Felkerestük az angol beteg romantikus középkori várát

A Kőszegi-hegység nyugati oldalán, Burgenlandban számtalan csodás fekvésű település található, amelyek egyike Borostyánkő (Bernstein). Ékköve a már messziről látható, 13. századi eredetű Almásy-vár: itt született Az angol beteg című Oscar-díjas filmből megismert Almásy László gróf. Izgalmas programot kínált tehát a falu fölött tornyosuló, hamisítatlan középkori hangulatot sugárzó épület felkeresése, amely jelenleg várszállóként üzemel. Sőt, a helyi Sziklamúzeumban tett látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy mi az a nemesszerpentin.

Egy több napos burgenlandi vártúránk során még tavaly szeptemberben számos, a történelmi Magyarország egykori határain belül fekvő erődítményt is meglátogattunk, köztük a mai Bernsteinben található Borostyánkő várát, amelynek felkeresésére Léka után kerítettünk sort.

Akkor természetesen még nem tudtuk, de a legjobbkor vállalkoztunk erre az útra, hiszen idén tavasszal a koronavírus-járvány miatt nem tudtuk volna lebonyolítani ezt a rövid körutat. Jó hír azonban, hogy

most már újra megkötések nélkül lehet átlépni az osztrák határt, hiszen június 5-től ismét mindenféle korlátozástól mentesen utazhatnak Ausztriába a magyar állampolgárok.

Negatív koronavírus-tesztre sincs szükség és karanténba sem kell vonulni a beutazáskor, valamint az onnan történő hazatérés esetén sem, továbbá megszűnik az eddigi 48 órás korlátozás is. Aki tehát szeretne, nyugodtan elindulhat egy kis burgenlandi kalandozásra.

De visszatérve a tavaly őszi utunkra: az 50-es úton a mai Lockenhaustól továbbhaladva, mintegy húsz kilométer után már el is érkeztünk úti célunkhoz, előtte azonban megálltunk egy rövid időre az országút melletti autós pihenőben, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a településre és a felette magasodó várra.

Borostyánkőhöz közeledve érdemes egy kicsit megállni az országút melletti autós pihenőben, mert fantaszikus panoráma nyílik innen a településre Forrás: Kovács István

Az Almásy-család középkori vára

Ez a környék már a római korban is fontos helyszín volt, hiszen a település határában húzódott a Borostyánút.

A Burgenland déli részén található Borostyánkő vára még a 13. század elején épült a Magyar Királyság nyugati védelmi vonalának egyik fontos tagjaként.

Legrégebbi része a sziklára épült északi szárny, ahol egy befalazott román kapu nyomai is felfedezhetők. Később, a török veszély közeledtére megerősítették a várat.

Almásy László emléktáblája a borostyánkői vár bejáratánál Forrás: MTI/Éber András

Mint minden más, hasonló középkori magyarországi erősségnek, ennek is elég kalandos sorsa volt, és az évszázadok során jelentős károk keletkeztek az épületben. A 16. század második felében készültek el ma is látható hatalmas bástyái, de 1617-ben – immár másodszor is - felrobbant a lőportorony, és ez megpecsételte a régi vár sorsát.

A romos részeket újjáépítették, de ekkor az épület már kastélyszerű megjelenést kapott.

Az Almásyak várának bejárata Forrás: Kovács István

Az erődítmény jelenlegi formáját a Batthyány-családnak köszönheti, akik jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az épületegyüttesen a 18. században, amelyet 1892-ben megvásárolt tőlük az Almásy-család.

A vár sorsa az első világháború után újabb fordulatot vett,

ugyanis az Almásyak ekkor úgy döntöttek, hogy gazdasági okokból hozzáfognak a szobák kiadásához, 1953-tól pedig már üzemszerűen működik a szálloda az ódon falak között, amelyet a mai napig az Almásy-család irányít.

Alkimista műhely és kísértetlegenda

Egy árnyas fasoron át jutottunk fel a várhoz a falu központjából a keleti szárny felől nyíló bejárathoz, ahol

díszes tábla őrzi Almásy László emlékét.

A várban egykor alkimista műhely, fegyvertár és kínzókamra is volt, sőt egy fehér asszony néven elhíresült kísértetről is számtalan legenda kering.

Középkori várfalak és bástyák a kastély körül Forrás: Kovács István

A szabálytalan sokszög alaprajzú kastély körül részben a mai napig megmaradtak a régi várfalak és bástyák. Az egységes tetőzet fölé csak az északkeleti oldal barokk tornya emelkedik.

A díszes épületegyüttes a szállodai funkció mellett ma már mindennapi turisztikai látványosságként is szolgál,

hiszen tíz, az eredeti állapotnak megfelelően berendezett szobát és lakosztályt is meg lehet tekinteni. Látogatásunk során meglepődve tapasztaltuk, mennyi látnivaló halmozódott itt fel, bár azt tudni kell, hogy az Almásyak mostani generációjának elődei kivétel nélkül lelkes felfedezők és utazók voltak, és a nemzedékek során számtalan személyes tárggyal és érdekességgel töltötték meg a vár termeit.

A boltíves középkori kapun áthaladva a kastélykertbe érkezünk Forrás: Kovács István

A kastélyhotelben bárki arisztokratának érezheti magát

A zegzugos folyosókon és a termeken végighaladva mindenütt velencei tükrök, barokk cserépkályhák, a világ legkülönbözőbb tájairól származó antik csillárok és hihetetlen mennyiségű, igazi kuriózumnak számító tárgy között vezetett az utunk. A vezetés során végigkalauzoltak bennünket a kastélykertben, megmutatták a várkápolnát és megtekinthettük az épület legszebb részét, a reneszánsz lovagtermet is, amelyet ma már étteremként használnak.

Almásy László, a Homok Atyja

Sokak számára az 1996-ban készült amerikai romantikus film, Az angol beteg tette ismertté Almásy László nevét. Az Afrika-kutató, Almásy László 1895. augusztus 22-én született a borostyánkői várban. Az itteni birtokot még nagyapja, Almásy Ede szerezte, aki a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt 1872-ben. Édesapja az Ázsia-kutató, Almásy György volt, a család 1892-ben költözött Borostyánkőre. Almásy László valójában nem volt gróf, ugyanis családja az Almásy család azon ágából származott, amely nem volt jogosult a grófi cím viselésére.
Tanulmányait többek között Angliában végezte és ekkor kezdett érdeklődni Afrika iránt, ahová első útja sógora, Esterházy Antal társaságában vezetett. 1926-ban autóval Alexandriából a Nílus mentén haladva egészen Kartúmig jutottak, majd átkeltek a Líbiai- és a Núbiai-sivatagon. Afrikában egyes uralkodóházak bőkezűen támogatták utazásait, mert felismerték, hogy Almásy munkája felbecsülhetetlen földrajzi és főleg stratégiai szempontból, feltárja Afrika addig ismeretlen részeit.
1932. május 1-jén tette első jelentős felfedezését, amikor homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítve megtalálta a Zarzura oázist. Ebben az időben ragasztották rá az Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet. A következő évben a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel, és az ottani sziklabarlangokban ősi állat-, valamint emberábrázolásokra bukkant. Ekkor fedezte fel az úszók barlangját a sivatagban, benne a víz korábbi jelenlétére utaló barlangi festményekkel. 1934-ben és 1935-ben térképezte fel a Szahara közepén található Nagy homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot. Majd ő tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén egy „magyar" nevű berber törzs él, amely magyarábnak nevezi magát.

A vártól lefelé vezető úton visszajutottunk a Hauptplatzra Forrás: Kovács István

A vár látogatását illetően a praktikus tudnivalók közül fontos, hogy az csoportos, vezetett túrával történik.Május közepétől szeptember végéig szerdától vasárnapig minden nap 11 órakor fogadják az érdeklődőket. A belépőjegy ára 19 euró a felnőttek számára (borfogyasztás nélkül 15 euró), de létezik kedvezményes belépő 12 euróért, amely borfogyasztás nélkül 8 euró, illetve 6 éven aluli gyerekek számára ingyenes a belépés.

A várban jártunk, ahol összeesküvést szőttek Mátyás király ellen

Közel a nyugati határszélhez áll egy pazar középkori erődítmény. Németújvár hosszú időn keresztül a Batthyány család birtoka volt, emellett ide kötődik annak a főúri összeesküvésnek az emléke is, amelynek az volt a célja, hogy Hunyadi Mátyást megfosszák a királyi tróntól. A Batthyányak ősi fészke Burgenland legrégebbi vára, története közel 900 évre nyúlik vissza.

Látogatásunk végeztével, már visszafelé haladva a falu központja felé vezető ösvényen, azon tűnődtünk, mekkora élmény lehet itt megszállni, hiszen a vár minden egyes helyisége úgy lett kialakítva, valamennyi berendezési tárgya azt a célt szolgálja, hogy

a vendég úgy érezze magát, mintha egy időutazáson venne részt:

pontosan úgy időzhet itt, akár egy arisztokrata vendég a 19. században, aki átutazóban megszállt az Almásy-családnál.

Sziklába vájt múzeum

A kastélytól néhány perc alatt visszaértünk a Hauptplatzra, ahol jobb kéz felől máris várt minket a település második számú nevezetessége,

a Sziklamúzeum (Felsenmuseum), amely egy rendkívül érdekes és színes kiállítást rejt.

Az ásványbarátoknak érdemes megcsodálni Otto Potsch múzeumát, ahol földalatti, sziklába vájt helyiségekben változatos szerpentinkő gyűjteményt, a kő feldolgozásának történetét és az osztrák hegyek más ásványritkaságait mutatják be.

A Sziklamúzeumról kívülről valószínűleg senki sem gondolná, milyen hatalmas kiállítás rejtezik a föld alatt Forrás: Kovács István

A múzeum kívülről ugyan nem tűnt túlzottan nagynak, ám belül számtalan vájatot alakítottak ki. Gyakorlatilag egy teljesen élethű bányajáratba érkeztünk, ahol megismertettek minket az ásványkövek bányászatának technikájával, majd feldolgozásuk műveleteivel.

Egy jó tanács: szánjunk bőven időt a kiállítás végigjárására, mert hatalmas múzeumról van szó, amelynek legnagyobb része a föld alatt helyezkedik el.

Fontos, hogy az egyes információs állomásokon, gombnyomásra gépi hang - több nyelven, köztük magyarul is - mondja el a legfontosabb tudnivalókat.

Egy Otto Potsch által készített szféragömb a múzeum bejárata előtt Forrás: Kovács István

Egy rendkívül ritka ásványkő

A gyűjtemény központi eleme a bányászati kiállítás, amelynek keretében korhű módon berendezett tárnák, szerszámok, makettek mutatják be a középkortól napjainkig a bányászat különböző technikáit. Természetesen a múzeum alapítójának életútjával és alkotásaival is megismerkedhetünk.

Számunkra a Potsch által elefántcsontból és nemesszerpentinből készült, hihetetlen technikai tudásról tanúskodó, úgynevezett szféragömbök voltak a legérdekesebbek.

A múzeum fenntartásának költségeit nem kizárólag a belépődíjakból finanszírozzák, hanem ahhoz a bejáratnál elhelyezkedő ajándékbolt bevételei is nagy részben hozzájárulnak. Ásványokból készült nyakékek, karkötők, különböző kövek hatalmas választékából válogathattunk az üzletben.

A település le sem tagadhatná gazdag bányászati múltját Forrás: Kovács István

Nem véletlen persze, hogy ez a múzeum éppen itt jött létre, hiszen

Borostyánkő híres arról, hogy egész Európában egyedül ezen a környéken lelhető fel a nemesszerpentinkő,

amely leginkább a kínai jádekőhöz hasonlít, noha a valóságban semmilyen rokonságban sincs vele. Ez az ásványfajta a világoszöldtől a sötétzöld legkülönbözőbb árnyalatáig fordul elő a természetben.

Otto Potsch szobrászművész pedig - aki 1980-ban mindenféle támogatás nélkül, két fia közreműködésével nyitotta meg a múzeumát - a nemesszerpentin és a természetes borostyánkő megmunkálásának avatott szakembere.