A Hormuz-sziget Iránhoz tartozik, és a Perzsa-öbölben található, a Hormuzi-szorosban. A mindössze 42 négyzetkilométeres sziget legmagasabb pontja 186 méter, a forróság és a csapadék hiánya miatt többnyire kopár. A talaja és a vize sós.
A sziget egy geológiai csoda – írja az Amusing Planet. A sódóm többféle kőzeten keresztül emelkedett fel, a különböző ásványok pedig megszínezték. Az eredmény lélegzetelállító, az alábbi képre kattintva galériát nézhet róla.
Kattintson a képre, és nézze meg galériánkat!
Az iráni partok közelében lévő Hormuz-sziget a szárazföldtől körülbelül 8 km-re fekszik az azonos nevű szorosban. A szigeten Hormuzi falu az egyetlen állandó település. Stratégiai fekvése miatt évszázadokon át kereskedelmi központ volt, ma azonban a sziget legnagyobb látogatói nem a kereskedők, hanem a turisták.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoros. Szélessége mintegy 40 km, hosszúsága körülbelül 60 km. A szoros északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget található, amelyen Omán és az Egyesült Arab Emírségek osztozik. Stratégiai jelentősége igen nagy, mivel ezen a tengerszoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint egyharmada. A szorosban több kisebb-nagyobb sziget található, a legjelentősebbek Kesm és Hormuz.
Az egész sziget egy sókupola, amely a rárakódó sziklarétegeken keresztül emelkedett felfelé. Közülük néhány fantasztikus vörös, sárga és narancssárga árnyalatot kapott, ahogy felfelé haladtak, és kölcsönhatásba léptek más kőzetrétegekből származó vízzel és ásványokkal.
E színek közül a legszembetűnőbb a vörös okker, amely a strandoktól a zord sziklákig mindenhol megtalálható.
A helyiek golaknak hívják, és a díszítéstől a gasztronómiáig sok mindenre használják. A Hormuz-szigetről származó homokot festékekben, kozmetikumokban, kerámiacsempékben és az épületek külsejében használták. Hormozgan tartományban az ott élők egy tomsi nevű kenyeret is sütnek. Ennek a kenyérnek az egyik összetevője a Hormuz-szigetről származó színes talaj.
A Hormuz-sziget rendkívül száraz, nincs friss víz, nincs növényzet, és nyáron rendkívül meleg van. Az iráni mérnökök a friss vezetékes vizet Iránból, a szárazföldről a föld és a víz alatt vezették át a szigetre. A sziget állandó lakói a halászok és azok, akik a sziget kősóját és okkervörös talaját bányásszák.