Magyarország különösen veszélyeztetett - vendégünk volt Mika János klimatológus

Nem olyan éghajlatot várunk, amilyen még soha nem volt a Földön, de a változások példátlan gyorsaságúak. Ennek ellenére nem kizárt, hogy az emberiség meg tudja nyerni a versenyfutást, és képes megfékezni a káros folyamatokat, mielőtt azok kezelhetetlen mértékűvé válnának. Olvasóink Mika János klimatológust kérdezték a Vendégszobában.

100-200-500-2000 évvel ezelőtt is voltak ugyanilyen anomáliák az időjárásban. Pedig akkor kevés gyár fújta a füstöt... Most miért fogják rá ezt a változást a civilizációra? [Zsi@BirRibBiz]
Egyszerűen azért, mert a XX. században ezek a változások sokkal gyorsabbak voltak, mint korábban, és mert teljesen biztos, hogy legalább az utóbbi 50 esztendő földi átlaghőmérsékletének átalakulása nem reprodukálható a ma ismert természetes külső tényezők (naptevékenység, vulkánkitörések stb.) és a belső ingadozás ismeretében. Tehát a lényeg: nem olyan klímákat várunk, amilyenek még soha nem voltak a Földön, de a változások példátlan gyorsaságúak.

Mit tehetek átlagemberként a klímaváltozás lassítása érdekében? [Sssss12]
Tegyél meg mindent, amitől a pénztárcád is vastagabb marad vagyis: takarékoskodj ott, ahol csak teheted, azaz vedd észre, ha fölöslegesen ég a villany, stand-byban maradt a képernyőd, túl hidegre hűtötted az italodat stb. De ennél fontosabb, hogy lakóközösségedet és - ha már választó korú vagy, akkor - a politikusaidat is arra kényszerítsd, hogy például adóintézkedésekkel segítsék az energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrások használatát. Még egy dolog: ha nem csak érdeklődsz, de penge is vagy, akkor válassz egy környezettudományi szakot és találj föl valami olyat, ami segít kiváltani egy üvegház-gáz termelő folyamatot valahol az iparban vagy a mezőgazdaságban! Mert az ilyen találmányok sokasága nélkül bekövetkezik mindaz a változás, amit a világ tudósai jósolnak.

Azon országok, amelyek leginkább felelősek (melyek is ezek?) ezért a felmelegedésért, őket hogy érinti a várható éghajlatváltozás? [uzssob]
A széndioxid-kibocsátás nagy részéért ma még a fejlett országok felelősek. Az arány azonban egyre inkább eltolódik a fejlődők felé. Bizonyára azokra az országokra gondolsz, amelyek nem csatlakoztak a Kiotói Jegyzőkönyvhöz. Nos, ezek az országok mindkét csoport tartoznak, az elsőhöz leginkább Amerika, a másodikhoz Kína és Brazília járul hozzá a leginkább az üvegházgázok kibocsátásához. 2003-2004-ben még Oroszország sem ratifikálta az egyezményt, és ők valóban arra hivatkoztak, hogy számukra a melegedés sok előnyt is hordoz. Később azonban ők is csatlakoztak egy adott politikai választás után. Sajnos azonban maga a Kiotói Jegyzőkönyv is csak az első lépés a kibocsátás korlátozása felé, hiszen a benne foglalt 5%-os csökkentés eltörpül a melegedés megállításához szükséges 60%-hoz képest. Az USA egyik hivatalos érve volt például éppen az, hogy nem kíván egy tökéletlen, kevésbé hasznos megállapodás érdekében megállapodást hozni. De ezen a szitán mindenki átlátott, és ma már a legnagyobb kibocsátó ország vezetésétől is hallani bíztató megnyilvánulásokat. Ami hazánkat illeti, mi megbízhatóan teljesítjük a kiotói vállalást, bár ebben a nehézipar század végi leépülésének is szerepe van.

Mekkora hatása van a médiának a klímáról való közgondolkodásban? Van-e káros hatása a tudományágra a szenzáció minden áron való keresésének? [Sssss12]
Néhány éve az ELTE Szociológiai Intézetében készült egy felmérés, amely egyértelműen mutatta, hogy az emberek azt véleményezik a klímáról, amit a legnagyobb arányban hallanak, látnak. De ez rendjén is van, hiszen mindenről, ami nem közvetlen élettapasztalatunk, kenyérkeresetünk vagy hobbink, így szerezhetünk tudomást. Nagyobb baj akkor van, ha a tudományos vizsgálatokat, következtetéseket vagy annak a médiába való becsatlakozását is befolyásolja ez a szempont. Pedig előfordul, hiszen a kutatók és intézményeik is egyfajta piaci szereplőként tevékenykednek. Ezért ha maradt még igazán tiszta forrás, azt a vezető hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban tudjuk megtalálni. Sajnos ezek többnyire nehezen hozzáférhető és nagyon szaknyelven írott munkák. Emiatt az ezek tartalmát a médiumok felé közreadó szakemberek felelőssége egyre nagyobb.

Én növényvédelemmel foglalkozom, nekünk is fontos, hogy milyen hatással jár a felmelegedés. Van-e honlap, ahol az eredményeiteknek utána lehetne nézni? [Frankliniella]
Ajánlhatnám munkahelyem, az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapját: www.met.hu-t vagy a nemrég zárult VAHAVA-program honlapját: www.vahava.hu, ill. az ICI Interaktív Meteorológia szakmai dossziéját, itt az [origo]-n. Ha egyikben sem találnád meg, amit keresel, akkor küldj egy e-mailt: [e-mail]-ra!

Mi a véleménye arról, hogy a Föld belülről is melegszik? [(gabóca)21]
Természetesen melegszik, de ennek a felszín közelében a levegőt melegítő hatása, több nagyságrendben elmarad a fentebb már említett antropogén (emberi eredetű) és természetes tényezőktől.