Festői lovagvár fekszik egy tó partján a magyar határ mellett

Vadregényes környezetben áll a lékai vár

Szemet gyönyörködtető környezetben, az Írottkő Natúrpark gyönyörű tájába ágyazottan, egy szépséges tó fölé magasodva áll egy misztikus lovagvár, amelynek múltja ezernyi szálon kötődik a magyar történelemhez. A ma már Ausztriához tartozó Léka (Lockenhaus) vára Kőszeg környékének első számú látnivalója. A csodálatos erdős környezetben, a Gyöngyös-patak által körülölelt sziklán magasodó középkori erődítmény látványa már messziről magára vonja a figyelmet. Minden csupa talány itt: lovagok és hátborzongató titkok világába csöppenünk, ráadásul itt él Közép-Európa egyik legnagyobb denevérkolóniája.

Léka a Kőszegi-hegység osztrák oldalán, Kőszegtől mindössze 13 kilométerre, a magyar határtól körülbelül negyedórányira, vadregényes, festői környezetben található.

A település felett, közel 400 méteres magasságban, egy kiugró hegyormon magasodik az erdővel körülvett vár,

amelynek hatalmas tornyai, erős falai és a színes ablaktáblák mesebeli világot ígérnek az idelátogatók számára.

Vadregényes környezetben áll a lékai vár Forrás: Shutterstock/ fritz16

A romantikus hangulatot tovább fokozza a völgyben elterülő gyönyörű tó. A vár a sok zegzugos lépcsőjével, számtalan szobájával és csodás kilátást nyújtó tornyával mindenképpen megér egy látogatást.

Egy Kőszegen töltött hétvége során látogattunk el az egykori Lékára.

A várat nem volt nehéz megtalálni, hiszen a határátkelőtől a B55-ös úton Lockenhaus felé haladva, még a falu előtt egy éles hajtűkanyarnál balra kellett kanyarodni, és egy árnyas fákkal szegélyezett úton végighaladva máris a lovagvár előtt kialakított ingyenes parkolóban találtuk magunkat, ahol egyébként elég sok magyar rendszámú autót láttunk.

Egy csodás tó feletti hegyormon magasodik az egykori lovagvár Forrás: Kovács István

Ez a környezet alighanem minden idelátogatót magával ragad. A vár és kertje valamennyi korosztály számára komplex középkori élményeket kínál változatos kiállításaival (lovagok, denevérek, stb.) és rendezvényeivel.

Kérhető idegenvezetés magyar nyelven és magyar nyelvű feliratok is vannak az egykori lovagvár különböző részein.

Az udvaron hangulatos fajátszótér, óriássakk vár, kint a szabadtéren apró kis színpad, ahol a plakátokból ítélve rendszeresen tartanak komolyzenei előadásokat, valamint kamara- és orgonafesztiválokat. A vár épületében pedig a múzeum mellett szállodát, éttermet és rendezvényközpontot alakítottak ki.

Ilyen fából faragott szobrokkal találkozhatunk, ha sétálunk egyet a tó körül Forrás: Kovács István

Emellett egy művészközösség is itt árusítja a portékáit. Az általuk készített fafaragványokból többet felállítottak a tó körüli sétányon, illetve sokat láttunk belőlük később bent a faluban is, közterekre kihelyezve.

Zord és kemény élet nyomai

De talán ennyit a romantikáról, mert a vastag és hideg várfalak zord és kemény élet nyomait viselik magukon. Induljunk hát egy kis időutazásra a középkori várfalak között egy olyan időszakba, amikor a házasságtörésen kapott asszonyokat a híres vasszűzben kínozták halálra, és

ahol szívesen időzött Báthory Erzsébet, a hírhedt grófnő, aki állítólag szűzlányok vérében fürdött.

Az alsóvár a parkolóból egy rövid sétával közelíthető meg, a kaputorony alatt áthaladva pedig máris az alsó várudvarba jutottunk. Az alsóvár legnagyobb részét egy szálloda és egy étterem foglalja el.

Ezen az árkádos lépcsősoron juthatunk el a középső várudvarba Forrás: Kovács István

Az alsó várudvarból egy fedett, árkádos lépcsőn a kaputornyon keresztül érkeztünk el a középső várudvarba, ahol egy tömlöc található a föld alatt, amelyet állítólag itt raboskodó török foglyok vájtak a sziklába. Az udvarból egy rekonstruált középkori konyha nyílik, ahová szintén érdemes benézni.

Innentől kezdve valamiféle sajátos borzongás keríti hatalmába a látogatót.

A vár termei közül az egyik legérdekesebb a kör alakú mennyezeti nyíláson keresztül megvilágított ún. kultuszterem, ahol a legenda szerint hajdanán a templomos lovagok tartották titkos összejöveteleiket.

A masszív várfalak hosszú évszázadok titkait rejtik Forrás: Kovács István

S miután a terembe csak egy bizonyos napszakban süt be a nap, ez újabb érv azok számára, akik mindmáig hisznek abban, hogy itt egykoron misztikus lovagrendek üléseztek.

A színes ablaktáblák mesebeli világot sejtetnek Forrás: Kovács István

Érdemes felkeresni a nappal igen barátságosnak tűnő, bizánci stílusú festményekkel díszített várkápolnát is, ahol azonban egy közkeletű legenda szerint éjféltájt a jobblétre szenderült barátok elkárhozott lelkei kísértenek.

Régiónk legnépesebb denevérkolóniája

De haladjunk tovább a rejtélyek világában az ötszögletű, ötszintes, sátortetős öregtorony, a karcsú kápolnatorony és a várpalota által övezett felső várudvar felé. Az udvaron látható régi kútból állítólag titkos folyosó nyílik a kinti világba.

A belső várudvaron hamisítatlan történelmi díszletek között fogyaszthatunk el egy italt Forrás: Kovács István

A borzongás továbbra is garantált, mert a vár legrégebbi részén, az öregtorony mellett,

a palotában találunk rá a lovagvár egyik legnépszerűbb látványosságára, a kínzókamrára, benne a legendás vasszűzzel,

a korai akupunktúra egy kezdetleges eszközével, amelybe állítólag házasságtörő asszonyokat zártak. Ebbe az embernél nagyobb fémszerkezetbe állították bele az elítéltet; az ajtó belső felszínéből tüskék álltak ki, amelyek az ajtó záródása után, a bent álló testét szépen „perforálták".

A messze földön híres gótikus lovagterem Forrás: Shutterstock/sangriana

A palota termei között építészetileg a legértékesebb a kéthajós, gótikus oszlopokkal, boltíves mennyezettel díszített lovagterem, amelyhez hasonlóak a Szentföldön és Szíriában találhatók.

Mindemellett a lékai várban él Közép-Európa egyik legnagyobb denevérkolóniája.

Látványos denevérkiállítás működik itt, amely két szinten, hat termen keresztül kalauzolja el a látogatókat az éjszaka teremtményeinek különleges világába. A kiállítás multimédiás, interaktív eszközökkel ismertet meg minket a denevérek életével, szokásaival, lakóhelyével. Még egy speciális, infravörös filmet is láthatunk a vár körül élő népes denevérkolóniáról. Ottjártunkkor népes gyereksereg haladt végig a bemutató egyes stációin.

Egy osztrák író megvalósult álma

A fellegvár a 13. század elején a német betörések ellen épült királyi várként,

Magyarország nyugati határvidékének egyik első kővára volt.

Az évszázadok során több nemesi család birtokolta, majd a Kanizsai családtól házasság révén került a Nádasdyak tulajdonába. Ezt követően közel másfél évszázadon keresztül a Nádasdyak fennhatósága alatt állt, akik sokat fordítottak a vár állagának javítására és bővítésére. Nádasdy Ferenc országbíró felesége volt Báthory Erzsébet.

Az osztrák tulajdonos komoly összegeket fordított a középkori épületegyüttes renoválására Forrás: Kovács István

Később a lékai birtok az Esterházy-családhoz került, akiktől

1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg a lovagvárat.

Az új tulajdonos minden vagyonát a vár helyreállítására fordította, és óriási anyagi áldozatok árán alakította ki annak mai képét. A Prof. Paul Anton Keller Alapítvány gondoskodott az épület renoválásáról, emellett múzeumot és színháztermet, valamint szállodát és éttermet létesített benne.

A várban működő szálloda bejárata Forrás: Kovács István

Friss kutatások szerint elképzelhető, hogy

a 14. században templomos lovagok, majd a johannita rend tagjai itt tartották titkos összejöveteleiket.

A lékai vár ma már azonban népszerű kirándulóhely – talán éppen a hozzá kapcsolódó számtalan rejtélynek és legendának köszönhetően is.