A Covid-19 (más néven SARS-CoV-2) vírus okozta járvány miatt az egész világon leállt a turizmus, viszont több ország is azt tervezi, hogy nyártól fogadnak turistákat. Persze ez kockázatokkal jár, hiszen félő, hogy emiatt újabb fertőzéshullám jöhet.
A fogadó országoknak fontos saját lakóiknak a védelme, akárcsak a turisták érkezése. Az érkezés után elrendelt 14 napos karantén a legtöbb turistát érthető módon elrettentené az utazástól. Ennek elkerülésére két megoldás létezik. Az egyik egy friss vírusteszt előírása. Ezzel az a gond, hogy a betegség lappangási ideje átlagosan 5-6 nap, ezért is tudott ennyire gyorsan elterjedni. Vagyis lehetséges, hogy valakin az érkezése után 2-3-4 nappal jelennek meg csak a tünetek.A másik egy igazolás, hogy az adott személy már átesett a fertőzésen, és szervezete rendelkezik antitestekkel a Covid-19 vírus ellen.
Ez utóbbi lenne az immunitási útlevél, amely neve ellenére nem valami fizikai dokumentum formájában létezne, hanem egy telefonos applikációban elérhető igazolásként. Ezzel azonban az a baj, hogy nem lehet tudni, hogy mennyi antitest ad védettséget, azok szervezete pedig, akik enyhe tünetekkel estek át a fertőzésen, vagy egyáltalán nem vagy nagyon kevés antitestet termel (ez is volt az egyik oka, hogy elbukott a svédek nyájimmunitásra alapozó stratégiája és mára Svédország van talán a legnehezebb gazdasági-egészségügyi helyzetben).
Az kétségtelen, hogy az immunitási útlevél hatékonyabb megoldás lenne a puszta vírustesztnél, amelyet például Görögország, Törökország vagy épp Szardínia tervez majd megkövetelni a beutazóktól. A gyors és megbízható teszt ugyanis drága, és - ahogy fent írtuk - csak az adott állapotra vonatkozik,
nem garantálja tehát, hogy az illető a mintavétel óta nem fertőződött meg.
Biztos immunitást viszont csak a védőoltás adhat, az pedig még nincs meg.
Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) is az immunitási útlevélben látja a lehetséges megoldást a biztonságos turizmus fellendítésére. Júliusban elindítanak egy kísérleti projektet a Kanári-szigetekkel közösen.
Ebben egy olyan repülőjáratot küldenek el valamelyik szigetre, amelynek utasai rendelkeznek majd immunitási igazolással.
Ezt a Hi+ Card által kifejlesztett applikációban tárolják majd az okostelefonjukon, amelyet a belépéskor és egyéb helyeken felmutathatnak kérésre egy QR-kód formájában. Az igazolást a spanyol egészségügyi minisztérium által akkreditált intézmények tölthetik fel a rendszerbe, amely az alkotói szerint biztonságos lesz a visszaélésekkel szemben.
Az immunitási útlevéllel szemben azonban máris több súlyos kétely megfogalmazódott, például egy másik - járványügyben sokkal hitelesebb - ENSZ-szervezet részéről is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április 24-én közzétett jelentésében ugyanis így fogalmaz:
A pandémia jelenlegi szakaszában nincs elegendő bizonyíték az antitestek révén szerzett immunitás hatékonyságára ahhoz, hogy egy immunitási útlevél megbízhatóságát garantálni lehessen."
A távoli, egzotikus helyekre utazók már eddig is találkozhattak a sárga színű oltási igazolvánnyal, amelyet néhány ország megkövetel a belépéskor. Ezt a WHO hozta létre 1959-ben annak igazolására, hogy az illető be van-e oltva bizonyos fertőző betegségek, például sárgaláz, hepatitis A és B, kolera vagy tífusz ellen. Ezt a dokumentumot az orvos tölti ki, de fontos különbség a mostani tervekhez képest, hogy csak a védőoltás beadásáról szól, és nem magáról az immunitásról.
Egy immunitási útlevél csak az alábbi feltételek teljesülése esetén nyújthat biztonságot:
Mindezekre a kérdésekre, ahogy a WHO is utal rá, egyelőre nem lehet biztos választ adni, de nem csak ez a probléma az immunitási útlevéllel. A bevezetése – a szándékokkal szemben – éppenséggel erősítheti a járvány terjedését – írja a Medical Futurist.
Egyrészt az igazolás birtokában sokan felbátorodhatnak és kevésbé figyelhetnek a szabályokra, és ha kiderül, hogy esetleg mégsem védettek, növelik a fertőzés esélyét. Másrészt, ha egyre több ország vagy munkahely írja elő az immunitási útlevél meglétét, akkor az – a hatékony vakcina megjelenéséig – arra ösztönözheti az embereket, hogy ők is essenek át a betegségen, hiszen így bekerülhetnek egy privilegizált körbe.
Vannak ezen túl technikai problémák is az immunitási útlevéllel.
Ki adhatja ki az igazolást, és kitől fogadják azt el majd mások? Minden országba új immunitási útlevél kell? Mennyire megbízható a személyes adatok védelme? Mennyire védett a rendszer a hamisítások és a feketepiac megjelenése ellen?
Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs megnyugtató válasz.
Mindezek alapján úgy tűnik tehát, hogy a valódi megoldást a jelenlegi helyzetre a hatékony védőoltás megjelenése hozhatja csak el. Ezen jelenleg is sokan dolgoznak, erről itt olvashatja korábbi interjúnkat. Addig is azonban célszerű inkább a belföldi utazásokat előnyben részesíteni, természetesen a biztonsági előírások szigorú betartásával.