Egy könnyed nyári romantikus filmben, vagy éppen az Utódlás című sorozat kőkemény családi hierarchia rendszerében is egyszerre érezhetjük magunkat, ha ellátogatunk a 2021-ben rekonstruált füzérradványi Károlyi-kastélyban. A Zemplén egyik ikonikus műemléke a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újulhatott meg.
Glázer Tamás a NÖF korábbi ügyvezető igazgatója szerint a lezárult projekt fő célja az értékmentésen túl a turisztikai hasznosítás, a kultúra közvetítése, egyben a turisztikai ágazat visszaépítésének segítése is, de kiemelten Zemplén épített és természeti örökségének bemutatása a Károlyi-család egykori birtokának fókuszába helyezve.
A kormány kiemelt célja mindemellett a komplex funkciókat betöltő műemlékek létrehozása, amelyek egyszerre őriznek értéket és teremtenek munkahelyeket is.
A mai füzérradványi kastély elődjének számító 16. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban.
Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a 19. század végén csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat.
Radvány a középkorban többnyire a füzéri vár uradalmához tartozott, nevét 1262-ben említette első ízben oklevél. A 16. század második felében Báthory István volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta a falut. Feltehetőleg ő építtette itt az első kúriát, a mai kastély ősét, késő reneszánsz stílusban. Ezt követően többször változott a település tulajdonosa, a kastélyról 1679-ben egy összeírás is készült – tudtuk meg a kastély honlapjáról.
A kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget Károlyi László fia, István ismerte fel: a radványi kastélyt luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait. Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület.
Gróf Károlyi István birtokossága idején, 1936–1938-ban Lehoczky György tervei alapján alakították luxus kastélyszállóvá az épületet, és ő tervezte a kastélyparkban álló pavilonokat is, amelyekben szintén szobák kaptak helyet. Ekkor az emeleti termeket megosztva lakosztályokat alakítottak ki, valamint a parkban tenisz-, sí- és golfpályák, valamint strand- és apartmanházak épültek. A lenyűgöző parkkal körülvett luxusszálló 1938-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és egy megszakítással 1948-ig működött a család üzemeltetésében – derül ki a kastély történetéből.
A több mint 1,7 milliárd forintos uniós és csaknem 1,4 milliárd forintos hazai támogatásból megvalósult rekonstrukció után a háromezer négyzetméteres épületben többek között az 1930-as évek kastélyszállójának hangulatát megidéző digitális-interaktív kiállítás, a kastély környezetében pedig a több mint 10 ezer négyzetméteres díszpark várja a látogatókat.
Az épület jelentős része megújult, valamennyi építészeti elemét restaurálták, kicseréltek a nyílászárókat, a tetőszerkezetet, felújították a homlokzatokat, a belső terek - archív fotók alapján - kiállítótérként, rendezvényteremként, illetve múzeumshopként éledtek újra. A látogatókat a kastélyszálló és a Károlyi-család történetéhez kapcsolódó nyomozó- és szabadulószoba-játék, az egykori hegyközi kisvasutat bemutató Lego kisvonatok, kipróbálható társasjátékok, bridzsasztalok és kávézó várják Füzérradványban.
A kastélypark több száz éves platánsorával, terebélyes hársfáival, többtörzsű tulipánfájával és piramistölgyeivel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje.
A kastély különleges kertje ingyen látogatható, azonban vezetett parktúrákra is van lehetőség.
A palota ma már nem csak régi pompáját nyerte vissza, hanem újra fogad szállóvendégeket is. A női neveket viselő szobatípusok között találunk szobákat, apartmanokat de még egy villát is. Fontos azonban, hogy az előkelő környezet nem zárja ki négylábú kedvenceinket, így akár, ha úgy tartja kedvünk, akár kutyával is érkezhetünk a patinás erődítménybe.