Csodálatos egynapos túra a Budai-hegységben

A Tarnai-pihenő

Ha itt a hétvége, felvesszük a túrabakancsokat és felkerekedünk. Mivel a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások miatt továbbra sem lehet szálláshelyeken aludni, egy napba próbáljuk belesűríteni a máskor egy hétvége programját. Lehet azonban lazábbra is tervezni egy-egy hétvégi túranapot: rövidebb táv, kisebb szintkülönbség, de nem feltétlenül kevesebb élmény.

Hétvégenként a Budapest környékén lévő közkedvelt célpontok, mint a Normafa, vagy a jelenleg több centi zúzmara alatt didergő Dobogókő teljesen megtelnek. Ha megtehetjük, szakítsunk rá egy kis időt, és tervezzünk másfelé sétákat vagy hosszabb túrákat.

Sokszor a közvetlen környezetünkben is meglepően sok látnivaló mellett siklunk el, de ha már minden látnivalót kipipáltunk, tematikusan is tervezhetünk.

Lehet túránk célpontja egy (vagy több) kilátó, egy tanösvény, egy vár vagy várrom, vagy akár egy lombkoronaösvény is.

Manapság a tervezés mellett lényeges még, hogy figyelembe vegyük az éppen érvényes korlátozásokat is: egy-két helyen nyitva vannak a büfék elvitelre, de korántsem mindenhol.

Irány a Nagy-Kopasz!

Mi ezúttal a Páty mellett fekvő Kopasz-hegyet céloztuk meg, túránkat pedig a Pilisi Parkerdő által kialakított Hidegvölgyi Erdei Pihenőhely és Parkolóból indítottuk. A pihenőhely a Budakeszit Telkivel összekötő főút mellett található, az itt található régi erdészházból kialakított Erzsébet büfé viszont sajnos nem volt nyitva.

Az időjárás nem sok jóval kecsegtetett. Bár csapadéknak nem volt nyoma, a már hetek óta tartó borult idő borítékolta, hogy a kilátópontokon nem fogunk sokat látni – ez később be is bizonyosodott. Nem terveztünk hosszú túraútvonalat, a szintemelkedés sem volt jelentős, de

egy jó vasárnapi programnak most nem is kellett ennél több.

A zöld háromszögön haladva a túránk egyik állomása a Nagy-Kopasz volt. Ez a Budai-hegység legmagasabb pontja a maga 559 méterével.

A tetején lévő Csergezán Pál-kilátóból tiszta időben mesés kilátás nyílik a Pilisre, a budai hegyekre, a Gerecsére, de akár a Mátra vagy a Börzsöny hegyvonulatai is láthatók.

A decemberi időjárásban mi nem sokat láttunk, hiszen 700 méter alatt ködös-párás időjárás volt a jellemző, feljebb csodálatos zúzmarabirodalommal.

Az odavezető úton a Tarnai-pihenőnél érdemes elidőzni egy kicsit, és szemügyre venni a dolomit sziklagyepet, tavasszal és nyáron pedig az itt növekvő vadvirágokat. A Hideghegyi-pihenőből a Sisakvirág tanösvényen egyébként Nagykovácsiig is elmehetünk, ennek hossza 9,5 km, és nyolc darab információs tábla kalauzol végig a környék flórájának életén.

A zöld háromszögön továbbhaladva hamarosan odaértünk a vörösfenyőből készült, 18 méter magas kilátóhoz, amelyet 2006-ban adtak át.

Névadója, Csergezán Pál természetfestő, grafikus és illusztrátor volt, aki számos festményen örökítette meg a környék élővilágát. A kilátó zúzmarába és ködbe burkolózott, így sokat nem időztünk rajta.

Visszafelé egy másik útvonalon tértünk vissza a parkolóba, de ha valakit még több felfedezni való érdekel, az felkeresheti az Anna-vadászlakot, vagy betérhet a Budakeszi Arborétumba vagy a Vadasparkba kirándulás után (ezek most zárva tartanak a járványügyi helyzet miatt).

Ha valaki inkább kerékpárral vágna neki a környéknek, két kerékpáros útvonal is található errefelé az erdőben: az Anna-laki túra (17 km, 440 méter szintemelkedés, jelzés PB89), illetve a Csergezán-körtúra (15 km, 340 méter szintemelkedés, jelzés PB11), azonban egyik sem ajánlott esőzés után.

A Budai-hegység a Dunazug-hegyvidék része, területe 201 négyzetkilométer, így bőven van mit bebarangolni rajta. Javarészt cseres-tölgyesek és gyertyános tölgyesek borítják. Ötszáz méternél magasabb csúcsokkal találkozhatunk a Nagy-Kopasz-hegyen, a Kutya-hegyen, a Nagy Szénáson, és a János-hegyen.

Ezen felül több mint 200 barlangja van.

Látnivalói jelen helyzetben elsősorban a kilátói és tanösvényei, de a hegységet keresztül-kasul szelik a túraútvonalak, így igényeink szerint tervezhetünk rövidebb-hosszabb túrákat.

Nagyon szép útvonal lehet az úgynevezett Budai Zöldút, amely a zöld jelzést követve, mintegy 44 kilométeren keresztül kanyarog a hegységben.

Kiindulópontja a Gellért-tér, és egészen Telkiig tart. Érdemes lehet két napra is felosztani a túratávot, hiszen rengeteg a látnivaló, az első része Budán keresztül vezet a Tabánon, a Hármashatár-hegyen és a Normafán is áthaladva.