Lakóink ma reggel olyan nehezen keltek ki az ágyból - Pedig Galla Miklós és remek zenekara mindent megtett a friss felkelés érdekében -, mintha tegnap az első ötéves tervet teljesítették volna. Egyedül Tommyboy katona próbálta elkapni a viccmester által gyártott ritmusokat, de táncos rutinja cserbenhagyta, ezért inkább az elemek dobozból való kirámolásával foglalkozott tovább.
"Nagyon nagy nóta, ne viccelj már! Ez kell!" - kiáltotta Leo, mikor Galla Miklós harmadszorra kezdte el énekelni, s a hangszórókból újból dübörögni kezdett a refrén: "Csináljatok már valamit!" A benzinkutas azonnal munkához is látott, a tegnap esti szőnyegszövés maradványait próbálta meg összesöpörni, s eközben vígan dudorászott. A többiek is szépen lassan magukhoz tértek, s miután negyedszerre is meghallgatták a remek felvételt, a szövegismerettel senkinek sem volt gondja. Hiába a mai focimeccs, a hangyaboly élete ugyanúgy megy tovább, mint eddig. A mérkőzéstől függetlenül lakóinknak ma is el kell készíteni a kettő darab, 200X60-as szőnyeget.
Muszáj sikeresen teljesíteni a dolgozóknak, hiszen ha minden zökkenőmentesen zajlik, s nem csúszik hiba az első heti tervben, az a Villa egész életét megváltoztathatja. Mint ahogyan Ágica további kommunikációja a dolgozókkal. A sors ugyanis úgy rendelte, hogy ezután akihez az úrnő üzenete szól, nem tartózkodhat a királynővel egy légtérben, s az üzenet címzettje nem hallhatja azt, amikor a katonáival beszél.