Kalauz nélküli vonatoké a jövő?

Egyre több hazai vonatjáraton tűnnek el a kalauzok, vagyis sikeres volt a nyári tesztidőszak. Ezáltal egyre több járatra terjeszti ki az újítást a MÁV, vagyis, hogy a vonatok kalauz nélkül . Sokan kétkedve fogadták a döntést, mondván ezzel zöld utat kapnak a bliccelők, pedig szúrópróbaszerűen továbbra is felbukkanhatnak a jegyellenőrök.

A Pilisvörösvár és Rákos között közlekedő vonatok tesztjelleggel kalauz nélküli vonatok közlekedtek április 7-től. A két hónapon keresztül tartó teszt annyira jól sikerült, hogy ennek fényében több elővárosi és vidéki vonalon is megszűnhet a kalauzos jegyellenőrzés, a MÁV szerint a döntés mellett az szól, hogy a nem rég bevezetett vármegye- és országbérletekre hatalmas az érdeklődés.

A kalauz nélküli vonatokon is ellenőrizhetnek szúrópróbaszerűen.
Fotó: .MTI/Kovács Tamás

Az új rendszer egyszerűsítette a jegyváltást és az utazást, így már nem szükséges a kalauz a vonatokon. Emiatt a MÁV-Start a kalauz nélküli vonatközlekedést fogja tesztelni a budapesti elővárosi forgalomban. 

Elsőként a Pilisvörösvár és Rákos között közlekedő S76-os járatokon próbáljuk ki, hogy az utasok és az eddiginél több feladatot ellátó mozdonyvezetők szempontjából mivel jár a – Nyugat-Európában és néhány térségbeli országban már megszokott – korszerűsítés

- írta korábban a  MÁV a honlapján.

 

A kalauz nélküli vonalakon a vasút bevezette a kötelező jegyelővételi zónát

 

A kalauz nélküli rendszer kiterjesztésével egyidőben kötelező jegyelővételi zónát vezetett be a vasúttársaság. A fővárosban, illetve az elővárosi vonalakon valamennyi vonatra már csak érvényes menetjeggyel, bérlettel, vagy egyéb utazásra jogosító okmánnyal lehet felszállni, vagyis kötelező az elővételi jegyvásárlás ezeken a vonatjáratokon.

Érvényes jegy vagy bérlet hiányában a pótdíj összege viszont jelentősen magasabb a korábbiaktól: egységesen 25 ezer forint.

A kötelező jegyelővételi zóna kijelölését követő első időszakban a rendszeres vagy szúrópróbaszerű ellenőrzést végző kalauzok célja ugyanakkor nem a büntetés, hanem az, hogy tudatosítsák az utasokban az új szabályokat, feltételeket. November 2-ig azok az utasok, akik a zónában érvényes menetjegy nélkül szállnak fel, csak figyelmeztetésben és a korábbi, mérsékelt összegű pótdíjban részesülnek.

Szeptember 16-tól nincs kalauz: 

• Budapest és Esztergom között,
• Budapest–Győr vonalon a reggeli csúcsidőszakban,
•  Bicske és Budapest–Kelenföld között,
•  Déli pályaudvar és a Komárom közötti vonal egyes járatain

Szeptember 30-tól nincs kalauz a:

• Budapest és Székesfehérvár közötti S36 és G43-as járatokon,
• Déli pályaudvarról Százhalombattára és Pusztaszabolcsra induló S40-es vonatokon

Október 14-től nincs kalauz a:

• a Nyugati pályaudvar és Monor között közlekedő S50-es járatokon
• ceglédi vonatokon hétvégén
• szolnoki vonatokon hétvégén
• Keleti pályaudvar és Sülysáp járaton
•  Nagykátára közlekedő éjszakai S60-osokon,
•  Keleti és Gödöllő közötti S80-as vonatokon.

 

Bővül a mozdonyvezetők munkaköre

 

Ha bármi vészhelyzet lenne az említett vonatokon, akkor az ajtók mellett elhelyezett vészhívót kell használni, és nem a kalauz, hanem a mozdonyvezető fog intézkedni.

Ha egy utas rosszulléte vagy egyéb módon nem észlelhető műszaki rendellenesség esetén a vészhívó segítségével vehetik fel a kapcsolatot a mozdonyvezetővel, aki azonnal intézkedik. Fontos, hogy a mozdonyvezetőt a vészhívón csak tényleges vészhelyzet esetén hívják

- közölte korábban a MÁV.

Az utazás során felmerülő utazási kérdéseket pedig a MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálatán vagy a MÁV-VOLÁN-csoport új utazástervezőjén az EMMA-n és a MÁV appon keresztül lehet tisztázni.

A fogyatékossággal élő vagy mozgásukban korlátozott utasok be- vagy leszállítását is a mozdonyveztők segítik a kerekesszék-emelő berendezés kezelésével. 

Ezek mellett a mozdonyvezető hatáskörébe tartozik a biztonságos közlekedés egyes feltételeinek ellenőrzése, mint pl. a megfelelő ajtóműködés vagy az utastér szemrevételezéssel történő átnézése, egyes utazási komforttényezők (pl. beltéri hőmérséklet) ellenőrzése.

Egyre több támadás éri a jegyellenőröket

Idén a legtöbb eset, szám szerint 11, májusban történt, míg februárban és júniusban 10-10 alkalommal bántalmazták a munkájukat végző jegyellenőröket. A legproblémásabb vonal a Budapest–Vác–Szob, ahol 9 incidens történt, a Budapest–Cegléd vonalon pedig 6. Megyei tekintetben egyértelműen Pest vármegye emelkedik ki, itt történt az esetek több mint fele (54 százalék) július közepéig. Komárom–Esztergom és Győr–Moson–Sopron vármegyékben 4-4, Fejér és Somogy vármegyékben 3-3 bántalmazás történt idén - írta meg a Vg a MÁV beszámolója alapaján.

 

Németországban egyes utasok jegyeit nem ellenőrzik

Németországban szintén csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik a jegyeket a vonatokon, azonban a Thüringer Allgemeine nem rég arról számolt be, hogy a kalauzokat arra szólították fel, hogy igyekezzenek minél jobban lenyugtatni a „problémás utasokat”, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy engedik őket jegy nélkül utazni.

Türingia tartományban a kalauzok engedélyt kaptak arra, hogy ne ellenőrizzék a „külföldi utasok” jegyeit „veszélyes helyzetekben”. Az illegális migránsok erőszakos videlkedése az utóbbi években egyre nagyobb problémát okoz a német vasúttársaságoknak – írta a Remix News alapján a Mandiner.

Franciaországban már a felszállás előtt érvényesíteni kell a jegyet

Minden állomásra jegykezelő készüléket szereltek fel, és felszállás előtt valamennyi (belföldi) vonatjegyet érvényesíteni kell. Ennek hiányában az egyébként érvényes jeggyel utazó utas jelentős büntetésre számíthat. További sikeres bevételt emelő eljárás, hogy sok esetben a kalauz, kapus vagy peronőr a felszállás előtt megnézi a vonatjegyet, ilyetén módon érvényes jegy nélkül a peronra sem lehet kimenni. Cserébe viszont a vonaton sokszor nem is nézik már meg a jegyet.