Szabó Miklós: Tanulnunk kell történelmünkből

Szabó Miklós altábornagy szenvedélyes katonapedagógus. Gyermekkora óta a történelem és a földrajz érdekelte, s ezt a vonzódást unokáinak is átadta. A hadtörténészi pályán - a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián - egy véletlennek köszönhetően indult el. Tanári hitvallása szerint mindig az igazat kell tanítani. A Mindentudás Egyetem előadóját a Vendégszoba látogatói a 30-as évek magyar légierejéről kérdezték.

Milyennek számított a 30-as években a magyar légierő világviszonylatban? [jl picare]
- A trianoni diktátum következtében Magyarországnak hivatalosan nem lehetett légiereje, a rejtett légierő néhány századból állt, azért nem reális összehasonlítani világszínvonallal. Az 1944 nyári adatok viszont jellemezhetik a veszprémi 101. honi vadászrepülő ezrednek a felkészültségét, hiszen az iratok tanulsága szerint 1944 júniusában 45 amerikai repülőgépet lőttek le és 10 magyar pilóta élete volt az ellentételezés. Júliusban 38 lelőtt gépért 4 pilóta életével fizettünk. Augusztusban 16 amerikai gépet lőttünk le, ekkor szintén 4 pilóta vesztette életét. Ez lehet "világszínvonal"...

A harmincas években Magyarországon mire összpontosult főként a légierő-"kutatás"? [..>goldhand<..]
- A douhet-elmélet magyarországi megismertetésére és a magyar viszonyokra való alkalmazására irányult az elméleti tevékenység. A magyar katonai szemle hasábjain légügyi és szárazföldi szakemberek fejtették ki nézetüket, aminek következtében a 30-as évek végére már meglehetősen reális nézetek alakultak ki a majdan szabadon fejleszthető Magyar Királyi Légierő alkalmazásával kapcsolatban.

Melyek voltak a magyar légierő első gépei és honnan szerezték a rutint a használatukhoz? [jl picare]
- A rutint a pilóták többsége az első világháborúban szerezte, talán elég csak az egyik legnépszerűbb első világháborús magyar pilóta, Háry László "csapatát" említenem, amelyet abban az időben "Háry-cirkusznak" neveztek, mert a 30-as években főképpen olasz hitelekből szerezhettünk be gépeket, s ezért a 30-as évek utolsó harmadáig az olasz repülőgéptípusok voltak meghatározóak, pl.: Fiatok, Capronik, majd később a Reggianék. A 30-as évek utolsó harmadában megpróbáltunk korszerűbb német repülőgépeket beszerezni, viszont mivel a 30-as évek végére már háborúba keveredett Németország, illetve az "angliai csatában" elszenvedte az első hadászati vereségét a levegőben, így már nehézségekbe ütközött a repülőgépszerzés. Amit mégis meg tudtunk venni, azok Junkersek, Hinkelek, Aradok voltak. 1940-ben megkötöttük az úgynevezett Messerschmitt-programot, aminek következtében a 40-es évek első felében ME-109-eket és ME-210-eket gyártottunk, kétharmad részben a Luftwaffénak, egyharmad részben pedig a Magyar Királyi Légierőnek.

Jelenleg milyen helyzetben van hazánk légiereje? [P o s D a n]
- Bár ez nem tartozik szorosan a 30-as évekhez, de annyit elmondhatok, hogy a 90-es évek elejétől folyamatos haderőleépítés sújtotta a magyar légierőt is. Lényegében alig néhány MIG-29-es repülőgépünk képes harci feladatok megoldására, és mint ismeretes, most folyik a Gripenek leszállítása Magyarországnak, illetve a pilóták erre való átképzése. A belátható jövőben 14 Gripennel fogunk rendelkezni.

Számottevő légiereje volt-e a magyar hadseregnek azokban az években? [csiriviri]
- Attól függ, mit értünk számottevőn: 1939 őszén 32 repülőszázaddal rendelkeztünk, 1940 őszén 30-cal, 1941 őszén 19-cel, 1942 őszén 22-vel, 1943 őszén pedig 29 repülőszázaddal. Az utolsó évek repülőgépminősége azonban összehasonlíthatatlanul jobb volt a korábbinál.

Hol gyártották ezeket a repülőgépeket? [csiriviri]
- Részben a németektől kaptunk korszerű gépeket, amelyeket azonban kizárólag csak hadműveleti területen használhattunk (az egész második világháború alatt hadműveleti területről egy lokátoros repülőgépet hozhattunk hazai területre az éjszakai vadászvédelem támogatására). Mint korábban említettem, Magyarországon gyártottunk mintegy 470 darab ME-109-es vadászgépet, valamint 270 vagy 272 darab (az iratok ellentmondóak) ME-210-es többfeladatos repülőgépet, illetve héjatípusú vadászokat a 40-es évek legelején. Ezeket a repülőgépeket alapvetően Horthy-ligeten, a Győri Vagongyárban, illetve a Mávagnál állították elő.

Mennyivel mentek ezek a repülők? [Erik ds-i]
- A héják maximális sebessége 534 km/h volt, a ME-109-esé 700 km/h, a ME-210 pedig 580 km/h-val repült.

Mennyire voltak ezek a gépek biztonságosak? ...Mert mai szemmel nézve életveszélyesnek tűnnek:) [csiriviri]
- Különösen a ME-109-es nagyon biztonságos volt, kivéve, ha lőttek rá. Ugyanakkor a héja típust minden korabeli pilóta "rosszindulatúnak" titulálta, hiszen az akkor rendkívül erősnek számító 1000 lóerős motorja a 3 ágú (tollú) légcsavarjának ún. "giroszkopikus-nyomatékát" a viszonylag kis vízszintes szárnyfelületek, vezérsíkok bizonyos motorfordulatszámnál nem tudták kompenzálni, és így a repülőgép hajlamossá vált a dugóhúzóba pördülésre. Egyebek mellett ez lehetett Horthy István halálának egyik okozója is.