Mint arról már korábban is hírt adtunk, Csaba a fél éjszakát azzal töltötte, hogy zsörtölődött, mert úgy érzi Anett miatt nem tudja magát adni. El is döntötte, hogy lezárja ezt az egész dolgot.
Azóta eltelt néhány óra, de úgy látszik, csak nem sikerült mindent lezárni. Annak ellenére, hogy hajnalban még azt mondta, ezen nincs mit megbeszélni, igen fontosnak érezte a lány tudomására hozni, hogy őt tulajdonképpen már nem is érdekli annyira ez az egész kapcsolat.
Csaba: Kéne beszélnünk. Nem?
Anett: Miről?
Csaba: Hogy ne legyünk már ilyen sz...rban.
Anett: Nem rajtam múlt
Csaba: Ahhoz képest, hogy nem akartam ebből a játékból szívkérdést csinálni, ahhoz képest csináltam. Ebben a pár napban sokat gondolkodtam. Azt látom, hogy olyan nem lesz a kapcsolatunk, mint volt
Anett: Tudod mikor lesz olyan. Ha kimegyünk innen. Rajtam nem múlik, azt tudod.
Csaba: Nem tudom melletted hozni magam
Anett: Miért? Zavarlak?
Csaba: Mert nem tudom. Nem tudok olyan lenni, mint előtte voltam. Unalmasnak érzem magam.
Anett: Komolyan? Pedig nem akartam, ezt elhiheted.
Csaba: Tudom. De ez alatt a két napos játék alatt tök kiábrándultam belőled.
Anett: Örülök neki.
Csaba: Tudom, hogy örülsz ezért mondtam el. Hogy valami jó is legyen.