Azt is megnéztük, mi van a százéves Gellért szálló alatt

A Gellért Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervei alapján, kései szecessziós stílusban épült

A Gellért-hegy – tetején a Citadellával és a Szabadság-szoborral, előterében a Dunával – klasszikus budapesti látkép, amelyet egyetlen hazánkba látogató külföldi turista sem mulaszt el megtekinteni. Akik azonban itt élnek, hajlamosak legyinteni, ha szóba kerül a Gellért-hegy, mondván, nekik a környék már semmi újat nem tud nyújtani. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének.

Ma már nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor a hegyet szőlő borította, pedig vannak még árulkodó jelek. Például a Gellért fürdő mögött Szent Vince, a szőlősgazdák és a vincellérek védőszentjének szobra áll, és az utcanevek is beszédesek: Villányi, Somlói, Szüret, Vincellér. Talán a bornak is lehetett ahhoz köze, hogy

a hegyet a 17. századtól a boszorkányok gyülekezőhelyének tartották.

A magyarországi boszorkányperek leírásaiban gyakran találni utalást a Gellért-hegyi boszorkányokra, Csokonai Vitéz Mihály pedig így írt erről: „Azt tartja az együgyű nép, hogy a vén banyák éjszakánként megnyergelve az embereket a Szent Gellért hegyére járnak borsért.”

Érdemes néha letérni a megszokott útvonalakról, és más szemszögből is megnézni a jól ismert látnivalókat Forrás: Turista Magazin/Garancsi Kata

1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára, majd Pestre költöztették. Az egyetem csillagászati obszervatóriuma kezdetben a királyi palota kupolájában működött, később azonban

a Gellért-hegy tetején új csillagdát építettek,

amelyet 1815-ben avattak fel az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király jelenlétében. Az intézmény nemcsak fontos kutatások helyszíne volt, de a pontos idő meghatározásában is nagy szerepet kapott, harangjához igazították ugyanis a város összes óráját a toronyóráktól kezdve a zsebórákig. A csillagvizsgáló 1849-ig működött – a szabadságharcban súlyos károkat szenvedett. Pár évvel később a romjai helyén épült fel a Citadella.

A Gellért-hegyi csillagvizsgáló Carl Schwindt Zwölf Monate in Pesth című kiadványában Forrás: Turista Magazin

A mai Buda területén már az Árpád-korban is működött meleg vizes fürdő. Felhévíz és Alhévíz középkori települése is a meleg forrásokról kapta a nevét. Luxemburgi Zsigmond, aki állítólag reumában szenvedett, különösen sokat tett a fürdők felvirágoztatásáért.

A Gellért-hegy lábánál feltörő meleg vizes forrásokat is régtől fogva ismerték. II. András kórházat hozott létre a forrásnál, a török uralom idején pedig Acsik ilidzsa (nyitott sárfürdő) néven működött itt fürdő, amelynek

vizét és iszapját legalább nyolcféle betegség ellen tartották hatásosnak.

Az 1830-as években a fürdőhelyiségek mellett már lakószobák is voltak a pajtára hasonlító, egyszerű épületben, amelyet azonban 1894-ben az épülő Ferenc József híd (mai Szabadság híd) miatt lebontottak. A Gellért Gyógyszálló és Fürdő építését 1911-ben kezdték meg, az építkezés azonban a világháború miatt elhúzódott. A Gellért végül 1918-ban, éppen 100 éve nyitotta meg kapuit. A kor egyik legkorszerűbb fürdőkomplexumának tartották, amely naponta 3500 fürdőzőt tudott kiszolgálni.

A Gellért Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervei alapján, kései szecessziós stílusban épült Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

Egy kilométernyi alagút

Bár az eltelt száz év nem múlt el nyomtalanul, a fürdő szecessziós épülete ma is gyönyörű. Erről egy épületbejáráson mi is meggyőződhettünk a fürdő egyik munkatársának segítségével.

A túrát ezúttal rendhagyó módon a föld alatt kezdtük meg.

Átvágtunk az épület belső udvarán, ahol vendégekkel már nem, csak a személyzet tagjaival találkoztunk. A falakat szecessziós díszítések és színes csempék helyett fűtéscsövek, elektromos kapcsolók, biztosítékok tarkították. Néhány lépcsőfokot mentünk lefelé, majd kinyitottunk egy vasajtót, és máris az alagútban találtuk magunkat, ahol a kinti hideghez képest igazán kellemes melegben volt részünk. Ebben a kelenföldi hőerőmű vezetékeinek is nagy szerepe volt, amelyek az alagút mennyezetén futnak, és a Várba viszik fel a meleget.

Az alagutat 1969 és 1978 között azért alakították ki, hogy feltárják a Duna-parton fakadó szökevényforrásokat Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

Az alagutat 1969 és 1978 között azért alakították ki, hogy feltárják a Duna-parton fakadó szökevényforrásokat, amelyektől azt remélték, hogy a fürdő további termálvízellátását biztosítani tudják.

A hatvanas években ugyanis rájöttek, hogy az ősforrás vize valószínűleg keveredik a Duna vizével.

A közel egy kilométer hosszú alagút a Gellért, a Rudas és a Rác fürdőt köti össze. Az alagút alján futó sínpár, amelyen egykor csilléket tologattak, ma is megvan még, de már nem jár rajta semmi. Az alagút hasznosítására egyébként évtizedekkel ezelőtt számos ötlet felmerült. Terveztek ide több ezer fő befogadására alkalmas óvóhelyet, trópusinövény-gyűjteményt és barlangvasutat is, az alagút Duna felé néző kis leágazásainak megnyitásával pedig kávézókat, teraszokat akartak kialakítani.

Forrás: Turista Magazin/Garancsi Kata

Az alagútban először a Sziklakápolna irányában indultunk el, és

hamarosan elértük a Gellért-hegyi aragonitbarlangot,

amelyet a mennyezet jellegzetes kalcit- és aragonitképződményeiről Karfiol-barlangnak is neveznek. A Gellért-hegy fő tömegét dolomit adja, amely nem igazán alkalmas barlangképződésre, ezért is számított különleges felfedezésnek ez a kis barlang. A felső szinten létrát támasztottak a sziklafalhoz, amely egy sötét üregbe vezet, ahonnan állítólag egyenesen a pálos szerzetesek konyhájába lehetne bekopogni.

A fölső szinten egy létra van a sziklafalhoz támasztva, amely egy sötét üregbe vezet Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

A barlangból visszatértünk az alagútba, és egy kis mellékalagúton még mélyebbre ereszkedtünk a lépcsőkön. Fentről olykor tompa moraj hallatszott, ahogy Budáról Pestre tartva a fejünk felett dübörögtek a villamosok.

A Szabadság híd budai hídfőjénél, úgy 20 méterrel a felszín alatt található az az ősforrás,

ahonnan a 20. század elejéig ellátták a fürdőt termálvízzel. A forrás eredetileg a felszínen volt, de a híd építésekor a rakpartot megmagasították, és a forrás a föld alá került, föléje pedig gránitoszlopokon nyugvó kupolát emeltek. A gyógyvíz a mélyben egy 4-5 méter mély hasadékon keresztül tör fel, ez azonban a pangóvízből kialakult tavacska miatt már egyáltalán nem látszik. A téglafalakon jól kivehetők a vízmozgás nyomai, ahogy a Duna vízszintjének megfelelően a kis tó vizének szintje is változik.

A termálvizes medencéket ma már két másik forrás tölti fel, amelyek vize nem keveredik a Dunáéval. Az eredetileg 43 Celsius-fokos vizet először 35–40 °C-ra hűtik, majd így juttatják a medencékbe. Az elhasznált termálvíz egy nagy kifolyón keresztül jut a Dunába a Szabadság híd lábánál.

A termálvizes medencék vize ma már nem keveredik a Dunáéval Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

Volt, aki repülőn érkezett

A mélyből visszatérve szétnéztünk az épületben is. Megcsodáltuk a gyönyörű, festett üvegablakokat, amelyek Róth Miksa műhelyében készültek, és az egykori férfirészleget, ahol még ma is az eredeti díszítéseket láthatjuk. A hölgyek medencéjét a II. világháború alatt bombatalálat érte, ezért azt újjá kellett építeni. Érdekes, hogy a fürdő ennek ellenére tovább működött a háború alatt is, fennállása óta csak egyetlen napra zárt be csőtörés miatt.

Nyáron napozni is lehet a teraszokon, hála a nyitható tetőszerkezetnek Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

A Gellért a húszas évekre a budapesti társasági élet egyik központja lett. Tolnay Kláritól kezdve Heltai Jenőn át Karinthy Frigyesig számos híresség megfordult itt, de európai hercegek, világhírű művészek és indiai maharadzsák is szívesen szálltak meg a gyógyszállóban. A húszas években akár repülővel is érkezhettek a vendégek, ugyanis

a Szent Gellért tér előtti folyószakaszon néhány évig hidroplánkikötő működött,

amelynek emlékét ma már csak egy tábla őrzi a rakpart oldalában. Az Aeroexpress Rt. 6 db Junkers F13-as kisgéppel repült innen a Balatonra, később pedig a Duna vonalát követő útvonalon Bécsbe. A cég egyik pilótája Endresz György volt, aki 1931-ben Magyar Sándorral első magyarként repülte át az Atlanti-óceánt. A hidroplánkikötő 1926-ig működött, akkor azonban, mivel a járatok nem váltották be a hozzájuk fűzött gazdasági reményeket, megszűnt.

Hidroplán-állomás a budai alsó rakparton, a Szent Gellért térnél, 1925 Forrás: Fortepan

A Gellért sikere további ambiciózus terveket szült. 1931-ben egy bankház tulajdonosa nagyvonalú ajánlattal kereste meg a fővárost: anyagilag hozzájárultak volna a Gellért-hegy tetejére tervezett fürdőváros megépítéséhez. 600 szobás szállodát, luxusfürdőt, kaszinót és koncerttermet terveztek ide, sőt felmerült egy felvonó építésének ötlete is a hegy oldalában.

Az épület minden részlete gyönyörű Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

Európa legnagyobb vigalmi negyede

Ha a Szent Gellért tértől dél felé indulunk, lakóházak, kávézók, irodaházak, a Műegyetem, az ELTE és az Infopark épületei mellett megyünk el, az utakon villamosok és buszok közlekednek, szóval semmi különös nem tűnik fel a járókelőknek. Ha azonban úgy 150 évet visszarepülnénk az időben, itt bizony minden víz alatt lenne.

Egykor ugyanis Buda ezen részén a Duna, majd az attól leválasztott Lágymányosi-tó vize hullámzott.

Ezen a szakaszon a Duna szélessége az átlagos 300 méter helyett egy kilométer körüli volt.

Ez nemcsak a hajózást nehezítette meg, de a kiszélesedő, sekélyebbé váló szakaszon az árvízveszély is nagyobb volt. 1838 telén is a Kopaszi-zátonynál torlódtak fel azok a jégtáblák, amelyek az egyik legtragikusabb budapesti árvízhez vezettek.

Kilátás a Gellért-hegyről dél felé, 1926. Előtérben a Gellért fürdő és a Műegyetem, távolabb a Lágymányosi-tó és a Déli összekötő vasúti híd Forrás: Fortepan

A szabályozási munkálatok a kiegyezés után indultak meg. Ekkor építették meg a Gellért-hegytől induló Kopaszi-párhuzamművet. A gát által leválasztott folyószakaszt nevezték később Lágymányosi-tónak, amelynek partján egy rövid ideig Európa legnagyobb vigalmi negyede működött. Konstantinápoly Budapesten – így hirdették a mulatónegyedet, amelynek megnyitását a millenniumi ünnepségekhez igazították.

Somossy Károly, akit jól ismertek a pesti éjszakában, igazi keleti hangulatot álmodott ide.

Volt itt minden minaretektől és bazároktól kezdve tevéken át a török kávéházakig.

Az 1896 májusában megnyitott negyed kezdetben jól ment, a tó körül hemzsegő szúnyogok azonban nyár végére elűzték a vendégeket, és csődbe vitték a vállalkozást. A tavat később fokozatosan feltöltötték, és megkezdődött az akkori Buda legdélebbi területének beépítése.

Százéves a Gellért szálló és fürdő Forrás: Fotó: Turista Magazin/Garancsi Kata

A Gellért-hegyhez és annak környékéhez még számos izgalmas történet kapcsolódik. Ma már szervezett, tematikus városnéző túrák is indulnak a környéken, de egyénileg, egy kis internetes vagy könyvtári búvárkodást követően is érdekes felfedezéseket lehet tenni. Az év során néhány alkalommal a fürdő szervezésében az alagútba és az ősforráshoz is le lehet menni. További információkat a Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda honlapján olvashat.

100 éves a Gellért – kiállítás

A főváros egyik legpatinásabb szállodája idén a századik születésnapját ünnepli. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM) időszakos kiállítást szentelnek a Gellértnek, melynek alapjait még a béke éveiben ásták ki, de a falakat már az első világháború közepette rakták. Ma egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének jegyeit és a 21. századi vendéglátás összes erényét. Gellért, pincétől padlásig. A Gellért 100 kiállítás 2019. március 3-áig látogatható. A kiállításról, a nyitva tartásról és a jegyárakról az MKVM honlapján tájékozódhatnak.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin