- De azt mondjad meg -faggatta a kissé rezignált srácot - jól teszem, hogy megvárlak odakint?
- Nem tudom. Nem tudom, még hogy mi lesz kint.
- De most csak azt, hogy akarod-e?
- Jól esne, ha megvárnál, de érezd jól magad odakint - bökte ki az azért még kissé zöldfülű Milo a lehető leggázabb szöveget. - Csinálj úgy, hogy gondolj arra, én mit csinálnék...
- Nem tudom, hogy mit csinálnál - nyafogott Marcsi - illetve tudom, meghúznád az első szembe jövő lányt.
- Miről beszélsz? - műháborodott fel Milo. - Addig biztosan nem, amíg meg nem beszéljük ezt a mindent.
- Jó, én csak ezt akartam hallani - érte be kicsivel a párkányi lány, aztán boldogan folytatta. - Tudom, hogy nem vagy belém szerelmes. De én, hogyha kint maradok, úgy fogok rád gondolgatni, hogy van valakim, aztán ha te is kijössz, meglátjuk.
- Jól van - könnyebbült meg a deszki szívtipró - ez csak két hét legfeljebb...