Dr. Tverdota György: A zsenialitás szétdúlja a személyiséget

József Attila születésének századik évfordulója alkalmából Dr. Tverdota György egyetemi tanár, a József Attila Társaság elnöke járt a Csevegőszobában. Olvasóinknak a József Attila-életmű lehetséges értelmezései mellett azt is elárulta, hogy a költő nemcsak életkörülményei, hanem saját pszichéje miatt is sokat szenvedett életében.

Én még soha senkitől nem hallottam azt, hogy József Attilát leattilázta volna valaki. Miért gondolja, hogy az emberekhez József Attila közelebb van, mint - mondjuk - Tóth Árpád vagy Pilinszky? (cool)

- Ha elolvas néhány cikket József Attiláról vagy akár egy monográfiát, akkor azt tapasztalja, hogy nem írják ki a teljes nevét, vagy nem írják azt, hogy József, mint ahogy azt írják, hogy Ady, vagy ha igen, akkor ez a legritkább esetben történik. Keresztnevén emlegetik.

Pilinszky és Tóth Árpád is nagyon nagy költő volt, az a fajta önfelismerés, ami a József Attila-versek olvasása során bekövetkezik, az ő verseiket olvasva azonban mégsem történik meg. József Attila mintha saját problémáinkról beszélne. Ez nem költői nagyságának a minősítése, hanem inkább sajátos vonásáról van szó. Más költők másképpen nagyok

Csak azt szeretném tudni, ami már gyerekkorom óta érdekel, hogy a betegsége miatt vagy más miatt vetett végett életének József Attila. (Barni26)

- Szerintem a betegsége miatt vetett véget az életének. Abban a korban úgy tudták, hogy a baja gyógyíthatatlan. A végén erre ő is rájött. Azt mondják, hogy mai eszközökkel gyógyítható lenne. De akkor nem. József Attila nem úgy volt elmebeteg vagy őrült vagy bolond vagy ahogy tetszik, hogy a nap mind a huszonnégy órájában zavart lett volna az elméje. A végső stádiumban is a zavart és a tiszta állapotok váltogatták nála egymást. Amikor tiszta állapotban volt, akkor klasszikus értékű verseket írt az utolsó napjáig. Tanulmányokat írt, és szerkesztette a folyóiratot, és ezekben a világos időszakokban végiggondolta, hogy mi vár rá. Feltételezte, és valószínűleg nem alaptalanul, hogy talán elmegyógyintézetben kell majd letöltenie az életét. Ezt nem vállalta, és a helyében én sem vállaltam volna.

De nem lehet, hogy az egyedüllét, a nélkülözések tették egy kicsit ilyen magának valóvá? (DeSzeretlek)

- József Attila élete nehezebb volt az átlagosnál. Nem pusztán arra gondolok, hogy minden ellenkező vélemény ellenére rengeteget nélkülözött, éhezett és fázott. Az igazi nehézséget véleményem szerint az jelentette számára, hogy rengeteg identitásválságon kellett átmennie. Ferencvárosi proli gyerek volt, serdülőkora kezdetére teljesen elárvult, és ekkor teljesen újra kellett kezdenie az életét. Gyámjának köszönhetően polgári körülmények közé került, tanulhatott anélkül, hogy ehhez meg lett volna a szilárd anyagi háttere.

Aztán a nővére családjával feszült lett a viszonya, szinte azt lehet mondani, hogy csavargó életre kényszerült. Előfordult, hogy nem volt hol aludnia. Aztán felvette a kapcsolatot az illegális kommunista párttal, ahonnan elég hamar kizárták.

Teljesen magára maradt. Élete utolsó éveiben alakult ki körülötte csak egy kis csapat, amelyik hirdette költői nagyságát. Mire azonban ez bekövetkezett, már késő volt. A folyamatok, amelyek vele történtek, visszafordíthatatlanokká váltak.

Amikor a legnagyobb versét, az Eszmélet-et írta, az irodalmi világ szinte a szó szoros értelmében tudomást sem vett a létezéséről. Ezek voltak azok a döntő körülmények, amelyek oda vezettek, hogy az amúgy is elég labilis idegrendszere felmondta a szolgálatot.

Fotó: Fábián Évi

Úgy tudom, hogy a József Attilát szinte bálványozó Latinovits Zoltán is irtó nehéz természet volt. Rokon lelkek voltak bizonyos szinten, de vajon miért? (cool)

- Latinovitsról is azt mondták, hogy skizofrén volt, de amint mondtam, ez József Attiláról nem bizonyosodott be. Latinovits is zseni volt, és ő is elviselhetetlen természet volt. Ahogy verseinek egy bizonyos csoportját mondja (nem minden versét mondja jól), az arra utal, hogy valóban rokon lelkek voltak.

Kik tartoznak és kik tartozhatnak a József Attila Társaságba? (karl_boro)

- Ez ugyan itt nem a reklám helye, de bárkit szívesen látunk a József Attila Társaságban. E-mail címem: [e-mail]. Aki be akar lépni a Társaságba, írjon nekem, ez a legegyszerűbb. A József Attila-emlékévben azzal az előnnyel jár a tagság, hogy tagjainkat - főleg akiket könnyű értesíteni, mert e-mail címmel rendelkeznek - tájékoztatjuk azokról a programokról, amelyek határainkon belül és kívül József Attiláról szólnak. Rengeteg van belőlük.

Mit gondol, jó munkát végeztek a József Attila-emlékév előkészületei kapcsán? Mire lehet számítani ebben a jeles évben? (cool)

- Azt gondolom, hogy jó munkát végeztünk, lényegében rendezvényeket szerveztünk, összejöveteleket tartottunk, és egy bizonyos számú ember számára lelkileg előkészítettük a talajt. Például bemutattunk és megbeszéltünk József Attiláról készült filmeket. Megszerveztük Valachi Anna Illyés Gyula és József Attila kapcsolatáról szóló dokumentumdrámájának előadását és megbeszélését. Konferenciát szerveztünk egyetemi hallgatók és doktori hallgatók számára. Elindítottuk még a múlt év közepén azt a komplex iskolai pályázatot, melybe szavalóverseny, graffitiverseny, zenei verseny, illetve tanulmányírás tartozik, és amelynek a döntője most lesz áprilisban.

De nem csak a József Attila Társaságnak lesz köszönhető az emlékév sikere, ugyanis rendkívül nagy az érdeklődés a költő iránt a vidéki városokban és falvakban, a kisebbségi magyarság körében Újvidéktől Kolozsváron át Révkomáromig. És persze érdeklődik a nagyvilág is. Németországban nagyon sok helyen mutatják be most készült fordításkötetét, Párizsban március második felében legalább négy József Attila-programot bonyolítunk le, és folytathatnám a példákat. A József Attila Társaság inkább erre a meglévő nagy társadalmi érdeklődésre építhet, ami tőlünk teljesen függetlenül is létezik.

Van-e értelme ön szerint József Attila költészetét már az általános iskolában tanítani? Felfoghatja-e azt egy tizenéves, ami a mindennapi életben gyakran még egy érett felnőttnek sem sikerül? (petey_t)

- Kosztolányi Dezső egyszer azt írta, hogy a gyerekeknek nem gyerekirodalmat kell a kezükbe adni, hanem Shakespeare-t, mert a gyermek még zseni. A gyermek szerintem is sokkal többet felfog a költészetből, mint gondolnánk.

A verset nem mindig és nem feltétlenül kell megérteni, hogy élvezni tudjuk, és hogy hasson ránk. Ha ez így lenne, akkor a költőknek az irodalomtudomány számára kellene írnia. Shakespeare-t a korabeli londoni nép nézte.

Az a törekvésünk, hogy minél szélesebb társadalmi rétegeket szólítson meg József Attila életműve, akár olyan csoportokat is, amelyek társadalmilag perifériálisnak tekinthetők. És ugyanez vonatkozik a korosztályokra is: van olyan József Attila-vers, ami csak a felnőtteknek szól, de van olyan is, melyet talán a gyerekek jobban értenek, mint a felnőttek. Gondoljunk csak az Altató-ra vagy az Indiában, hol éjjel a vadak kezdetű versre.