A fiú kiengesztelésképpen megkérdezte, hogy megmasszírozhatja-e a lány lábát. Ágica először persze szabadkozni kezdett:
Ágica: - Nem kell, aranyos vagy.
Leo: - De ha az vagyok, akkor miért nem csinálhatom?
Ágica: - Mert büdös a lábam
Leo: - Nem baj szeretem a büdös lábad. Szóval mehetek?
Leo nem kérdezett többet, cselekedett. Ágica ekkor még megjegyezte, hogy fürdés után jobban szereti, de engedett a kérésnek. Pillanatok alatt belefeledkezett a nyomkodásba, s olyannyira jólesett neki, hogy ő is felajánlotta szolgálatait Leónak. A benzinkutas nem kért a jóból, és sokat sejtető mosolygással utasította vissza Ágica hátmasszírozását.
Kisebb szünet következett, majd Ágica - akitől már megszoktuk, hogy szokatlan, kényes helyzetekben folyamatosan kérdez - újból beszélgetni kezdett. Bár kommunikációjukat egy kicsit megnehezítette a mai büntetés (Ágica minden mondatában szerepelnie kell a zöld kendő kifejezésnek), de most nem foglalkoztak ezzel az apró zavaró momentummal.