Felfedeztük a Gugyor elvarázsolt világát

A Kerteskői-szurdok 300 méter hosszú és helyenként 40 méteres sziklák övezik

Még a sokak által ismert és kedvelt Bakonynak is vannak olyan zugai, amelyek valamiért rejtve maradtak a turistahadak előtt. A kirándulók elsődleges célpontjai a hegység vadregényes patakvölgyei és szurdokai, de ezek között is akad olyan, ahol nagyobb eséllyel bukkanunk izgalmas földtörténeti leletekre, mint túracsoportokra.

Jóllehet a Bakony a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja, szigorúbb földrajzi értelemben mégis inkább fennsíknak lehetne nevezni. Egybefüggő platójából szelíden emelkednek ki magaslatai, melyek közt a legmagasabb a Kőris-hegy (709 méter), de társai – Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-hajag – sem maradnak el tőle sokkal.

A triász korban itt hullámzó tengerek üledékéből jöttek létre a hegységet alkotó mészkő- és dolomitréteg-sorok,

melyek aztán a kréta korban – a kőzetlemezek mozgásának köszönhetően – felgyűrődtek és összetöredeztek. A bakonyi plató tagoltságát a hegységről leszaladó patakok is mélyítették, így alakultak ki azok a lenyűgöző szurdokvölgyek, melyek a Bakony fő turistalátványosságai közé tartoznak.

A Cuha-völgy a Bakony egyik leglátogatottabb kirándulóhelye Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A legnépszerűbb kirándulóhelyek egyike a Cuha-völgy, illetve a Gaja-szurdok, ahová hétvégente családok ezrei rajzanak ki. Szintén kedvelt úti cél a Csesznek közvetlen közelében húzódó Kőmosó-szurdok és az ettől délre fekvő Kő-árok, valamint az Ördög-árok, de akár ide sorolhatjuk az Isztimér környéki Burok-völgyet is, amely egyedülálló kanyonvölggyel csábítja a természet felfedezőit.

Ezek a látványos helyszínek a hazai gyalogturizmus kihagyhatatlan célpontjai,

de persze a felsoroltakon kívül is akadnak még izgalmas bakonyi különlegességek.

A Galya-patak szurdokvölgye Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária

A természet az úr

Ilyen például a sokkal kevesebb turistát vonzó, és ezért csendesebb, vadregényesebb Kerteskői-szurdok, amelyet a környékbeliek csak Gugyornak hívnak. A Bakonybélt és Pénzesgyőrt összekötő zöld turistaúton nagyjából félúton találunk rá

a pár száz méter hosszú, de itt-ott akár 40 méteres sziklafalakkal határolt völgyszorosra.

Ennek a látványos természeti képződménynek a létrejöttében is a víz játszott fontos szerepet. Ezek a völgyek voltaképpen mély patakmedrek, melyek a Bakony több millió éves emelkedése, illetve a víz és hordalékának koptató hatása révén jöttek létre.

A Kerteskői-szurdok 300 méter hosszú és helyenként 40 méteres sziklák övezik Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Kerteskői-szurdok esetében a Gerence patak kitartó és folyamatos munkáját látjuk visszaköszönni. A köves-sziklás patakmederben nyáron csak szelíden csordogál a víz, de csapadékos időszakban vagy olvadáskor már jobban szembetűnik, hogyan is zajlik a Bakony mészkőtömbjének szakadatlan „fűrészelése”.

A patak által szállított hordalékból – farönkök és sziklák méreteiből – az is jól látszik, hogy itt rendszeres időközönként komolyabb víztömeg folyik át, ami még vadregényesebbé, illetve bizonyos időszakokban járhatatlanná is teszi a szurdokot. Nyáron általában kényelmesen tudjuk követni a turistautat, csupán egy-két bedőlt fával kell megbirkóznunk.

Tavasszal és csapadékos időszakokban alig járható a szurdokban vezető turistaút Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Kerteskő nevével már az 1018-ban íródott bakonybéli bencés monostor alapítólevelében is találkozunk. A sziklák közé bevágódott patak, valamint a közvetlen szomszédságában álló meredek hegyek már akkoriban is lenyűgözték az embereket.

A mohákkal és páfrányokkal zöldellő völgyszorosba ritkán jut be fény.

Nyirkos, elvarázsolt világában a természet az úr, ahol a víz hömpölygése folyamatosan alakítja a környezetet, elmosva mindent, ami az útjába kerül. Ennek az irdatlan erőnek köszönhetően válik tapinthatóvá a vadon zabolátlan, az ember számára mára csak ritkán látható természetes és eredeti szépsége.

Nyirkos és elvarázsolt hangulatú világ Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Kőbe zárt múlt

A patakmeder és a partfalak szikláiban a földtörténeti korok különböző periódusaiban megkövült növények és állatok több millió éves lenyomatait fedezhetjük fel. Olykor nem is kell keresgélnünk, csupán elég a lábunk elé nézni, és máris elénk tárulnak az egykor itt hullámzó tenger élővilágának emlékei. A csigák, korallok és növények maradványai kőbe zártan megőrizték számunkra a múltat.

Tengeri élőlények nyomai a mészkövekben Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A szurdok fölé magasodó Oltár-kő sziklái között lényegesen fiatalabb, mindössze pár száz éves, de szintén látványos képződményeket figyelhetünk meg. Ezek a forrásmészkövek (más néven édesvízi mészkő vagy mésztufa) bámulatos levéllenyomatokat készítettek az utókor számára, melyek bárki számára felfedezhetők, csak nyitott szemmel kell járnunk a terepen.

A megörökített növényi részek pompás részletességgel maradtak fenn,

mintha csak gipszöntvények volnának,

viszont porózus és porhanyós anyaguk egyértelműen jelzi fiatal korukat és sérülékenységüket. Ha ilyen kőzetet találunk, ne vigyük haza! Otthon kiszárad, még jobban mállik, végül teljesen tönkremegy. Hagyjuk inkább a terepen, hogy megtalálása másnak is élményt nyújthasson.

Akár ilyen látványos levéllenyomatos mésztufákat is találhatunk Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A látványos levéllenyomatokat az Oltár-kő feletti Judit-forrásnak köszönhetjük, amely kioldja a kövek mésztartalmát, majd újabb kőzetet hoz létre belőle.

Csapadékosabb időben a forrás vize igazi vízeséssel zúdul alá a Kerteskői-szurdokba.

Régen a turistaút itt, a lefolyó víz útját követve vezetett a meredek hegyoldalba, de manapság már a szurdok déli bejáratától rézsútosan emelkedő, jóval kényelmesebb ösvényen érhetünk fel az Oltár-kő tetejére, majd utána a forrás foglalásához, amely paddal ellátott hangulatos pihenőhely is egyben.

A szurdokból érdemes felkapaszkodni az Oltár-kőre és a Judit-forráshoz Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Kertes-kő vagy az Oltár-kő sziklatömbjeiről megtapasztalhatjuk a mészkőbe vájt patakmeder 30-40 méteres mélységét. Persze csak óvatosan tegyük, mert a sziklákon való megcsúszás végzetes hiba lenne. Rajtuk állva viszont a szemlélő számára könnyen elképzelhetővé válik, hogy annak idején az emberek miért ezt a helyet választották pogány szertartásaik színhelyéül. A sziklafalak valóban oltárként magasodnak a völgy fölé, sajátos atmoszférát teremtve a környéknek.

Hasznos tippek a túrához

Ha sikerült felkelteni az érdeklődést ez iránt a kevésbé ismert, vadregényes és páratlan élményt nyújtó szurdokvölgy iránt, érdemes figyelembe venni a következőket:

A számos látnivalót kínáló Bakonybélből a zöld turistajelzést követve, 3,3 kilométert megtéve érhetjük el a Kerteskői-szurdokot. A zömében lejtésben haladó, széles út később ösvénnyé szűkül, amit tavasszal virágzó medvehagymarétek szegélyeznek. Ezt követően érjük el a Bányász-kút paddal ellátott pihenőhelyét, amely már gyakorlatilag a szurdok bejáratánál található.

Bakonybélből egyébként egy másik szép úton is elérhetünk a szurdokba. A település déli részéről induló piros kereszt a látványos környezetben álló Szent-kút érintésével kanyarodik a Csúcs-hegy oldalába, ahol rácsatlakozik arra a zöld útra, amelyet Rómer Flóris emlékútként is emlegetnek, és amely a Kerteskői-szurdokba vezet. Ez az útvonal sem hosszabb az előbbinél.

A szurdokot felfedező kirándulás másik közeli kiindulópontja Pénzesgyőr. Innen is a zöld jelzést követve érhetünk el leggyorsabban – mindössze 2,7 k kilométer gyaloglás után – a völgybe, de a zömében kerítés mentén haladó, gyakran csalánnal ellepett út nem a legideálisabb útvonal egy családi kiránduláshoz. A zöld háromszög jelzésen is eljuthatunk a szurdokba, de ez az út Somhegypuszta vagy Pénzesgyőr felé sok aszfalton gyaloglást tartogat a főúton.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin