Somfai László: Bartókot emberként is példaképnek tartom

Somfai László zenetörténész, 1969-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Meghatározó szerepe van az itthoni zenetudósképzésben: 1997-től a zenetudományi PhD-program vezetője. Nemzetközileg elismert kutatási területei Haydn és Bartók zenéje és a zenei interpretáció. 1972-2005 között a Bartók Archívum vezetője volt. Jelenleg a Bartók-művek kritikai összkiadásán dolgozik.

A japán zenéről mit tud mondani? [barbiee.baba]
- Úgyszólván semmit. Van egy kollégám, Kárpáti János, aki a hagyományos japán zene szakértője, könyvet is írt róla. Vagyis nem a megfelelő ember ül a chatszobában.

Ön szerint egy jó zongorista mostanság hol tudna elhelyezkedni, hogy jól is érezze magát és fizetést is jól kapjon? Feltétlenül Magyarországon? [hangfal2]
- Csak sejtéseim vannak: a civilizált világ minden részén túltermelés van zongoristákból. Ami elég természetes, mert a klasszikus zene szempontjából ez az alaphangszer. Nagyon kevésből lehet pódiumművész; sok zongorista alacsonyabb iskolákban végigunatkozza életét tanárként. Sokan viszont más muzsikus-féle szakma után néznek. Meg kell próbálnia. De azt ne higgye, hogy külföldön könnyebb.

A zene az zene! Nem kell feltétlenül csak a klasszikus vagy a modern zenéket szeretni! Aki a zenét szereti, képes azt befogadni... [marinatti]
- Ki ítéli el? A legjobb valóban az volna, ha a különféle zenékre jutna hely az életünkben. De ha megenged egy személyes véleményt: én például azt nem szeretném, ha elvárnák tőlem, hogy a magyar nótát és a hígabb operettet is szeressem. A jazzt igen, a beat egy részét is és még sok mindent szeretek.

Ön szerint van értelme zenei ízlésről vitatkozni? [epizódszereplo]
- Az a kérdés, hogy kivel vitatkozunk. Családtagjaimmal igen. Növendékeimmel igen. De mások életébe nincs jogom beleszólni.

Mi a kutatási területe? Nem ki, hanem mi érdekli a legjobban a zenetörténetben? [2Bálint]
- Több ilyen téma is van. Ezek egyike az, amiről most a Mindentudás Egyetemén beszéltem. Arról tudniillik, hogy egy csomó klasszikus műnek vannak olyan intellektuális tervei, amelyek a szerzőnek fontosak, de nem szavakkal mondja el (csak kottafejekkel), így rendszerint az előadó művész sem ismeri ezeket a "titkokat". Ez nem azért érdekel, mert kíváncsi természetű vagyok, hanem mert szerintem a klasszikus zene nem kevésbé "agyas", okos, tervezést igénylő aktivitás, mint egy csomó akár tudományos munka. Nem igaz, hogy a zene csak "érzelem".

Mikortól tud az ember kottát írni? Kinek a nevéhez fűződik? [atommaki.]
- Nem kapcsolható egy ember nevéhez, még csak az évszámot sem ismerjük. Úgy kezdődött, hogy az elénekelni való szöveg fölé bizonyos kis jeleket tettek emlékeztetőül, hogy mikor kell felfele vagy lefele lépni. A középkorban is léteztek ennél kifejlettebb formák is, olyanok, hogy ha nem ismerjük a hangrendszert, az ütem-féléket, akkor esetleg teljesen hamis visszaolvasás (előadás) áldozatai leszünk. A reneszánsz óta nagyjából pontosan visszaolvasható a kotta.

Kik azok a nagy zeneszerzők a világban, akik szívesen nyúltak népzenei elemekhez is a saját művükben? (Bartókot és Kodályt nem ér írni...) [atommaki.]

Mit gondol Bartók munkásságáról? Miben látja a zene fejlődési irányát jelenleg? Mit gondol az elektronikus kortárs zenékről? [tüstént]
- Ez egész sor kérdés. A fejlődést illetően öreg ember nem jósol, mert már többször tévedett. Én például azt hittem, hogy Bartók generációja után igazán nagy zeneszerző talán nem is lesz. És most mi történik: Kurtág révén megint van egy világhíres magyar komponista.

Úgy tudom, érdeklődési körébe tartozik a kottapapír-gyűjtés. Van-e olyan példány közöttük, ami a szívéhez nőtt, legkedvesebb, és ha igen, kinek a műve? [barabera]
- A kottapapírt nem gyűjtöm, hanem inkább tanulmányozom. A 19. század előtt nem nagyüzemi módon készült a papír, mint bizonyára tudja, hanem remek papírkészítő mesterek "merített" papírt készítettek szitáikon. Mindegyiken volt egy mesterjel. Ha ma egy régi kottapapírt a fény fele tartunk, felismerhetők ezek a mesterjelek. Néha ez a legfőbb segítség, hogy megmondjuk egy kézirat keletkezésének viszonylag pontos évét. Nagyon szórakoztató kutatás.

Életemben először chateltem; szórakoztató volt. Élveztem, köszönöm a kérdéseket!