"Váratlanul remekül érzem magam, mert azt tapasztalom, hogy ezek hihetetlenül érző emberek. Találkoztam hét új emberrel, bár az arcuk ismerős volt. Kiderült, hogy mindegyik egy külön világ, akik megpróbálnak egymáshoz csiszolódni. A Kiválasztás mindent meghatároz. Tudják, hogy nem sokára eggyel kevesebben lesznek."
"Itt éreztem először, hogy nem nagyon lehet másról beszélni, nem nagyon lehet máshogyan viszonyulni az eseményekhez, mint hogy mindig eggyel kevesebben lesznek. Ez békésen és nagyon intelligensen folyik azok részéről is, akik taktikáznak, és azok részéről is, akik nem élvezik a bentlétet. Itt mindenki taktikázik. Egymásnak is játszanak, a nézőknek is játszanak. Az, hogy bejöttem, nyilván segít nekik átjutni a holtpontokon."
"Nem tudok feloldódni itt. Nagyon furcsa, hogy egymás között vagyunk, magánéletet élünk, aztán éjjel jönnek az sms-ek. És ezek tőmondatok! Tőmondatban nem lehet egy embert elintézni. Ezek borzasztó súlyos mondatok, és nagyon megterheli őket. Magamat is figyelem, hogy nekik megfelelek-e. Tudom, hogy látnak majd a nézők, zavar, hogy nem vagyok megfésülködve. De legalább nekem nem kell attól félnem, hogy a nézők tőmondatokban ítélkeznek rólam."