Leo egy frissítő fürdőt szeretett volna venni, de amikor meglátta a zuhanytálcát, hirtelen letett a dologról. Kiment és megkérdezte, hogy ki tusolt utoljára. Kiderült, hogy Marcsika.
Leo: Nem kellene kimosni magad után a tálcát, mert tele van..., nem is mondom, hogy mivel.
Marcsi: A jobb vagy a bal?
Leo: A jobb.
Marcsi: Jó, én a másikban szoktam tusolni. Szóval nem én voltam. (Ezt persze el lehet mondani normálisan is, de ő nem így tette.) Egyébként meg úgy gondolom Leo, hogy aki jár velem zuhanyozni, az tudja, hogy én mindig kitakarítok magam után.
Leo: Jól van, nem mondtam, hogy te voltál, csak te jöttél ki utoljára, ezért gondoltam.
Marcsi: De miért mindig én?
Leo: Nincs üldözési mániád, remélem.
Marcsi: Nem, csak te mindig mindent rám akarsz fogni úgy, ahogy van.
Marcsika olyan vehemensen reagált mindenre, hogy kár lett volna folytatni a vitát. Talán a fiú is belátta ezt, mert szó nélkül bement a fürdőszobába és nekilátott takarítani. Ágica utána sietett és azonnal segédkezni kezdett neki.
Leo csak pufogott: "Hánynom kell. Látod mi van itt? Hánynom kell." Méltatlankodott volna még egy kicsit, de annyira meghatotta Ágica szorgoskodása, hogy hirtelen átölelte és azt mondta: "Ettől, hogy itt hajolgatsz előttem, egészen más dolgok jutottak az eszembe." Vajon milyen dolgok?