Egy szelfiző óriáspanda-szobor lett a turisták kedvence Szecsuanban

(210408) -- CHENGDU, April 8, 2021 (Xinhua) -- Photo taken on April 7, 2021 shows the "Selfie Panda" sculpture on display at Yangtianwo square in Dujiangyan, southwest China's Sichuan Province. A creation of Dutch artist Florentijn Hofman, the sculpture is 26.5m by 11m by 12m in dimension, featuring a selfie-taking giant panda lying on its back. Weighing 130 tonnes, the work takes shape with the help of three million lacquer-painted stainless steel rods. "Selfie Panda" is inspired by a real giant panda that went astray in downtown Dujiangyan in 2005. It soon became a popular photogenic spot following its recent public debut. (Xinhua/Wang Xi) (Photo by Wang Xi / XINHUA / Xinhua via AFP)

Egy szelfiző óriáspandát formázó szobor vált a látogatók kedvencévé az állatfaj otthonaként híres délnyugat-kínai Szecsuanban - számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken.

A 26,5 méterhosszú, 11 méter széles és 12 méter magas szobor egy hátán fekvő óriáspandát ábrázol, amint egy szelfibotra rögzített telefont a magasba nyújtva fotózza magát.

A szobor a turisták kedvence lett Forrás: Xinhua via AFP/Xinhua News Agency.All Rights Reserved/Wang Xi

A 130 tonnás pandaszobor fekete-fehér bundájának megalkotásához 3 millió rozsdamentes acélhuzalt használtak fel.

Valós történet ihlette a szobrot

A szobrot Florentijn Hofman holland művész tervezte, aki a felfújható óriás gumikacsa megalkotójaként vált ismertté. Hofman egy másik, óriás bambuszmacskát ábrázoló szobrát pedig 2014-ben egy sanghaji parkban állították fel.

A Hszinhua a művészt idézve arról írt, hogy a pandaszobrot egy valós történet ihlette arról, hogy

2005-ben egy óriáspanda bemerészkedett a szobornak helyet adó Tucsiengjen város központjába.

A mintegy 650 ezer lakost számláló Tucsiengjen pandaközpontja csaknem 70 pandának ad otthont és több mint 20 millió turistát vonz évente. A városban található ráadásul az UNESCO által 2000-ben a világörökség részének nyilvánított Tucsiengjen öntöző- és árvízvédelmi rendszer is. Az időszámításunk előtti 3. században készült létesítmény a világ legrégebbről fennmaradt, máig használatban lévő, gát nélküli öntözőrendszere.