Hihetetlen története van a bicskei csillagvizsgálónak

Vágólapra másolva!

Két keréken általában az országút aszfaltjáról szemlélem az elgördülő tájat, most azonban másképp alakult. Az egyik út menti tábla annyira felkeltette a kíváncsiságomat, hogy letértem az útról, és bevettem magam az akácosba. Páratlan műemlék tárult elém, sőt egy világháborús történet is megelevenedett előttem.

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

Magyarország kerékpározás utazás csillagvizsgáló Bicske Hegyi-kastély

Legyen szó földrajzi vagy történelmi érdekességről, szinte minden érdekel, ami ritka, szemet gyönyörködtető, netán titokzatos. Lekanyarodtam hát az aszfaltútról, és kerékpárom vékony gumiját sem féltve az út menti akácerdőben tekertem tovább. Legalábbis egy ideig. A benőtt, pocsolyával tűzdelt ösvény egy idő után sűrű csalánossá vált, ahol már tolni kényszerültem a bringát. A „defektgyanús” kitérőt csak azért kockáztattam meg, mert tudtam, hogy a cél nincsen messze a főúttól.

A 48-as forradalmár birtoka

Alig pár száz métert kellett csak megtennem a tavaszi burjánzásban, mikor egyszer csak szétnyílt előttem a zöld rengeteg, és a tisztás túloldalán szemembe ötlött a romos kőtorony. Hát ez lenne az, gondoltam, és most már

sokkal magabiztosabban közelítettem a titokzatos bicskei csillagvizsgálóhoz.

Bicskétől északra, az M1-es autópálya és a Mány felé vezető út mellett, a sűrű növényzetben állva nem is gondolná az ember, hogy itt valamikor kastély, gazdasági épületek, mauzóleum és csillagvizsgáló állt. A romos épületek és az egész akácossal benőtt birtok egykor Nagy Károly matematikus, csillagász tulajdona volt.

Bicske Hegyi-kastély, csillagvizsgáló Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A csillagvizsgáló romos épülete mellett mára csak a szintén rossz állagú klasszicista mauzóleum maradt fenn, amelyet Nagy Károly eredetileg a testvére számára építtetett, de funkcióját sosem töltötte be. Jelenlegi állapotát is csak a 80-as években végzett részleges renoválási munkálatoknak köszönheti, különben már rég olyan sorsra jutott volna, mint a Hegyi-kastély és a többi hozzá tartozó épület, melyeknek már a nyomait is alig lehet megtalálni.

A mára teljesen életveszélyessé vált csillagvizsgáló torony valamikor Magyarország egyik legmodernebben felszerelt tudományos helyszíne volt, annak ellenére, hogy sosem készült el úgy, ahogy azt a csillagász megálmodta.

Közbeszólt ugyanis a pénzhiány, illetve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc,

amelynek következtében a tudós – politikai nézetei és szerepvállalása miatt – külföldre kényszerült. A bicskei birtokot az államra hagyományozta abban a reményben, hogy a csillagvizsgáló tovább szolgája majd a hazai tudomány ügyét. Sajnos nem így történt.

A bicskei csillagvizsgáló egy régi képeslapon Forrás: Turista Magazin

SS-ek a pincében

A birtok és a csillagvizsgáló hanyatlása azonban nem ekkor kezdődött. Bár a torony tudományos célokat már nem szolgált, a telek tulajdonosai a Hegyi-kastélyt és környezetét még az 1940-es évek elején is pompás állapotban tartották. A romlást a második világháború pusztítása hozta el. Ráadásul ezen a környéken nem csupán végigsöpört a háború, hanem több héten át tartó frontvonal húzódott a német-magyar és orosz erők között.

A kastély az 5. Wiking SS páncéloshadosztály állomáshelye lett,

a csillagvizsgáló pedig stratégiai helyzetéből kifolyólag megfigyelőtorony. Több legendát is ismernek a környékbeliek az itt zajló súlyos harcokról és a kilenc SS-katonáról, akik a kastély pincéjébe fészkelték be magukat, de érdekes módon egy svéd kutató (Mirko Bayerl) is behatóan foglalkozik az itteni harcálláspont történetével.

Így nézett ki 1944-ben a Hegyi-kastély Forrás: Fortepan

A lombokkal takart romos falak közt sétálva eleinte mit sem tudtam az itt történt háborús eseményekről, a kilenc katona hét napon át tartó küzdelméről, és hogy az egyikük itt is lelte halálát. Miközben bejártam a területet, elsősorban az épületek keletkezésére és a tulajdonosaira próbáltam rákeresni a neten, de a telefon piszkálgatása közben frissen kiásott árkokra lettem figyelmes.

Rögtön megakadt a szemem a gödör mellé kidobált törmeléken, melyben

töltényre hasonlító tárgyakat fedeztem fel.

Közelebb hajolva nemcsak megbizonyosodtam a géppuskalőszerek valódiságáról, de egyértelművé vált számomra, hogy az árkokat nem valamiféle renoválási vagy régészeti céllal ásták, hanem feltehetőleg illegális „kincskeresők” nyomaira bukkantam.

Ennyi maradt mára a kastélyból Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

További netes böngészéseim már erre a témakörre is irányultak, így akadtam rá a kilenc katona történetére, valamint a már említett svéd kutató nevére, aki elhivatottan és részletekbe menően igyekszik feltárni a környék háborús történetét.

Mirko Bayerl szerint a magyarországi hadszíntér sokkal nagyobb figyelmet érdemelne

a harcok időtartamát és súlyosságát tekintve. Kutatási eredményeit – a Hegyi-kastélynál harcoló katonák történetével együtt – hamarosan magyar nyelven is megjelenő könyvében fogja összegezni.

„Kincsvadászok" nyomai a csillagvizsgáló közvetlen közelében Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Jó lenne megmenteni

A harcokban a Hegyi-kastély találatot kapott és felrobbant. Megmaradt tégláit később az emberek elhordták. A csillagvizsgálón máig látszanak a golyók és egy nagyobb belövés nyomai.

Életveszélyes falait megközelíteni nem ajánlatos,

erre tábla is figyelmeztet. Igaz, felirata szerint „csak saját felelősségre” lépjünk be a toronyba, de véleményem szerint a kiálló és lógó téglák alatt álldogáló ember ténylegesen az életét teszi kockára.

Az illegális fémdetektorozókon kívül a tűzszerészek is átvizsgálták a területet, de mint azt a példa is mutatja,

kisebb lövedékeket, töltényeket még mindig lehet találni.

Ezeket semmiképpen se bolygassuk! Igyekeztem minél nagyobb részt bejárni az egykori birtokból, de a sűrű és szúrós növényzet nem mindenhová engedett betekintést. Téglákon és egyéb törmeléken, cserepeken és felismerhetetlen vasdarabokon járva-kelve próbáltam elképzelni, milyenek lehettek a virágzó birtok mindennapjai.

Ezek már nem jelentettek értéket a fémdetektorozóknak Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A műemléki védettséget élvező csillagvizsgáló romjai bármelyik pillanatban összedőlhetnek. Az is kétséges, hogy egyáltalán megmenthető-e, és persze azt sem lehet tudni, hogyan lehetne hasznosítani az épületet, ha felújítanák. Ugyanez érvényes a mauzóleumra is, illetve az egész területre, amely most elég aggasztó képet fest. Csak remélhetjük, hogy a közeljövőben változni fog a csillagvizsgáló sorsa, és valamilyen hasznosítási terv keretében megújul ez a feledésbe merült történelmi hely.

Megközelítés

Bicskétől alig egy kilométerre már kiépített kerékpárúton juthatunk el a csillagvizsgálóhoz, a „Hegyikastély" buszmegállótól pedig alig pár száz métert kell gyalogolnunk, hogy eljussunk a romokhoz a piros rom turistajelzéseket követve.

Forrás: Turista Magazin