A tréfás páros kioson a mosókonyhába, hogy felkészüljön az ál-akasztásra, majd miután Leo kabátja alatt átvezetik a vaskos kötelet és dereka körül megkötik a csomót, kisettenkednek a kertbe. Némi nevetgélés és viháncolás után felkötötik Leót a keresztgerendára, de nem okoznak osztatlan sikert.
- Nagyon jó volt, de ha bármi bajod lesz, én leszek leszúrva! - sipákol Katka, rejtélyes okból kifolyólag. - Ági felől akár meg is halhatok! Poénnak jó volt. Kár, hogy Ágica nem hatódott meg... - sóhajtozik a drámai jelenetek iránt módfelett fogékony benzinkutas, mikor konstatálja, hogy szíve szép szerelme nem hallat felszabadult kacajokat az ide-oda himbálódzó tetem láttán.
- Jó volt, de mintha nem is te lennél - motyogja később az ágyában bánatos dámaként heverő Ágnes asszony, Leo pedig bűnbánó tekintettel, lesütött szemekkel topogott ágya mellett, mint egy szégyenlős kisfiú, akit elkaptak a szaloncukor-készlet megdézsmálása közben. A hálóban megy a depi, közben a Milo-Katka-Pandi trió Hungáriát és Omegát énekel a konyhában. A jókedv csak ideiglenes, vészesen közeleg kijelölés... csak ők még nem tudják.