyét.