Télen is érdemes felfedezni az egyik legszebb tájunkat

A fővárosban és környékén élők számára a Holló-kőtől Vörös-kőig elnevezésű túra izgalmas és tartalmas lehetőség a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vulkanikus tájainak felfedezésére. A Dunakanyar hegyvidékeit keresztben átszelő piros sávjelzés 66 kilométere remek lehetőség arra, hogy belekóstoljunk a pecsétszerző túrák hangulatába.

Az útvonal a névadó hegyormok szomszédságában fekvő két települést, Perőcsényt és Leányfalut köti össze. A túra során apró hegyi falvakat érintünk, sziklák közt kanyargó gerincösvényről lesünk be a Börzsöny kalderájába, majd dombvidéki erdőkön átvágva jutunk le a Dunakanyarba. A kompátkelés után a Visegrádi-hegység szurdokszerű völgyéből felkapaszkodunk a magasba, hogy végül a Duna fölé szökő peremről bámuljunk le az Alföld nagy semmijébe.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Magashegyi élmény

A teljes túra 66 kilométer, közben pedig 2000 méter feletti szintkülönbséget kell leküzdenünk. Egyben végigtalpalva megerőltető kaland, de ha szakaszokra osztjuk, és gondosan megválogatjuk az irányokat, kellemesen sportos rövid túrák sorozatává alakíthatjuk. Egyedül a Holló-kő gerince igazán fárasztó vállalkozás, de egy gyakorlott túrázónak ez sem jelenthet különösebb megpróbáltatást.

Dunakanyar túra Holló-kőtől Vörös-kőig Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Mi két részre osztottuk a túrát, egy hétvége alatt szerettük volna felfalni a Dunakanyar hegyeit. Perőcsényből indultunk neki a 700-as gerincvonulatnak, a Holló-kő és a Vár-bérc páratlan atmoszférájú erdőtájának. Az igazolófüzetet szerencsére már egy korábbi alkalommal beszereztem a falu kocsmájában, így csak egyéb terveinket húzta keresztül a szomorú felfedezés, hogy a múltból itt ragadt presszó időközben bezárt.

A következő másfél óra ugyan szakadatlan emelkedésre kényszerít, de aki járt már a 685 méter magas Holló-kőn, az pontosan tudja, hogy minden lépés megtérül, amikor megnyílik előttünk az egykori vulkánóriás réges-régen felrobbant kráterének belső katlanja.

A girbegurba völgyek és gerincek rendszere a leglenyűgözőbb látvány, amit a piros jelzéstől kapunk.

A Vár-bérc 30 méterrel magasabb csúcsán korlátozott, de hasonlóan feledhetetlen látvány tárul elénk. Már csak azért is megéri a kitérőt, mert a Börzsöny ebből a szögből jóval magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. Ezt a magashegyi benyomást csak fokozza az alattunk elterülő, hótól fehérlő hegyvilág a Csóványosra telepedett felhőkkel és a gerincen futó, térdig havas, szűk ösvénnyel.

Dunakanyar túra Holló-kőtől Vörös-kőig Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Nagybörzsönybe hosszú az ereszkedés, majd tíznél is több kíméletlenül emelkedő kilométer várt ránk. Az előző napi időjárás-előrejelzéseket meghazudtolva véget érni nem akaró esőzés vette kezdetét, ami alaposan megnehezítette a haladást Márianosztráig. A kb. 200 méter magasan fekvő faluból újra 500 méter fölé emelkedünk, amikor nekivágunk a Gömbölyű-kő és a Kis-Koppány bérceinek. Valahogy az egész túra alatt ezt a kaptatót éreztem a legfárasztóbbnak, igaz, elázva, átfázva, sárban csúszkálva nem egy wellnessélmény órákon keresztül menetelni.

A félreeső, kevesek által felkeresett Gömbölyű-kő azonban teljesen lenyűgözött:

ameddig a szem ellát, kisebb-nagyobb vonulatok sorjáznak egymás mögött, a hátteret pedig a Csóványos és a Magos-fa vonulata szolgáltatja. Nem számítottunk rá, de a kilátás vetekszik a holló-kőivel. Rendhagyó és izgalmas szögből, hosszában tárja fel a Börzsönyt.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Mesebeli szurdokok

Alighanem mindenki számára a Márianosztra és Kóspallag környéki etap a piros túra legkevésbé maradandó szakasza. Bár Kóspallag alatt egy kellemes hangulatú patakvölgyet követünk, igazából csak Törökmező előtt, a távoli magas-börzsönyi vonulatok látványa emlékeztet ismét arra, hogy hegyvidéken járunk. A turistaházhoz nem muszáj kitérőt tennünk, viszont nagyjából 2,5 kilométerrel később a Gubacsi-hálás nevű tisztást nem érdemes kihagyni. A meredek hegyoldalról az egész Dunakanyar elénk tárul Váctól a Prédikálószékig.

Szemben a visegrádi vár, előttünk pedig a túlpart hegyei, túránk következő tájegysége.

Formakincsét tekintve a piros túra két hegysége nem igazán különíthető el egymástól. A Kárpátokat létrehozó lemezmozgások során itt indult meg a hegykoszorú vulkanizmusa, így a Börzsöny és a Visegrádi-hegység a láncolat két legidősebb vulkáni tagja. Születésük után kopár szigetvulkánokként füstölögtek a környező víztömeg fölött. További történetüket a külső erők okozta lepusztulás és a Duna megjelenése határozta meg, a földtani hasonlóságok és a földrajzi közelség pedig igen hasonló formakincsű vidékeket hozott létre.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Visegrádot Pilisszentlászlóval összekötő Apát-kúti-, majd Szent László-völgy tipikus példája a Visegrádi-hegység szurdokszerű, bővizű, zárt völgyeinek, ahol némi képzelőerőt bevetve a kárpáti vadonban érezhetjük magunkat. Felejthetetlen sziklatömbjei és szurdokösvénye számtalanszor szeli át a patakot, és általában éppen csak egy embernyi szélességű csapáson követi annak folyását. A sötét bükkerdőben mindenhol holtfa hever, mohos görgetegek fekszenek a patak útjában.

Ez a néhány kilométer a nemzeti park egyik ékköve,

még úgy is, hogy a felső szakaszon hatalmas erdőirtás kíséri az egyik partot.

A dunazugi szakaszt egyébként Leányfalutól érdemes végigjárni. Ebben az irányban az első 5 kilométeren legyűrjük a fárasztó szintemelkedést, a továbbiakban pedig folyamatosan ereszkedünk. Pilisszentlászlóról a Pap-rétre rövid kaptató, majd aszfalttaposás vezet, közben a betonút kanyarjából alkalmunk nyílik végignézni a Sztaravoda-völgyet kísérő magaslatokon.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Ezután kellemes erdei menetelés veszi kezdetét, sajnos azonban sokfelé a két évvel ezelőtti ónos eső okozta jégkár pusztításának nyomait látjuk a megtépázott erdőben. A Vértes-mező télen-nyáron idilli pihenőhely, és nem sokkal fölötte,

548 méteren elérjük a Dunán inneni vándorlás legmagasabb pontját.

Innen már csak rövid gyaloglás a Vörös-kő pazar sziklakilátója. A méretes esőház mellett érdemes szemügyre venni a Börzsöny távoli vonulatait egészen Drégely várától a Csóványosig.

Nem csoda, hogy a Vörös-kőt egykor tüzérségi lőállásként hasznosították: az alant terpeszkedő Duna-parti települések mögött a Szentendrei-sziget és a Pesti-sík is térképként mutatja magát: Váctól és a fölé magasodó Naszály hegytől egészen Pestig szemlélhetjük a tájat.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Tiszta időben jól kivehető a Szanda, valamint távolabb a Mátra két tömbje. A kilátóhelyen egy magányos terméskőoszlop arról tanúskodik, hogy egykor a kicsiny sziklaletörés neve is elegendő volt ahhoz, hogy egy ideológia kisajátítsa magának a helyszínt. Most egyszerűen csak felszabadult és kissé fáradt kirándulók célpontja a Leányfalu fölötti hegyorom. A településre meredek oldalban szerpentinező ösvény indul, végül lankás erdei utakon érünk be a házak közé. A Duna-parton álló presszóban kapjuk meg az utolsó – vagy ellenkező irány esetén első – pecsétünket.

Technikai tudnivalók

A Vörös-kő és a Holló-kő közötti túrán összesen 6 pecsétet és 4 kódot kell begyűjtenünk. A kódokat erdei táblákról olvashatjuk le, és az igazolófüzet hátoldalára kell feljegyeznünk. Elvileg meglepetéskóddal is találkozunk az út során, de ezt én nem találtam meg. Sajnos nem minden bélyegzőhelyen került elő a pecsét, Pilisszentlászlón például a kéktúra stemplijét nyomtuk rá a füzetlapra. A Vörös-kő melletti esőháznál pedig valaki abban lelte örömét, hogy letépte a kódjelzés közepét. A 700 forintos igazolófüzet ára tartalmazza a díjazást is (oklevél és kitűző), de sajnos a perőcsényi kocsma megszűnése óta az útvonalon nem lehet hozzájutni. Az interneten azonban megtaláljuk azokat az elérhetőségeket, ahol beszerezhetjük a kiadványt, mielőtt nekivágnánk a Dunát satuba fogó hegyvidéknek.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin