T-boynak elege lett, mint Francónak a baszk kommunistákból: előbb dühöngve toporzékolt, majd homlokát ráncolva, halk szitkozódás közepette masírozott fel-alá a Villában, végül összekapott a hogyléte felől érdeklődő Indiánnal. Mikor a higgadt benzinkutas próbálta békítgetni a zaklatott chippendale-táncost, Tommy csak morcosan nézett, feje pedig vörösebb volt, mint Kína, Mao alatt. Végül döntött: kiment a teraszra, felmászott a tetőre és azon keresztül távozott, hátrahagyván a Villát és a lakókat.
A megdöbbentő eseményre persze a mindig éber biztonsági őrök is felfigyeltek és a dühöngő szökevényt még elkapták a létesítményhez tartozó parkolóban. Némi dulakodás kezdődött, majd végül sikerült a rokonszenves, végső győzelemre is esélyes Tommyt, a hűség mintaképét meggyőzni: persze szükség volt egy kartonnyi energiaitalra és némi bioturmixra is ahhoz, hogy a kigyúrt legény visszaballagjon a Villához. Jelen pillanatban a lányok zokognak, keservesen sírdogálnak, a meglepett fiúk dermedten néznek maguk elé, miközben a friss, mazsolás kalácsot majszoló, lehiggadni látszó T-boy pedig a riportszobában beszélget a Villanővérrel.
És ennek pont április elsején kellett megtörténnie!